Rossz hír az alpesi valutában eladósodottak számára, hogy január 18-ára halasztotta az alkotmánybíróság a svájcifrank-alapú hitelek történelmi árfolyamon való átváltását lehetővé tévő törvény megtárgyalását.
2016. november 23., 16:012016. november 23., 16:01
2016. november 23., 16:172016. november 23., 16:17
Valer Dorneanu, a taláros testület elnöke szerdán azzal indokolta a halasztást, hogy több időre van szükségük, amíg részleteiben megvizsgálják az ügyet, illetve összevetik a jogszabályt az úgynevezett elsétálási törvénnyel, amelynek egyes, főként a bankok által kifogásolt cikkelyeit ugyancsak az alkotmánybíróság tárgyalja. „Kényes kérdés például a törvény visszamenőleges alkalmazása, a témában csakis a másik jogszabállyal összehangoltan lehet dönteni\" – magyarázta Dorneanu.
Az alkotmánybíróság egyébként szerdán első alkalommal tárgyalta a bankokat az ügyfél kérésére hitelváltásra kötelező jogszabályt. Döntéshozó kamaraként a képviselőház október 18-án fogadta el a törvényt, amelynek értelmében a svájci frankban felvett hitelek a hitelszerződés megkötésének időpontjában jegyzett árfolyamon válthatóak át lejre. Az ügyben a kormány fordult a taláros testülethez, Dacian Cioloş miniszterelnök indoklása szerint ugyanis mindenképpen tisztázni kell a cikkelyek alkotmányosságát, mielőtt azok hatályba lépnek, hogy ne utólag kerüljenek kellemetlen helyzetbe az adósok.
Miközben a frankhiteleseknek a kormány óvása miatt tovább kell várniuk törlesztőrészletük esetleges csökkenésére, az ügyfeleknek most azzal is szembe kell nézniük, hogy a svájci frank drágulása miatt több pénzt kell törleszteniük a bankoknak. A svájci frank árfolyama ugyanis november 21-én, hétfőn az elmúlt egy év és négy hónap maximumára, 4,213-ra emelkedett, kedden pedig enyhén, 4,201-re esett vissza.
A lejnek a svájci fizetőeszközzel szembeni gyengülése a hónap elején kezdődött. Ennek nyomán egy ügyfél, akinek havi 750 frankot kell törlesztenie, most havonta 3160 lejt fizet a banknak, ez 62 lejjel haladja meg az egy hónappal ezelőtti, illetve 114 lejjel a két hónappal korábbi értéket. Szakértők szerint mivel a svájci frank úgynevezett biztonsági pénznem, az árfolyama általában azonnal reagál a nemzetközi változásokra, így például a november 9-én rendezett amerikai elnökválasztásra.
Iratkozzon fel hírlevelünkre, hogy elsőként értesüljön a hírekről!
Július elsejével életbe lépett a 150 eurónál kisebb értékű, unión kívülről érkező e-kereskedelmi csomagokra vonatkozó vámmentesség eltörlését előíró jogszabály.
A legtöbb töltőállomáson azonnal éreztette a hatását, hogy június 30-án lejárt az iráni konfliktus nyomán meglódult kőolajárak által elkerülhetetlenné tett válságintézkedések hatálya. Volt, ahol gázolaj ára 38 banival is nőtt július első napján.
Drágább lehet a víz, az üzemanyag és egyes díjszabások: jelentős többletköltségekkel kell számolni júliustól Romániában.
Az Egyesült Államok és Izrael által Irán ellen indított hadműveletek nem csupán a kőolaj- és a földgázszállítást akadályozták, hanem egyéb, származékos termékekét is, amely Erdélyben is kihat az infrastruktúra-fejlesztésre.
Májusban 7,7 ponttal 30,5-re csökkent a román gazdaság iránti bizalom indexe a 0-tól 100-ig terjedő skálán – közölte a CFA Románia Egyesület. A szervezet havonta készít felmérést a pénzügyi elemzők körében a román gazdaság kilátásairól.
Nem tudja, mikor kezdődhetnek (végre) a nyugdíjas évek? Vagy mikor kell kérelmeznie nyugdíjazását? Az Országos Nyugdíjpénztár (CNPP) honlapján megtalálható online nyugdíjkorhatár-kalkulátor személyre szabott választ ad.
A Wizz Air légitársaság úgy döntött, hogy töröli több, romániai repülőterekről üzemeltetett járatát, valamint ideiglenesen felfüggeszt egy bukaresti járatot is – irányította rá a figyelmet a BoardingPass szakportál.
Románia 2025-ben is az Európai Unió legalacsonyabb árakkal rendelkező országai között volt, Bulgária után a második helyet foglalta el.
A jelenlegi 4050 lejről július elsejétől havi 4325 lejre nő a bruttó minimálbér, ami nettóban 125 lejes bérnövekedést jelent. A minimálbér megemelése 1 759 027 alkalmazottat érint.
A relatív jövedelmi szegénységben élők száma Romániában tavaly 3,468 millió volt, 3,5 százalékkal kevesebb, mint az előző évben, a relatív jövedelmi szegénységi arány (AROP) 18,4 százalékra csökkent.
Látogatottsági adatok
szóljon hozzá!