2011. június 02., 09:152011. június 02., 09:15
A szóban forgó két cég, az E.ON és az RWE az atomenergia alkalmazásáról tervezett lemondást egyaránt elsietettnek nevezte, és úgy vélekedett, hogy a kormányzati tervek nyomán a fűtőelemadó minden jogi alapját elveszítette.
A német kormány a hét elején hozott határozatot arról, hogy legkésőbb 2022 végéig bezárják az ország atomerőműveit. Az erőművek többsége már 2021 végéig beszünteti működését, de a három legkorszerűbbet – biztonsági tartalékként – véglegesen egy évvel később zárják be. A határozat része az is, hogy az átmenetileg már kikapcsolt nyolc atomerőmű nem újítja fel működését. A döntést az energetikai cégek kezdettől fogva bírálták, most azonban már konkrét ellenlépéseket jelentettek be. Johannes Teyssen, a legnagyobb konszernnek számító E.ON vezetője a Frankfurter Allgemeine Zeitung című lap szerdai számának nyilatkozva elhamarkodottnak tartotta az atomerőművek bezárását. Teyssen kifogásolta, hogy a kormány fenntartja az idén januártól bevezetett fűtőelemadót annak ellenére, hogy az atomerőművek működési idejét – saját korábbi határozatát felrúgva – jelentősen megkurtította.
A Merkel-kormány tavaly novemberben – nem utolsósorban az atomlobbi nyomására – még úgy döntött, hogy a nukleáris erőművek működését átlagosan 12 évvel meghosszabbítja. A fukusimai atomkatasztrófa és az országban rendkívüli módon felerősödött atomerőmű-ellenes tüntetések nyomán azonban 180 fokos fordulatot hajtott végre. Az E.ON vezetője felszólította a kormányt arra is, hogy fizessen kártérítést a cégnek a bekövetkező „vagyonvesztésért”. Hasonlóan élesen bírálta a kormány határozatát az RWE vezetője. Jürgen Grossmann egy szerdai lapinterjúban annak a nézetnek adott hangot, hogy az atomenergiára továbbra is szükség van a biztonságos energiaellátás érdekében. Úgy vélte, hogy az atomerőművek nélküli áramellátás egyáltalán nem lesz olyan stabil, mint azt sokan gondolják. Grossmann jelezte, hogy a kormány határozatában foglaltak ellen jogi lépést tervez.
Iratkozzon fel hírlevelünkre, hogy elsőként értesüljön a hírekről!
Tavaly óta csaknem 5 százalékkal, 114 900 euróra nőtt egy romániai lakás átlagára, miközben egy családi ház megvásárlásához átlagosan 170 000 euróra van szükség – legalábbis ezt mutatja az egyik legnagyobb romániai ingatlanközvetítő szeptemberi indexe.
A Carlyle Group, egy washingtoni székhelyű amerikai befektetési alap és az Európai Újjáépítési és Fejlesztési Bank (EBRD) eladta a legnagyobb romániai nyíltvízi gáztermelőt, a Black Sea Oil & Gas (BSOG) SA-t – írja a profit.ro.
A BRD – Groupe Société Générale perével elkezdődött szerdán a ROBOR-bírság miatt indított eljárások sora.
Novemberben sem lehet újraindítani a cernavodai atomerőművet, továbbra is fennáll az áramellátási válság kockázata – derül ki az országos operatív törzs határozatából.
Egy két felnőttből és két gyermekből álló családnak havi 11 668 lejre van szüksége a tisztességes megélhetéshez Romániában – derül ki a Friedrich Ebert Alapítvány romániai képviselete és a Syndex Románia kedden közzétett elemzéséből.
Az államnak vissza kell fognia saját kiadásait és a pazarlást, hogy több pénz jusson a hozzáadott értéket és munkahelyeket teremtő beruházásokra – közölte kedden a Facebook-oldalán Alexandru Nazare pénzügyminiszter.
Közvitára bocsátották a lakosság és a gazdaság védelmét szolgáló, az üzemanyagárak emelkedésének korlátozására irányuló intézkedések fenntartásáról szóló határozattervezetet.
A Szociáldemokrata Párt (PSD) elnöke, Sorin Grindeanu hétfőn kiszámítható gazdasági környezetet ígért, és kijelentette, hogy jövőre nem emelik a munkavállalók és a vállalatok adóit.
A CFA Románia elemzői az infláció csökkenésére, ugyanakkor a lej további gyengülésére számítanak: előrejelzésük szerint egy év múlva átlagosan 5,39 lejbe kerülhet egy euró – közölte hétfőn Adrian Codirlașu, a szervezet elnöke.
Látogatottsági adatok
szóljon hozzá!