Hamarosan elfogadja a kormány az adócsökkentést

Victor Ponta miniszterelnök a szerdai kormányülésen úgy fogalmazott: noha „enyhe kritikák” érték a kabinetet a tervezett intézkedések miatt, „senki nem fog jobb adóügyi programot kidolgozni a mostaninál”, ezért március 18. és 25. között újratárgyalják a tervezetet, és el is fogadják azt.

„A legfontosabb, hogy hároméves munka után csökkenthetjük az általános forgalmi adót, és végre közép- és hosszú távon is rendelkezünk egy letisztult stratégiával, amely gazdasági növekedést hoz” – mondta a kormányfő minisztereinek. A kabinet egy héttel ezelőtt tárgyalta első ízben a dokumentumot.

Egyeztetnek a valutaalappal

Darius Vâlcov pénzügyminiszter ugyanakkor úgy nyilatkozott: az adócsökkentésre vonatkozó elképzeléseket a Nemzetközi Valutaalappal (IMF) és az Európai Bizottsággal is megvitatják, ezt pedig a hitelezők februári látogatásán megfogalmazott, még alá nem írt szándéknyilatkozatba is belefoglalták.

Arra az újságírói kérdésre, hogy a kormány miből fogja fedezni az általános forgalmi adó (áfa/TVA) mérséklése nyomán 2016 és 2019 között keletkező több mint 37 milliárd lejes hiányt, a tárcavezető elmondta: az államkassza bevétele évente 12 milliárd lejjel emelkedik, ennek egy részét a deficit kiegyenlítésére fordítják majd.

„Az elmúlt két évben 12–12 milliárd lejjel több pénz folyt be az állami költségvetésbe, mint a megelőző esztendőben, ugyanerre számítunk a következő években is. Ebből egyrészt ki fogjuk egyenlíteni a hiányt, de az összegből 2017-ben a hadsereget is támogatjuk, jövő évben pedig akár meg is emeljük egyes közalkalmazottak bérét” – fogalmazott a pénzügyminiszter.

A kabinet arra is számít, hogy a kisebb állami illetéknek köszönhetően jóval többen fogják befizetni az adót, így jelentősen nő majd a bevétel e téren is. Vâlcov hozzátette: nem jelent túlzott optimizmust, hogy a következő években 12 milliárd lejes többletbevételre számítanak, hiszen ebben már az IMF-fel és az Európai Bizottsággal is megegyeztek, amikor decemberben a 2016-os büdzséről tárgyaltak. A miniszter szerint hibás feltevés, hogy az ország költségvetése nem bírja el a javasolt intézkedéseket.

Óvatosságra intik a kabinetet

Ezzel szemben az IMF a napokban óvatosságra intette Romániát a tervekkel kapcsolatban, ugyanakkor kész tárgyalni az ügyben a kormánnyal. A nemzetközi hitelező szóvivője kijelentette: a kormánynak alaposan elemeznie kell az adócsökkentést azért, hogy jobban megértse az államháztartási hiánycél teljesítésének módozatait.

Eközben Valentin Lazea, a Román Nemzeti Bank (BNR) vezető közgazdásza is arról beszélt, hogy a monetáris és adópolitika lazítása nem vezet gazdasági növekedéshez. „Ha ezekkel bővülést lehetne elérni, akkor Zimbabwéban lenne a legnagyobb gazdasági növekedés, hiszen ott a leglazább a monetáris politika” – jegyezte meg a jegybanki illetékes.

Ugyanakkor arról is beszélt, hogy Romániát nem szabad összehasonlítani a nagyhatalmakkal, például Nagy-Britanniával vagy Kínával, ezek ugyanis fedezni tudják adósságaikat külföldön lévő aktíváikkal.

Nem sietett üdvözölni a kormány terveit a Pénzügyi Tanács sem. Ionuţ Dumitru, a testület elnöke kedden egy konferencián leszögezte, Romániának inkább a „kínálati oldalon” kellene lazítania adópolitikáját, például a nyugdíjjárulék csökkentésével, nem pedig a keresletet generáló áfa- és jövedékiadó-csökkentéssel, ami újabb gazdasági egyensúlyvesztéshez fog vezetni.

A tervezet egyik legfőbb előírása, hogy januártól négy százalékponttal 20 százalékra csökkentik az általános forgalmi adót (áfa/TVA), amely jelenleg 24 százalék – egyes nyilatkozatok szerint ugyanakkor az sem kizárt, hogy még a karácsony előtti vásárlási nagyüzemre alacsonyabb lesz az áfa.

A kormány emellett januártól az osztalékadót is eltörölné, és bevezetné a hús, a hal, illetve a zöldségek és a gyümölcsök esetében a 9 százalékos kedvezményes áfát, amit a kormány tavaly a sütőipari termékekre terjesztett ki.

Korábban egyébként a Hotnews.ro portál arról írt, hogy az IMF elismeri, magas az áfa Romániában, de a kormánynak csökkentenie kell a kiadásokat, vagy egyéb forrásokból kell fedeznie az áfa csökkentése nyomán keletkező bevételkiesést az államháztartási hiánycél teljesítése érdekében.