
2010. november 22., 09:222010. november 22., 09:22
Legkorábban 2011 második negyedévében várható gazdasági növekedés, bár a növekedési potenciál rövid távon igencsak alacsony – jelentette ki Lucian Croitoru, a Román Nemzeti Bank (BNR) elnökének tanácsadója (képünkön) szombaton.
„Azt hiszem, a 2011-es év második negyedévében már bízhatunk a gazdasági növekedésben, és azt mondhatjuk majd, hogy jó trend kezdődött az országban. Nem látom ugyanakkor a jeleit annak, hogy újraindulna a tőkeáramlás a magánszektorban. A magánfogyasztás továbbra is stagnálni fog, és a bankok sem indíthatják újra a hitelezési folyamatot a kívánt mértékben, mivel a háztartások eladósodottsága az európai uniós átlag majdnem kétszerese, azaz 22 százalékos” – mutatott rá a pénzügyi szakember, aki szerint az ország rövid távú növekedési potenciálja továbbra sem biztató, és az inflációs nyomás is jelentős.
Croitoru szerint a fogyasztás felpörgésének egyik akadálya a polgárok túlzott pesszimizmusa. Rámutatott: a válság kezdete után Románia ugyanazt tette, amit a világ számos más országa: közpénzzel helyettesítette a magántőkét, ami miatt mai napig is szenved. A román államnak ugyanis nincs pénze, és ezért nem olyan mértékben biztosította a tőkét a gazdaság számára, mint például az Egyesült Államok – jegyezte meg.
Croitoru az inflációs cél kapcsán kifejtette, az ország többször nem tudta betartani a célkitűzést, mint ahányszor igen, azonban ennek ellenére is sikerült kordában tartania a pénzromlás mértékét. A bankszakember arra is rámutatott: az ország növekedése nem támaszkodhat a saját megtakarításaira, mivel ilyenekkel nem rendelkezik. Kifejtette, az ország gazdasága új fázisba lépett. A válság előtt jelentős gazdasági növekedést produkált, ami a beáramló tőkének volt köszönhető.
Ez azonban most hiányzik, és belső forrásokból nem is tudja pótolni, mivel a magánszektor még eladósodottabb, mint az állami. „A román gazdaság alapvető jellegzetessége, hogy külföldi tőkével működik. Így volt ez húsz évig, és így lesz a következő években is: ha a gazdaság növekszik, ez a külföldi tőkének lesz köszönhető” – hangsúlyozta Croitoru.
A banki hitelezési folyamat beindulása kapcsán megjegyezte: az csak a gazdasági növekedés kezdete után várható, ám rámutatott, a romániai bankrendszer tőkeállománya megfelelő szintű. Kifejtte: a banki hitelek 75 százalékát kis- és középvállalkozások (KKV) veszik igénybe, ám a KKV-knek csupán 25 százaléka él a banki hitelfelvétel lehetőségével. A válság miatt a bankok nyeresége is csökkent, ám a külföldi elemzők enyhe javulást várnak – árulta el Croitoru, aki szerint Romániának akkor is államháztartási hiánnyal kellett volna szembenéznie, ha nem következett volna be a világméretű válság.
Egy két felnőttből és két gyermekből álló családnak havi 11 668 lejre van szüksége a tisztességes megélhetéshez Romániában – derül ki a Friedrich Ebert Alapítvány romániai képviselete és a Syndex Románia kedden közzétett elemzéséből.
Az államnak vissza kell fognia saját kiadásait és a pazarlást, hogy több pénz jusson a hozzáadott értéket és munkahelyeket teremtő beruházásokra – közölte kedden a Facebook-oldalán Alexandru Nazare pénzügyminiszter.
Közvitára bocsátották a lakosság és a gazdaság védelmét szolgáló, az üzemanyagárak emelkedésének korlátozására irányuló intézkedések fenntartásáról szóló határozattervezetet.
A Szociáldemokrata Párt (PSD) elnöke, Sorin Grindeanu hétfőn kiszámítható gazdasági környezetet ígért, és kijelentette, hogy jövőre nem emelik a munkavállalók és a vállalatok adóit.
A CFA Románia elemzői az infláció csökkenésére, ugyanakkor a lej további gyengülésére számítanak: előrejelzésük szerint egy év múlva átlagosan 5,39 lejbe kerülhet egy euró – közölte hétfőn Adrian Codirlașu, a szervezet elnöke.
Alexandru Nazare pénzügyminiszter kijelentette: szeretné, ha 2027 elején indexálnák a nyugdíjakat, azonban a növelésről szóló döntést csak akkor hozzák meg, ha az összes költségvetési adat rendelkezésre áll.
Egy év alatt csaknem harmadával nőtt a kiadó apartmanok és szobák száma Romániában, a külföldi turisták pedig minden nagy városban növekszik.
Romániában a legolcsóbb az élelmiszer az Európai Unióban, ugyanaz a bevásárlókosár nálunk jóval kevesebbe kerül, mint Magyarországon.
Zöld jelzést adott az Európai Parlament a nagy sebességű vasút gyorsított uniós fejlesztésének, ami révén alig több mint 6 órára csökkenhetne a jelenlegi 15 órás vonatút Bukarest és Budapest között.