Hirdetés

Gazdagabb magyar gazdagok

Pénzügyi válság ide, gazdasági recesszió oda, Magyarország legtehetősebb embereinek szinte kivétel nélkül sikerült gyarapítaniuk vagyonukat az előző évhez képest – derül ki a budapesti Napi Gazdaság Kiadó gondozásában évente megjelenő A 100 leggazdagabb kiadvány idei számából.

Túrós-Bense Levente

2010. május 06., 09:502010. május 06., 09:50

A tavalyi élboly érdemben nem módosult, ám a helyezések tekintetében történtek változások, Demján Sándor idén is az első, a második viszont Csányi Sándor, míg a harmadik Várszegi Gábor lett. Az első tízbe egy újonc, Anka Márton neve is bekerült.

Újra nőnek a vagyonok

„Tavalyi kiadványunkban jól érzékelhető volt, hogy a gazdasági válság alaposan átírta a tehetősek listáját, a 100 leggazdagabb vagyona ugyanis egy év alatt 379 milliárd forinttal csökkent” – nyilatkozta a Krónikának Szakonyi Péter, a kiadvány szerkesztője. Hozzátette: akkor úgy tűnt, hogy a vagyonok idén is tovább csökkenek, de nem így történt, a listán szereplők jelentős részénél már gyarapodást mutatnak a számok. Míg tavaly a 100 leggazdagabb magyar összvagyona 1613 milliárd forint volt, idén vagyonuk már 1871 milliárdot összesített.

„Vagyonbecsléseink alapjául a cégek saját tőkéje vagy adózás utáni profitjának szorzata szolgál, erre iparági átlagokat használunk, és ahol lehet, tekintetbe vesszük az adott vállalkozás adósságterheit is. Nem vesszük viszont figyelembe az ingóságokat, hiszen ki tudná megmondani, mit rejtenek a házi széfek, a külföldi lakások vagy a bankok” – magyarázta a gazdasági lap főmunkatársa, aki szerint a névsor-összeállításnál a legfontosabb szempont az átláthatóság, a listán csakis magyar állampolgárok szerepelhetnek, akiknek vagyona tiszta eredetű, nyilvános adatokból lekövethető.

Erdélyi és partiumi a topban

A lista élén idén is Demján Sándor szerepel, aki vagyonát egy év alatt 140 milliárdról 150 milliárd forintra növelte, igaz, 2008-ban vagyonát még 300 milliárdra becsülték. A 67 éves üzletember az ingatlanfejlesztő TriGránit tulajdonosa, aki vállalkozását a válság ellenére is Európa negyedik ingatlanfejlesztőjévé tette. A Vállalkozások Országos Szövetségének (VOSZ) elnökeként is tevékenykedő Demján a magyarországi és külföldi ingatlanfejlesztésen és üzemeltetésen kívül más területen is befektet: két éve a Gazprombank kivásárlásával az orosz szerencsejátékba is beszállt, emellett a Magyarországi Takarékszövetkezetek elnöki posztját is betöltő üzletember idén megvásárolta a Milton Bankot. A szatmári Börvelyből származó Demján álmodta meg a Skála áruházláncot, a Magyar Hitel Bankot, és 2003-ban megalapította a Prima Primissima díjat is.

A tavalyi hatodik helyről négyet előreugorva az 57 éves Csányi Sándor a második leggazdagabb állampolgár Magyarországon, becsült vagyona 120 milliárd forint. Az OTP Bank részvényese és 1992 óta a pénzintézet elnök-vezérigazgatója pénzügyi befektetésekben, agráriumban és élelmiszeriparban is érdekelt. A Bonafarm cégcsoportjához tartozik többek között a Pick, az idén felvásárolt Délhús és a Sole-Mizo, a villányi Csányi pincészet és mintegy 30 ezer hektárnyi mezőgazdasági terület. A Magyarországon igen befolyásos üzletember emellett több tisztséggel is bír: többek között a Mastercard európai igazgatóságának tagja, a MOL igazgatótanácsának elnöke, a VOSZ társelnöke, és a bolgár DSK Bank felügyelőbizottságának elnöke. Csányit ugyanakkor nemrég jelölték a Magyar Labdarúgó-szövetség (MLSZ) elnöki tisztségére.

Várszegi Gábor az ingatlan- és pénzügyi befektetéseiből idén a tavalyi 74 milliárdról 100 milliárd forintra növelte vagyonát, ami idén csupán a harmadik helyre volt elegendő. Az üzletember pályája rockzenészként kezdődött a hetvenes években, amikor a Gemini együttes basszusgitárosa volt, 1984 alapította meg a Fotexet, amihez korábban a Domus, a Balaton Bútorgyár, az Azúr, a Keravill, az Ajka Kristály, a Kontúr és az Ofotért is tartozott. Ma az ingatlanhasznosítás adja a Fotex-csoport értékét, de egyben a hazai futballélet ismert alakja is.

A 80 milliárd forintra becsült vagyonával a 42 éves Leisztinger Tamás idén is a negyedik, a fizikusból lett milliárdos a Hunguest és az Arago révén az idegenforgalomban érdekelt, de a budapesti Kopaszi-gáton történő ingatlanfejlesztései és a Ferihegyi repülőtér környékén fekvő területek eladása is milliárdokkal növelte vagyonát. A tavaly 70 milliárd forinttal még a lista harmadik helyén szereplő Széles Gábor vagyonát egy év alatt 3,5 milliárddal  gyarapította, ez viszont már csak az 5. helyre volt elegendő. A médiában, pénzügyi szolgáltatásokban és ingatlankezelésben érdekelt 65 éves üzletember az Ikarus autóbuszokról lett méltán híres, de övé az Echo és a VitalTv, illetve a Magyar Hírlap, valamint tulajdonos a Videotonban és Műszertechnikában is.

A listán 68 milliárddal – egy helyet visszacsúszva – Veres Tibor következik, a hetedik leggazdagabb 50 milliárd forinttal az újonc számítástechnikai zseni, Anka Márton lett. Az elsősorban szállítmányozással és logisztikával foglalkozó 54 éves Wáberer György becsült 49 milliárdos vagyona a nyolcadik helyre pozicionálja az üzletembert, míg tavaly 48 milliárddal a 7. volt. Kétmilliárd forinttal csappant meg az erdélyi származású Nagy Elek vagyona, 43 milliárd forinttal idén a tavalyi nyolcadik helyről a kilencedikre csúszott vissza. A Kolozsváron építészmérnöknek tanult, majd Magyarországra települt 56 éves üzletember vállalkozásait a Stelius Befektető Zrt.-be tömörítette.

Ezek között van a Vegyépszer, a Főtaxi és a BÁV is. Az erdélyi gyökereire büszke Nagy Eleket az erdélyi magyar egyetem újjáélesztéséért, valamint az erdélyi magyar kultúra és a művészet érdekében tett erőfeszítéséért Báthori-díjjal is kitüntették. A leggazdagabbak közé idén legkevesebb 4,3 milliárd forinttal lehetett bekerülni, ennyi ugyanis az utolsó helyezett, Imre István becsült vagyona. Tavaly a 100. helyre Tolnay Tibor 4,5 milliárd forinttal került fel.

A kiadvány Magyarország legtehetősebb embereit felsorakoztató listáján kívül részletes tájékoztatást nyújt a gazdagok életútjáról, az első milliók megszerzésének mikéntjével fűszerezve a történeteket. Olyan embereket is megismerhetünk, akik kalandvágyból maradtak vagy tértek vissza Magyarországra, pedig külföldön jól menő vállalkozásuk vagy tekintélyes állásuk volt. „A ma megjelenő kiadványt lapozgatva vagy a www.napi.hu-t böngészve arra is választ kaphatunk, hogy Magyarországon melyik vendéglátóegység tartozik a TOP-10-be, melyek a legtrendibb cuccok, és hová érdemes utazni” – adott további ízelítőt Szakonyi Péter.

Hirdetés

Hírlevél

Iratkozzon fel hírlevelünkre, hogy elsőként értesüljön a hírekről!

Hirdetés
Hirdetés

Ezek is érdekelhetik

Hirdetés

A rovat további cikkei

2026. június 27., szombat

Július 1-től lép hatályba a 3 eurós uniós vámszabály

Július 1-jétől, szerdától lépnek életben az új európai uniós vámszabályok. Az EU-n kívüli webáruházakból rendelt, 150 euró alatti értékű csomagokban lévő áruféleségek után – minden termékkategóriára külön – 3 eurós vámot kell fizetni.

Július 1-től lép hatályba a 3 eurós uniós vámszabály
Hirdetés
2026. június 26., péntek

A GDP-nek is „befűt” a kánikula

A kánikula gazdaságra gyakorolt hatását vette górcső alá a Román Nemzeti Bank (BNR) friss jelentése.

A GDP-nek is „befűt” a kánikula
A GDP-nek is „befűt” a kánikula
2026. június 26., péntek

A GDP-nek is „befűt” a kánikula

2026. június 26., péntek

Ki, mint vet, úgy arat? Az időjárás és a világpiac is befolyásolja a gazdák helyzetét

Összeállításunkban aradi, bánsági és dél-erdélyi falugazdászok értékelik az aratás előtti helyzetet.

Ki, mint vet, úgy arat? Az időjárás és a világpiac is befolyásolja a gazdák helyzetét
2026. június 26., péntek

Nem a profitra hajt, mégis milliárdos nyereséget termelt a román jegybank

A Román Nemzeti Bank (BNR) 2,346 milliárd lejes nyereséggel zárta a 2025-ös évet, amelynek 80 százalékát, 1,877 milliárd lejt az államkasszába utalták – derül ki a jegybank pénteken közzétett éves jelentéséből.

Nem a profitra hajt, mégis milliárdos nyereséget termelt a román jegybank
Hirdetés
2026. június 26., péntek

Felpörgött az uniós források lehívása, rekorddöntésről számolt be a miniszter

Románia rekordösszegű, 10 milliárd euró uniós forrást hívott le a 2025. június 10. és 2026. június 10. közötti időszakban, minden korábbi 12 hónapos időszakot felülmúlva ezzel – újságolta el Dragoș Pîslaru.

Felpörgött az uniós források lehívása, rekorddöntésről számolt be a miniszter
2026. június 25., csütörtök

Magyarország és Románia sem áll készen az euróra, pedig sokan szeretnék

Egyelőre sem Magyarország, sem Románia nem áll készen az euró bevezetésére – derül ki az Európai Bizottság 2026-os konvergenciajelentéséből, amelyben értékeli az euróövezeten kívüli tagállamok felkészültségét az egységes valuta bevezetésére.

Magyarország és Románia sem áll készen az euróra, pedig sokan szeretnék
2026. június 25., csütörtök

Egyre népszerűbb a nyári meló a tinik körében – Akár 15 éves kortól is dolgozhatnak, de be kell tartani a szabályokat

Nem csak nekünk tűnik úgy, hogy évről évre több tini vállal nyári melót, hanem számadatok is igazolják a trendet. Ki egy kis zsebpénzért, egy fesztiválbelépőért, ki tapasztalatszerzés céljából, ki a tandíjért, mások egészen más okok miatt.

Egyre népszerűbb a nyári meló a tinik körében – Akár 15 éves kortól is dolgozhatnak, de be kell tartani a szabályokat
Hirdetés
2026. június 24., szerda

Romániában valósítja meg első hibrid energiaprojektjét az ENGIE

Romániában valósítja meg első hibrid energiaprojektjét a francia ENGIE – írja az economica.net a vállalat közleménye alapján.

Romániában valósítja meg első hibrid energiaprojektjét az ENGIE
2026. június 24., szerda

Mire elég a pénzünk? A lakosság alig több, mint 10 százalékának nőtt a jövedelme az elmúlt egy évben

Közel 14 százalékkal nőtt tavaly a romániai háztartások havi átlagjövedelme a hivatalos statisztikák szerint. Egy friss felmérés közben azt mutatja, hogy a lakosság 41 százalékának az elmúlt egy évben csökkent a jövedelme.

Mire elég a pénzünk? A lakosság alig több, mint 10 százalékának nőtt a jövedelme az elmúlt egy évben
2026. június 24., szerda

Több mint 2,25 milliárd euró érkezett Románia számlájára

Több mint 2,25 milliárd euró érkezett Románia számlájára az az országos helyreállítási terv PNRR keretében benyújtott negyedik kifizetési kérelem alapján.

Több mint 2,25 milliárd euró érkezett Románia számlájára
Hirdetés
Hirdetés