
Fotó: Pál Árpád
Nem kell aggódni a költségvetési hiány miatt Sorin Grindeanu miniszterelnök szerint, aki az első két havi makrogazdasági adatok alapján azt mondja, a bér- és nyugdíjemelésekkel együtt is sikerül a maastrichti szerződésben foglalt 3 százalékos küszöb alatt tartani a deficitet.
2017. március 28., 16:592017. március 28., 16:59
Mint hangsúlyozta, az Országos Előrejelzési Bizottság (CNP) adatai szerint az idei év első két hónapjában 5,8 százalékkal nőtt az ipar termelése, 7,8 százalékkal nőttek az ipar új megrendelései, 13,6 százalékkal bővült az export és az év eleje óta 44 ezer új munkaszerződést kötöttek meg.
Eközben szintén kedden a román közszolgálati rádió a bukaresti pénzügyminisztérium adataira hivatkozva arról számolt be, hogy csökkenő bevételek mellett a bruttó hazai termék (GDP) arányában 0,05 százalékos többlettel zárta az államháztartás az idei első két hónapot. A tavalyi azonos időszakban 0,10 százalék volt a GDP-arányos többlet. A román államháztartás bevételei 34,9 milliárd lejt értek el, ami 1,4 százalékkal alacsonyabb 2016 első két havához mérten. A román kormány az idei költségvetésben 14 százalékkal magasabb bevételt tervezett.
A bevételek csökkenését főként az általános forgalmi adóból (áfa/TVA) származó jövedelmek csaknem 16 százalékos visszaesése okozta, de a jövedéki adóból is 5,3 százalékkal kevesebb gyűlt az államkasszába. Mint ismert, tavaly óta két lépésben csökkent az áfa 24-ről 19 százalékra. A pénzügyminisztérium szerint az adatokban még a tavalyi, 4 százalékpontos áfacsökkentés is érezteti hatását. A kiadások 0,3 százalékkal mérséklődtek. A személyi kiadások 13,3 százalékkal, a szociális kiadások 9,4 százalékkal nőttek, ugyanakkor az eszköz- és szolgáltatás-beszerzésre 5,1 százalékkal kevesebbet költöttek. Beruházásokra a GDP 0,11 százalékát, 870 millió lejt fordítottak.
Amint arról beszámoltunk, a Nemzetközi Valutaalap március közepén figyelmeztette a Grindeanu-kormányt, hogy az államháztartási hiány elérheti a GDP 3,7 százalékát, ha nem változtat a költségvetés szerkezetén. Az Európai Bizottság is 3,6 százalékos deficitet vetített előre, miközben a kormány 2,98 százalékos államháztartási hiányt vár. Corina Crețu biztos a múlt héten közölte, hogy Brüsszel bizonyítékokat vár Bukaresttől, hogy a fizetések és nyugdíjak emelése mellett is a bruttó hazai termék 3 százaléka alatt tudja tartani a költségvetés hiányát. Mint ismeretes, ellenkező esetben az ország ellen túlzottdeficit-eljárás indulhat, ami Brüsszel részéről megszorításokkal jár.
Tavaly óta csaknem 5 százalékkal, 114 900 euróra nőtt egy romániai lakás átlagára, miközben egy családi ház megvásárlásához átlagosan 170 000 euróra van szükség – legalábbis ezt mutatja az egyik legnagyobb romániai ingatlanközvetítő szeptemberi indexe.
A Carlyle Group, egy washingtoni székhelyű amerikai befektetési alap és az Európai Újjáépítési és Fejlesztési Bank (EBRD) eladta a legnagyobb romániai nyíltvízi gáztermelőt, a Black Sea Oil & Gas (BSOG) SA-t – írja a profit.ro.
A BRD – Groupe Société Générale perével elkezdődött szerdán a ROBOR-bírság miatt indított eljárások sora.
Novemberben sem lehet újraindítani a cernavodai atomerőművet, továbbra is fennáll az áramellátási válság kockázata – derül ki az országos operatív törzs határozatából.
Egy két felnőttből és két gyermekből álló családnak havi 11 668 lejre van szüksége a tisztességes megélhetéshez Romániában – derül ki a Friedrich Ebert Alapítvány romániai képviselete és a Syndex Románia kedden közzétett elemzéséből.
Az államnak vissza kell fognia saját kiadásait és a pazarlást, hogy több pénz jusson a hozzáadott értéket és munkahelyeket teremtő beruházásokra – közölte kedden a Facebook-oldalán Alexandru Nazare pénzügyminiszter.
Közvitára bocsátották a lakosság és a gazdaság védelmét szolgáló, az üzemanyagárak emelkedésének korlátozására irányuló intézkedések fenntartásáról szóló határozattervezetet.
A Szociáldemokrata Párt (PSD) elnöke, Sorin Grindeanu hétfőn kiszámítható gazdasági környezetet ígért, és kijelentette, hogy jövőre nem emelik a munkavállalók és a vállalatok adóit.
A CFA Románia elemzői az infláció csökkenésére, ugyanakkor a lej további gyengülésére számítanak: előrejelzésük szerint egy év múlva átlagosan 5,39 lejbe kerülhet egy euró – közölte hétfőn Adrian Codirlașu, a szervezet elnöke.