2010. december 14., 10:302010. december 14., 10:30
Az egyik legnagyobb londoni gazdasági-pénzügyi kutatóközpont, a Centre for Economics and Business Research (CEBR) helyzetértékelése szerint a közös valutarendszer megtartása végett Írországban, Görögországban, Spanyolországban, Portugáliában és Olaszországban 15 százalékkal, vagy még nagyobb mértékben vissza kellene fogni a fogyasztási kiadásokat.
Ez nagyobb fogyasztási visszaesés lenne, mint amekkorát a II. világháború idején Nagy-Britanniában mértek, a brit fogyasztási kiadások ugyanis a háború éveiben 14 százalékkal csökkentek – áll a CEBR tanulmányában, amely nyíltan kétségbe vonja az euróövezet túlélési képességét. Az elemzés szerzői szerint az általuk elengedhetetlennek tartott drasztikus fogyasztáscsökkentés mellett a valutaunió fennmaradásához szükség van arra is, hogy Németország – a legnagyobb euróövezeti gazdaság – legalább négy éven keresztül évente 3 százaléknál gyorsabb növekedést érjen el. Ezenkívül létre kell hozni egy olyan méretű európai pénzügyi mentőalapot is, amely elégséges lenne Spanyolország és Olaszország kisegítésére szükség esetén.
A CEBR szakértői emellett szükségesnek tartják egy olyan rendszer megalkotását is, amely ellenőrzési lehetőséget adna az EU-nak a gyengébb helyzetű országok gazdaságpolitikája felett, és a cég szerint ezt külön szerződésben kell rögzíteni. A ház szerint emellett a gyenge lábakon álló eurótagállamokban a kormányzati kiadásokat is meredeken, a hazai össztermék (GDP) hozzávetőleg 10 százalékának megfelelő mértékben kellene csökkenteni. A szerzők mindazonáltal „valószínűtlennek” nevezték, hogy mindezt egyszerre el lehessen fogadtatni.
„A modernkori történelemben nincs példa olyan mértékű békeidőbeli életszínvonal-csökkenésre, amelyre ahhoz lenne szükség, hogy az euró jelenlegi formájában fennmaradhasson, az (ehhez) szükséges kiadáscsökkentéseket eddig csak háborús időszakokban sikerült elérni” – áll az elemzésben. Ezért a CEBR szakértői „legjobb esetben is” 1:5 – vagyis 20 százalék – esélyt látnak arra, hogy az euróövezet a mostani keretek között fennmarad.
Iratkozzon fel hírlevelünkre, hogy elsőként értesüljön a hírekről!
Július 1-jétől többet fizethetnek a gázolajért a gépjárművezetők és a fuvarozók, miután lejár az a kormányzati intézkedés, amellyel csökkentették az üzemanyag jövedéki adóját.
Kevesebb mint két év alatt megduplázódott a már nyugdíjba vonultaknak vagy az elhunyt tagok örököseinek kifizetett átlagos összeg, amely a romániai nyugdíjrendszer második, magánkezelésben lévő pillérén keresztül érkezik a kedvezményezettekhez.
Július 1-jétől, szerdától lépnek életben az új európai uniós vámszabályok. Az EU-n kívüli webáruházakból rendelt, 150 euró alatti értékű csomagokban lévő áruféleségek után – minden termékkategóriára külön – 3 eurós vámot kell fizetni.
A kánikula gazdaságra gyakorolt hatását vette górcső alá a Román Nemzeti Bank (BNR) friss jelentése.
Összeállításunkban aradi, bánsági és dél-erdélyi falugazdászok értékelik az aratás előtti helyzetet.
A Román Nemzeti Bank (BNR) 2,346 milliárd lejes nyereséggel zárta a 2025-ös évet, amelynek 80 százalékát, 1,877 milliárd lejt az államkasszába utalták – derül ki a jegybank pénteken közzétett éves jelentéséből.
Románia rekordösszegű, 10 milliárd euró uniós forrást hívott le a 2025. június 10. és 2026. június 10. közötti időszakban, minden korábbi 12 hónapos időszakot felülmúlva ezzel – újságolta el Dragoș Pîslaru.
Egyelőre sem Magyarország, sem Románia nem áll készen az euró bevezetésére – derül ki az Európai Bizottság 2026-os konvergenciajelentéséből, amelyben értékeli az euróövezeten kívüli tagállamok felkészültségét az egységes valuta bevezetésére.
Nem csak nekünk tűnik úgy, hogy évről évre több tini vállal nyári melót, hanem számadatok is igazolják a trendet. Ki egy kis zsebpénzért, egy fesztiválbelépőért, ki tapasztalatszerzés céljából, ki a tandíjért, mások egészen más okok miatt.
Romániában valósítja meg első hibrid energiaprojektjét a francia ENGIE – írja az economica.net a vállalat közleménye alapján.
Látogatottsági adatok