
2009. október 27., 09:022009. október 27., 09:02
A gyors és hatékony terjeszkedés titka Boros Csaba, a Szuper és a Merkúr üzletlánc tulajdonosa szerint a helyi igények ismeretében rejlik. „Erősségünk a nagy áruválaszték. Most a gyors és gazdaságos vásárlást szeretnénk előtérbe helyezni. A multikkal ellentétben boltjainkba családias színvilágot hozunk, háttérzajként helyi rádiók szólnak, tehát igyekszünk a helyi emberek szokásaihoz igazodni.
Nem a multik útját járjuk. Nagyon jó magyarországi partnereink vannak, a tiszta magyar tőkével rendelkező Reál és a CBA, akiktől nagyon sok segítséget kapunk, mind ami az árut illeti, mind pedig a koncepciót” – sorolta a Krónika kérdésére a sikersorozat titkát a vállalkozó. Hozzátette: amikor azt tapasztalták, hogy a partnerek üzletei jól működnek, az ő útjukat kezdték járni, „igaz, kicsit székelyesítve”.
„Nálunk a magyarországi termékek mellett a helyi termelők vannak előtérben. Emellett még az is előnyünk a multikkal szemben, hogy helyiekként jobban ismerjük a helyiek igényeit, szokásait, elvárásait, így tudunk mi olyan értéket is adni, melyre egy multi nem képes” – részletezte Boros, aki arra is kitért, hogy mögöttük nem egy nagy világtőke áll, hanem, mint hangoztatta, „isteni sugallat adja energiájukat”.
| Boros Csaba, a Szuper és a Merkúr üzletláncok tulajdonosa nem vállalkozóként kezdte, nincs közgazdasági egyetemi végzettsége, mégis jelenleg az övé a Székelyföld legnagyobb üzletlánca. Fiatalon egyetlen célja volt, hogy a lehetőségek szerinti legszabadabb életet élhesse. Éppen ezért a nyolcvanas években villanyszerelőnek tanult, mert akkoriban az volt a közvélekedés, hogy a villanyszerelők a legszabadabbak. Borosnak pedig ez volt a legfontosabb szempont, hiszen a hegyek mind télen, mind nyáron vonzották. Első munkahelye egy ládagyárban volt, ahol eleinte nem kapott villanyszerelői állást, így egy évig körfűrészen dolgozott, s csak azután, egy üresedést követően helyezkedhetett el szakmájában. Miután a szabadnapokat nem fizették, első fizetése, aminek 1700 lejnek kellett volna lennie, csak 1500 volt. Az első kereset az utolsó baniig kirándulásra, könyvekre és lemezekre kelt el. Vállalkozni 1993-ban kezdett, egy élelmiszer- és nagykereskedelmi lerakatot nyitott, ám hamar váltani kényszerült. „Romániában változott a kereskedelmi rendszer, akkor alakultak ki az úgymond ügynökcégek, és mi úgy láttuk, hogy át kell térnünk a kiskereskedelemre. 1999-ben nyitottuk meg az első üzletünket” – emlékezik vissza Boros. Egy központi, korábban is élelmiszerüzletként működő helyiségben indultak, meghagyva az üzlet jól ismert nevét, a Szupert. A központi üzlet ízelítőt nyújtott és kedvet is adott a vállalkozónak a további üzletek nyitásához, Szuper néven azóta már több boltot működtet, de a harmadik megnyitásától kezdődően már láncként kezelte a boltokat, újabban pedig áruházakat nyit. Ez utóbbiak esetében is odafigyeltek a névválasztásra, a kommunista rendszer egykori egyetlen udvarhelyi Mercur áruháza volt a névadó, most Merkúr néven ismertek áruházaik. |
A multik megjelenésének nem örvendenek, tudtuk meg, de most a válság ellenére is növekedik cégük, most is vesznek fel embereket. Mint Boros büszkén elmondta, a multiktól értékes szakemberek jelentkeztek náluk, illetve a gyergyószentmiklósi áruház alkalmazottait is most veszik fel, így összesen 400 embernek adnak munkát.
Ami a válságot illeti, Boros úgy látja, hogy „a fejekben van a probléma”. Ugyanis meglátásában az elmúlt tíz évet az jellemezte, hogy mindenki ész nélkül vásárolt, most pedig az emberek legalább megfontoltabban kezdték el költeni pénzüket.
Azt pedig, hogy egyáltalán nem hasonlítanak, és nem is szeretnének a multikhoz hasonlítani, bizonyítja, hogy zöldségtermesztéssel és állattenyésztéssel is foglalkoznak. Van már bivalyfarmjuk, tehénfarmjuk, továbbá mangalicát és csirkét is tenyésztenek. Már gyakran hallani boltjukban, hogy a vásárlóik a farmjukon termett hagymát, retket keresik.
„Most, hogy hamarosan sajátos címkék fognak felkerülni a székely termékekre, mi is elkezdtünk dolgozni, állatfarmot hoztunk létre, zöldséget termelünk, persze permetezés nélkül. Minket nem a gazdagodási vágy vezetett, hanem az, hogy próbáljuk meg visszahozni azt a koncepciót, amely szerint a székelység élt. Azt szeretnénk tudatosítani a székely emberekben, hogy érdemes nekifogni és termelni, mert itt vagyunk mi, akik felvásároljuk a termékeiket” – hangsúlyozta Boros.
Mint megtudtuk, több székely termék máris megtalálható pultjaikon, akad oroszhegyi méz vagy éppen tekerőpataki sajt is. A helyi közösség gazdasági fellendítésének célja mellett számos egyéb közösségi kezdeményezésben is részt vesznek, alapítványokat, rendezvényeket támogatnak szinte napi gyakorisággal, hiszen a vállalkozás mellett a helyi közösségi értékteremtés és annak megőrzése a legfontosabb számukra, tartotta fontosnak kiemelni a tulajdonos. És pontosan ez az, ami miatt, ígéri, nem is fogják eladni az üzletláncot: „Eladhatatlanok vagyunk” – szögezte le Boros.
Látványos különbség van a Románia különböző piacain gyakorolt árak között. Ami még szomorúbb, két erdélyi megyeszékhelyen a legdrágább a piac romániai összevetésben.
A romániai üzemanyagpiac főbb szereplői 2026 április–június közötti időszakban betartották a kereskedelmi árrés felső határára vonatkozó előírásokat – derül ki a Versenytanács előzetes jelentéséből.
Elutasította Ilie Bolojan ügyvivő miniszterelnök azt a felvetést, hogy a magáncégekre kivetett adók emeléséből finanszírozzák a szakszervezetek által a közszféra számára követelt béremeléseket.
Nagyváradon nyit új központot az egyik legnagyobb európai közúti fuvarozó, a Girteka – adta hírül a Profit.ro gazdasági hírportál.
Évtizedes mélyponton van a betöltetlen állások száma Romániában – irányította rá a figyelmet keddi elemzésében a Ziarul Financiar gazdasági napilap.
A minimálbér emeléséért és a társadalmi párbeszéd újrakezdéséért tüntetett az Alfa Kartell szakszervezeti szövetség három tagszervezete kedden a bukaresti munkaügyi minisztérium előtt.
Szeptember 1-jétől nyújthatják be a támogatási kérelmeket a sertés- és szarvasmarha-tenyésztők – jelentette be kedden Tánczos Barna ügyvivő mezőgazdasági miniszter.
„Eurómilliárdokat fogunk elveszíteni – ingyenes európai pénzt” – figyelmeztet Eugen Rădulescu. Mugur Isărescunak, a Román Nemzeti Bank (BNR) elnökének tanácsadója szerint a román gazdaság súlyos válság küszöbére sodródott.
Bár miután a gázolaj literenkénti ára újra átlépte a 10 lejes lélektani határt, sokan még a 20 százalékos jövedéki-adócsökkentéstől várt 68 banis áresést is kevesellték, végül jelenleg még ennyit sem érezhetnek a zsebükben a dízel járművet vezető sofőrök.
A munkaügyi minisztérium épülete előtt tüntet kedden 11 és 13 óra között több szakszervezeti szövetség. A résztvevők a minimálbér 2027. január 1-jei emelését és az ágazati, valamint az országos kollektív tárgyalások felgyorsítását követelik.