2009. október 27., 09:022009. október 27., 09:02
A gyors és hatékony terjeszkedés titka Boros Csaba, a Szuper és a Merkúr üzletlánc tulajdonosa szerint a helyi igények ismeretében rejlik. „Erősségünk a nagy áruválaszték. Most a gyors és gazdaságos vásárlást szeretnénk előtérbe helyezni. A multikkal ellentétben boltjainkba családias színvilágot hozunk, háttérzajként helyi rádiók szólnak, tehát igyekszünk a helyi emberek szokásaihoz igazodni.
Nem a multik útját járjuk. Nagyon jó magyarországi partnereink vannak, a tiszta magyar tőkével rendelkező Reál és a CBA, akiktől nagyon sok segítséget kapunk, mind ami az árut illeti, mind pedig a koncepciót” – sorolta a Krónika kérdésére a sikersorozat titkát a vállalkozó. Hozzátette: amikor azt tapasztalták, hogy a partnerek üzletei jól működnek, az ő útjukat kezdték járni, „igaz, kicsit székelyesítve”.
„Nálunk a magyarországi termékek mellett a helyi termelők vannak előtérben. Emellett még az is előnyünk a multikkal szemben, hogy helyiekként jobban ismerjük a helyiek igényeit, szokásait, elvárásait, így tudunk mi olyan értéket is adni, melyre egy multi nem képes” – részletezte Boros, aki arra is kitért, hogy mögöttük nem egy nagy világtőke áll, hanem, mint hangoztatta, „isteni sugallat adja energiájukat”.
| Boros Csaba, a Szuper és a Merkúr üzletláncok tulajdonosa nem vállalkozóként kezdte, nincs közgazdasági egyetemi végzettsége, mégis jelenleg az övé a Székelyföld legnagyobb üzletlánca. Fiatalon egyetlen célja volt, hogy a lehetőségek szerinti legszabadabb életet élhesse. Éppen ezért a nyolcvanas években villanyszerelőnek tanult, mert akkoriban az volt a közvélekedés, hogy a villanyszerelők a legszabadabbak. Borosnak pedig ez volt a legfontosabb szempont, hiszen a hegyek mind télen, mind nyáron vonzották. Első munkahelye egy ládagyárban volt, ahol eleinte nem kapott villanyszerelői állást, így egy évig körfűrészen dolgozott, s csak azután, egy üresedést követően helyezkedhetett el szakmájában. Miután a szabadnapokat nem fizették, első fizetése, aminek 1700 lejnek kellett volna lennie, csak 1500 volt. Az első kereset az utolsó baniig kirándulásra, könyvekre és lemezekre kelt el. Vállalkozni 1993-ban kezdett, egy élelmiszer- és nagykereskedelmi lerakatot nyitott, ám hamar váltani kényszerült. „Romániában változott a kereskedelmi rendszer, akkor alakultak ki az úgymond ügynökcégek, és mi úgy láttuk, hogy át kell térnünk a kiskereskedelemre. 1999-ben nyitottuk meg az első üzletünket” – emlékezik vissza Boros. Egy központi, korábban is élelmiszerüzletként működő helyiségben indultak, meghagyva az üzlet jól ismert nevét, a Szupert. A központi üzlet ízelítőt nyújtott és kedvet is adott a vállalkozónak a további üzletek nyitásához, Szuper néven azóta már több boltot működtet, de a harmadik megnyitásától kezdődően már láncként kezelte a boltokat, újabban pedig áruházakat nyit. Ez utóbbiak esetében is odafigyeltek a névválasztásra, a kommunista rendszer egykori egyetlen udvarhelyi Mercur áruháza volt a névadó, most Merkúr néven ismertek áruházaik. |
A multik megjelenésének nem örvendenek, tudtuk meg, de most a válság ellenére is növekedik cégük, most is vesznek fel embereket. Mint Boros büszkén elmondta, a multiktól értékes szakemberek jelentkeztek náluk, illetve a gyergyószentmiklósi áruház alkalmazottait is most veszik fel, így összesen 400 embernek adnak munkát.
Ami a válságot illeti, Boros úgy látja, hogy „a fejekben van a probléma”. Ugyanis meglátásában az elmúlt tíz évet az jellemezte, hogy mindenki ész nélkül vásárolt, most pedig az emberek legalább megfontoltabban kezdték el költeni pénzüket.
Azt pedig, hogy egyáltalán nem hasonlítanak, és nem is szeretnének a multikhoz hasonlítani, bizonyítja, hogy zöldségtermesztéssel és állattenyésztéssel is foglalkoznak. Van már bivalyfarmjuk, tehénfarmjuk, továbbá mangalicát és csirkét is tenyésztenek. Már gyakran hallani boltjukban, hogy a vásárlóik a farmjukon termett hagymát, retket keresik.
„Most, hogy hamarosan sajátos címkék fognak felkerülni a székely termékekre, mi is elkezdtünk dolgozni, állatfarmot hoztunk létre, zöldséget termelünk, persze permetezés nélkül. Minket nem a gazdagodási vágy vezetett, hanem az, hogy próbáljuk meg visszahozni azt a koncepciót, amely szerint a székelység élt. Azt szeretnénk tudatosítani a székely emberekben, hogy érdemes nekifogni és termelni, mert itt vagyunk mi, akik felvásároljuk a termékeiket” – hangsúlyozta Boros.
Mint megtudtuk, több székely termék máris megtalálható pultjaikon, akad oroszhegyi méz vagy éppen tekerőpataki sajt is. A helyi közösség gazdasági fellendítésének célja mellett számos egyéb közösségi kezdeményezésben is részt vesznek, alapítványokat, rendezvényeket támogatnak szinte napi gyakorisággal, hiszen a vállalkozás mellett a helyi közösségi értékteremtés és annak megőrzése a legfontosabb számukra, tartotta fontosnak kiemelni a tulajdonos. És pontosan ez az, ami miatt, ígéri, nem is fogják eladni az üzletláncot: „Eladhatatlanok vagyunk” – szögezte le Boros.
Iratkozzon fel hírlevelünkre, hogy elsőként értesüljön a hírekről!
Románia rekordösszegű, 10 milliárd euró uniós forrást hívott le a 2025. június 10. és 2026. június 10. közötti időszakban, minden korábbi 12 hónapos időszakot felülmúlva ezzel – újságolta el Dragoș Pîslaru.
Egyelőre sem Magyarország, sem Románia nem áll készen az euró bevezetésére – derül ki az Európai Bizottság 2026-os konvergenciajelentéséből, amelyben értékeli az euróövezeten kívüli tagállamok felkészültségét az egységes valuta bevezetésére.
Nem csak nekünk tűnik úgy, hogy évről évre több tini vállal nyári melót, hanem számadatok is igazolják a trendet. Ki egy kis zsebpénzért, egy fesztiválbelépőért, ki tapasztalatszerzés céljából, ki a tandíjért, mások egészen más okok miatt.
Romániában valósítja meg első hibrid energiaprojektjét a francia ENGIE – írja az economica.net a vállalat közleménye alapján.
Közel 14 százalékkal nőtt tavaly a romániai háztartások havi átlagjövedelme a hivatalos statisztikák szerint. Egy friss felmérés közben azt mutatja, hogy a lakosság 41 százalékának az elmúlt egy évben csökkent a jövedelme.
Több mint 2,25 milliárd euró érkezett Románia számlájára az az országos helyreállítási terv PNRR keretében benyújtott negyedik kifizetési kérelem alapján.
Bár úgy tűnik, még mindig megosztja a romániai társadalmat az ázsiai vendégmunkások foglalkoztatása, napról napra több nepálit, indiait vagy éppen Srí Lanka-it láthatunk az erdélyi városok utcáin. De miért éri meg ázsiaiként Romániában munkát vállalni?
Az Európai Bizottság 2,25 milliárd eurót folyósított kedden Romániának az országos helyreállítási tervhez (PNRR) kapcsolódó negyedik kifizetési kérelem alapján.
A Pavăl testvérek leküzdötték az utolsó akadályt is: a Dedeman tulajdonosaié lehet a Carrefour romániai üzletága. A Versenytanács úgy döntött ugyanis, hogy a Carrefour Románia felvásárlása nem versenyellenes.
Az Európai Unióban 20,7 százalékkal drágultak májusban éves összevetésben a személyes közlekedéshez használt üzemanyagok és kenőanyagok, miután áprilisban 20,8 százalékos, márciusban pedig 12,9 százalékos növekedést mértek.
Látogatottsági adatok