Fotó: Rostás Szabolcs
A magyar gazdaság kitörési pontját mindenekelőtt a Kárpát-medencében történő terjeszkedésben kell keresni, ez nemzeti érdek – hangzott el az V. Kárpát-medencei Gazdasági Fórumon, amelynek idén a Fehér megyei Torockó adott otthont.
2019. október 04., 16:232019. október 04., 16:23
2019. október 04., 16:412019. október 04., 16:41
A magyarországi Fejér Megyei Kereskedelmi és Iparkamara az egyre bővülő és a magyar gazdaság szempontjából létfontosságú Kárpát-medencei gazdasági kapcsolatok fejlesztése, a térség együttműködésének ösztönzése céljából hívta életre a rendezvénysorozatot, amely teret biztosít az államhatárokon kívül és belül élő magyar vállalkozók, gazdasági szakemberek találkozása számára. Az Europa Nostra-díjas, Erdély egyik legszebb településének számító Torockón pénteken megrendezett fórumot a nemzeti összetartozás jegyében hirdették meg.
A helyi Duna Házban tartott eszmecserén Mile Lajos, Magyarország kolozsvári főkonzulja ismertette az Orbán-kormány által 2016-ban beindított, a külhoni nemzetrészek megmaradását szolgáló gazdaságfejlesztési programok eddigi eredményeit.
Fotó: Rostás Szabolcs
Az eddigi sikerekre alapozva ugyanakkor ebben az évben a magyar kormány 50 milliárd forinttal járul hozzá a programok folytatásához. A főkonzul a program erdélyi, a Pro Economica Alapítvány által folytatott lebonyolítása kapcsán aláhúzta, a kétoldalú kapcsolatok erősítése mellett hozzájárul a román nemzeti össztermék növeléséhez is, a támogatási pénzeket a pályázók Romániában költik el, a támogatásból vásárolt eszközök beszállítói közt sok román cég van, akik ezáltal szintén nyertesei a meghirdetett pályázatoknak.
„A pályázati felhívásokban nincs különbségtétel nemzetiséghez való tartozás vagy nyelvtudás alapján. Az alapítvány magyar és román nyelven is teljes körűen tájékoztatott minden érdeklődőt a pályázatokkal, pályázási lehetőségekkel kapcsolatban, melynek köszönhetően román nyelven is nyújtottak be pályázatokat, és valamennyi ilyen pályázat támogatást nyert” – ismertette Mile Lajos. A főkonzul beszámolójából kiderült, hogy 2017 óta Erdélyben – többnyire Maros, Kolozs, Beszterce-Naszód megyében és a Székelyföldön – több mint 27 milliárd forint támogatást nyújtott a magyar állam gazdaságfejlesztés formájában, ugyanakkor hamarosan elbírálják a mezőgazdasági eszközbeszerzésre, tenyészállat vásárlására kiírt, illetve szálláshelyfejlesztés és -létesítés támogatását célzó pályázatokat, amelyek forrásigénye összesen 45 milliárd forint. Mindemellett folyamatban van az erdélyi gazdaságfejlesztési program más területeken, többek között a Partiumban való megvalósításának előkészítése is.
Fotó: Rostás Szabolcs
A Kárpát-medencei Gazdasági Fórumon elhangzott előadásában Radetzky Jenő, a Fejér Megyei Kereskedelmi és Iparkamara elnöke felidézte, hogy az első tanácskozásnak 2011-ben Mór, Wekerle Sándor egykori miniszterelnök, pénzügyminiszter szülővárosa adott otthont, és a Wekerle-emlékév keretében született meg a Kárpát-medencei gazdasági integráció gondolata. A fórumsorozattal kimunkált gondolatokból született a magyar kormány által elfogadott Wekerle-terv, és jött létre a Kárpát-medencei gazdaságfejlesztési hálózat. Elmondta, a Fejér megyei kamara számára mindig fontos volt a nemzetközi kapcsolatok, különösen a Kárpát-medencei gazdasági vállalkozások erősítése, fejlesztése, az intézmény nevéhez fűződik többek között Az EU házhoz jön elnevezésű, a külhoni magyarságra kiterjesztett program is. Radetzky hangsúlyozta, hogy a magyar gazdaság kitörési pontját elsősorban a Kárpát-medencében való terjeszkedésben kell keresni, ez szerinte nemzeti érdek.
„Nincs gazdasági integráció nemzetegyesítés nélkül, a kettő szorosan összetartozik, egységes egy. Fontos, hogy élő kapcsolatok alakuljanak ki csonka-magyarországi és Kárpát-medencei gazdasági vállalkozások között, hiszen ez az alapja az együttműködésnek” – jelentette ki a torockói fórumon a kamara elnöke. Hozzátette, támogatni kell a külföldi befektetőket, de a nagy cél és politikai célkitűzés ötven magyar multinacionális vállalat létrehozása kell legyen. „A magyar gazdasági integrációt 50 magyar sziklára kell építeni, ötven magyar tulajdonú, nemzetileg elkötelezett, technológiájában, innovációjában alkalmas vállalkozásra, képesnek kell lenni létrehozni egy egységes magyar tulajdonú nagyvállalati kört. Már korábban is láttuk, hogy ha rosszra fordul a gazdasági helyzet, a multinacionális cégek továbbállnak, a magyar tulajdonú cégek viszont nem” – jelentette ki Radetzky Jenő. A jövő évi centenáriumra utalva úgy vélekedett, száz évvel Trianon után csak gazdasági revízióra van lehetőség, a gazdasági integráció pedig ennek egy útja.
A fórumon elhangzott előadásokat üzleti konzultációk, kétoldalú megbeszélések követték. Átadták ugyanakkor a torockói tanácskozáson a Wekerle Sándor Kárpát-medencei Gazdasági Díjat, amelyet idén Dobos Menyhértnek, a Duna Médiaszolgáltató Nonprofit Zrt. vezérigazgatójának ítéltek oda. A laudációban elhangzott, hogy Dobos Menyhért a Kárpát medencei gazdaságfejlesztés kommunikációjában kiemelkedő szerepet játszó személyiség. Ugyanakkor a magyar közmédia műsoraiban jelentős teret kapnak a külhoni magyarságot érintő politikai, gazdasági, kulturális, sport- és egyéb események.
Iratkozzon fel hírlevelünkre, hogy elsőként értesüljön a hírekről!
Kevesebb mint két év alatt megduplázódott a már nyugdíjba vonultaknak vagy az elhunyt tagok örököseinek kifizetett átlagos összeg, amely a romániai nyugdíjrendszer második, magánkezelésben lévő pillérén keresztül érkezik a kedvezményezettekhez.
Július 1-jétől, szerdától lépnek életben az új európai uniós vámszabályok. Az EU-n kívüli webáruházakból rendelt, 150 euró alatti értékű csomagokban lévő áruféleségek után – minden termékkategóriára külön – 3 eurós vámot kell fizetni.
A kánikula gazdaságra gyakorolt hatását vette górcső alá a Román Nemzeti Bank (BNR) friss jelentése.
Összeállításunkban aradi, bánsági és dél-erdélyi falugazdászok értékelik az aratás előtti helyzetet.
A Román Nemzeti Bank (BNR) 2,346 milliárd lejes nyereséggel zárta a 2025-ös évet, amelynek 80 százalékát, 1,877 milliárd lejt az államkasszába utalták – derül ki a jegybank pénteken közzétett éves jelentéséből.
Románia rekordösszegű, 10 milliárd euró uniós forrást hívott le a 2025. június 10. és 2026. június 10. közötti időszakban, minden korábbi 12 hónapos időszakot felülmúlva ezzel – újságolta el Dragoș Pîslaru.
Egyelőre sem Magyarország, sem Románia nem áll készen az euró bevezetésére – derül ki az Európai Bizottság 2026-os konvergenciajelentéséből, amelyben értékeli az euróövezeten kívüli tagállamok felkészültségét az egységes valuta bevezetésére.
Nem csak nekünk tűnik úgy, hogy évről évre több tini vállal nyári melót, hanem számadatok is igazolják a trendet. Ki egy kis zsebpénzért, egy fesztiválbelépőért, ki tapasztalatszerzés céljából, ki a tandíjért, mások egészen más okok miatt.
Romániában valósítja meg első hibrid energiaprojektjét a francia ENGIE – írja az economica.net a vállalat közleménye alapján.
Közel 14 százalékkal nőtt tavaly a romániai háztartások havi átlagjövedelme a hivatalos statisztikák szerint. Egy friss felmérés közben azt mutatja, hogy a lakosság 41 százalékának az elmúlt egy évben csökkent a jövedelme.
Látogatottsági adatok
szóljon hozzá!