
2013. március 15., 07:402013. március 15., 07:40
Nem lojális konkurenciára hivatkozva, a Maros megyei közgyűlést a Kolozs megyei képviselő-testület fogta perbe, de a törvényszéki ítéletnek a szebeniek is örülnek, mivel ők is úgy vélik, az anyagi támogatással Marosvásárhelyen törvénytelenül hozták előnybe a helyi repülőteret.
A Kolozs megyei önkormányzat és a fennhatósága alatt lévő légikikötő – mint arról korábban több ízben is beszámoltunk – azt nehezményezte a leginkább, hogy a szomszédos régióban a megyei közgyűlés törvénytelennek vélt támogatásának köszönhetően a légitársaságok rendkívül olcsón, dömpingáron vehették igénybe a repülőtér szolgáltatásait. Bizonyítékként a magyarországi Wizz Air fapados légitársaság szolgált, amely az évek során a reptérilletékek mértéke függvényében költöztette járatait Marosvásárhelyről Kolozsvárra és vissza.
„A közel két évvel ezelőtt hozott döntésével a Maros megyei önkormányzat közpénzekből teljesen törvénytelenül finanszírozott egy olyan kereskedelmi tevékenységet, amit mind a hazai, mind a nemzetközi törvények tiltanak” – olvasható a felperes Kolozs megyei közgyűlés közleményében. A testület elnöke, Horea Uioreanu pedig megelégedéssel nyugtázta a Neamţ megyei bírók által hozott ítélet indokolását, mondván, hogy a jövőben sem nézi el, ha a térség valamelyik konkurens repülőtere a törvények megszegésével próbálja hátrányba hozni a kolozsvári légikikötőt és ezzel Kolozs megye adófizető polgárait. Mindezek ellenére Uioreanu megismételte elődje, Alin Tişe együttműködési javaslatát, amelyben a korábbi megyeelnök a két, légvonalban mindössze 60 kilométerre lévő reptér egyesítését szorgalmazta.
Augustin Sava, a nagyszebeni nemzetközi légikikötő parancsnoka szerint az ítélet következtében könnyen megeshet, hogy a Vásárhelyen landoló két fapados légitársaság, a Wizz Air és a Ryanair áthelyezi járatait a nagyszebeni vagy a kolozsvári repülőtérre. Érvelése szerint az ítélet kézbesítésétől Vidrátszegen már nem alkalmazhatnak dömpingárakat. Példaként hozta fel, hogy míg Szebenben minden légi szállító utasonként 28 eurós reptéri illetéket fizet, addig a Marosvásárhely melletti légikikötőben ez az illeték mindössze 89 eurócent.
Amennyire lelkesek az illetékesek Kolozsváron és Nagyszebenben, annyira nyugodtak viszont Marosvásárhelyen. Kérdésünkre, hogy a Neamţ megyei törvényszék ítélete mennyiben befolyásolja a vidrátszegi Transilvania repülőtér sorsát, Peti András, a légikikötő igazgatótanácsának megbízott elnöke röviden annyit mondott, hogy semennyire. A jogász végzettségű vezető szerint a marosvásárhelyi repülőtér és működtetője, a megyei önkormányzat valamennyi rá vonatkozó hazai és nemzetközi törvénynek eleget tesz. A légitársaságokkal közös megegyezésben megállapított illetékek pedig elmondása szerint azért ennyire alacsonyak, mert a vásárhelyi reptér a fapados járatok fogadására rendezkedett be, és annak megfelelően szabta meg az árakat.
„Nem igaz, hogy utasonként mindössze 0,89 eurót követelnénk a légitársaságoktól, mint ahogy a nagyszebeni kolléga állítja. Az viszont igaz, hogy a Maros megyei önkormányzat eddig is támogatott, ezentúl is támogatni fog bizonyos, a törvény által engedélyezett kiadásokat. De miért ne tenné, hisz a marosvásárhelyi repülőtérre nem jutottak kormánypénzek, mint Kolozsvárra vagy Nagyszebenbe” – nyilatkozta a Krónikának Peti András.
A megbízott reptérvezető hozzátette: a törvényszék döntésétől függetlenül a Transilvania légikikötő „járja a maga útját”, ami áprilistól immár 13 járatot jelent. Az előrejelzések szerint egyébként 2013-ban a teljes Székelyföldet kiszolgáló repülőtér újabb csúcsot dönthet, amennyiben a tavalyi 300 ezer után az idén 400 ezren veszik igénybe a szolgáltatásait. Peti András ugyanakkor azt reméli, hogy a Wizz Air és a Ryanair után újabb cég „landol” Vidrátszegen.
Az adóemelések, a háborúk okozta gazdasági válság, illetve az abból fakadó bizonytalanság miatt az otthont választók számára már sokkal inkább számít fő szempontnak a lakás ára, semmint az, hogy megfeleljen addigi elképzeléseiknek, igényeiknek.
Az Eurostat szerdán közzétett adatai szerint februárban 2,1 százalékra nőtt az éves infláció az Európai Unióban az előző havi 2 százalékról. A tagállamok közül továbbra is Romániában volt a legmagasabb az infláció, 8,3 százalék.
Szerdán is folytatódott az iráni konfliktus kirobbanása által kiváltott dráguláshullám a romániai töltőállomásokon: a piacvezető Petrom a benzin literenkénti árát újabb 10 banival, a gázolajét pedig újabb 15 banival emelte meg.
A kritikus infrastruktúra részévé teszi a műtrágyagyártást a bukaresti szenátus által már elfogadott törvénytervezet, amely a marosvásárhelyi Azomureș vegyipari kombinát állami megmentésére irányul.
Romániának növelnie kellene az ingatlanadókat a költségvetési bevételeinek megerősítése és a fiskális egyensúlytalanságok csökkentése érdekében – áll az OECD által hétfőn közzétett, a román gazdaságról szóló legfrissebb jelentésben.
A tavaly januári 1,03 milliárd euróról az idei első hónapban 977 millió euróra csökkent a folyó fizetési mérleg hiánya – közölte kedden a Román Nemzeti Bank (BNR).
A pénzügyminisztérium kedden közzétett adatai szerint tavaly decemberben az előző havi 1121 milliárd lejről 1138 milliárd lejre nőtt az államadósság.
Idén januárban 696 millió kilowattóra (kWh) áramot termeltek a szélerőművek, 39,8 százalékkal többet, mint 2025 első hónapjában; a napelemek által termelt energia mennyisége 2 százalékkal 146,8 millió kilowattórára csökkent.
Aggasztó az üzemanyagárak „látványos emelkedése”, a kormánynak intézkedéseket kell hoznia, „főleg tekintettel arra, hogy a gyártók és a forgalmazók jelenlegi készletei a múltban beszerzett készletek” – jelentette ki kedden Alexandru Nazare.
Lehetővé tenné az Európai Bizottság (EB) a tagállamok számára, hogy szabályozzák a gázárakat az iráni konfliktus által kiváltott energiaár-robbanás nyomán.