Akkor lehetne növelni a gyermekeknek járó támogatás („gyerekpénz”) összegét, ha az átlagnál nagyobb jövedelemmel rendelkező családokban nevelt fiatalkorúak nem részesülnének a szociális juttatásban – szögezte le kedden Dragoş Pîslaru munkaügyi miniszter.
2017. január 03., 23:342017. január 03., 23:34
2017. január 03., 23:482017. január 03., 23:48
„Egy államban általában azok részesülnek a szociális juttatásokban, akiknek szükségük van arra a pénzre. A gyermekpénzt úgy adják, hogy nem veszik figyelembe a család anyagi helyzetét. A paradoxon pedig az, hogy nem adják automatikusan, kérvényezni kell, és ha megnézed az igényléseket, akkor elmondható, hogy az átlagnál nagyobb jövedelemmel rendelkezők körül igen kevesen nem kérik a 84 lejes támogatást” – ismertette a helyzetet a technokrata kormány tárcavezetője.
Véleménye szerint polgári öntudatra lenne szükség, hogy akik nem szorulnak rá arra a 84 lejre, azok ne kérjék, hiszen így több jutna a valóban rászorulóknak. „De érteniük kell, hogy miért teszik, és garantálni kell, hogy az állam ezeket a 84 lejeket valóban a rászorulók között osztja szét. Ez egy olyan intézkedés, ami nem feltételez pluszpénzeket” – mutatott rá Pîslaru.
Szerinte a fűtéstámogatást sem korrekt módon ítélik meg, mivel a pénz nem azokhoz jut, akik valóban rászorulnak, hanem a közép- és felsőosztályt segítik. „Az állam több szubvenciót nyújt a nagyobb jövedelemmel rendelkezőknek, mint a szegényeknek, mivel a szegények nincsenek rácsatlakozva a távhővezetékekre, ők fával és egyéb dolgokkal fűtenek. De kinek van bátorsága ezeket a dolgokat felemlegetni választási évben?” – tette fel a kérdést Pîslaru. Elmondta, jelenleg mintegy 250 ezer személy részesül különféle állami támogatásban, számuk pedig nőni fog a kormány által tavaly elfogadott intézkedéseknek köszönhetően.
Iratkozzon fel hírlevelünkre, hogy elsőként értesüljön a hírekről!
A legtöbb töltőállomáson azonnal éreztette a hatását, hogy június 30-án lejárt az iráni konfliktus nyomán meglódult kőolajárak által elkerülhetetlenné tett válságintézkedések hatálya. Volt, ahol gázolaj ára 38 banival is nőtt július első napján.
Drágább lehet a víz, az üzemanyag és egyes díjszabások: jelentős többletköltségekkel kell számolni júliustól Romániában.
Az Egyesült Államok és Izrael által Irán ellen indított hadműveletek nem csupán a kőolaj- és a földgázszállítást akadályozták, hanem egyéb, származékos termékekét is, amely Erdélyben is kihat az infrastruktúra-fejlesztésre.
Májusban 7,7 ponttal 30,5-re csökkent a román gazdaság iránti bizalom indexe a 0-tól 100-ig terjedő skálán – közölte a CFA Románia Egyesület. A szervezet havonta készít felmérést a pénzügyi elemzők körében a román gazdaság kilátásairól.
Nem tudja, mikor kezdődhetnek (végre) a nyugdíjas évek? Vagy mikor kell kérelmeznie nyugdíjazását? Az Országos Nyugdíjpénztár (CNPP) honlapján megtalálható online nyugdíjkorhatár-kalkulátor személyre szabott választ ad.
A Wizz Air légitársaság úgy döntött, hogy töröli több, romániai repülőterekről üzemeltetett járatát, valamint ideiglenesen felfüggeszt egy bukaresti járatot is – irányította rá a figyelmet a BoardingPass szakportál.
Románia 2025-ben is az Európai Unió legalacsonyabb árakkal rendelkező országai között volt, Bulgária után a második helyet foglalta el.
A jelenlegi 4050 lejről július elsejétől havi 4325 lejre nő a bruttó minimálbér, ami nettóban 125 lejes bérnövekedést jelent. A minimálbér megemelése 1 759 027 alkalmazottat érint.
A relatív jövedelmi szegénységben élők száma Romániában tavaly 3,468 millió volt, 3,5 százalékkal kevesebb, mint az előző évben, a relatív jövedelmi szegénységi arány (AROP) 18,4 százalékra csökkent.
Július 1-jétől többet fizethetnek a gázolajért a gépjárművezetők és a fuvarozók, miután lejár az a kormányzati intézkedés, amellyel csökkentették az üzemanyag jövedéki adóját.
Látogatottsági adatok
szóljon hozzá!