
2011. június 16., 08:332011. június 16., 08:33
A 43 ezer eurós összköltségű, a Magyarország–Románia Határon Átnyúló Együttműködési Program keretében támogatást nyert kilenc hónapig tartó projekt során három résztanulmány készül, a meglévő geotermikus, azaz a Föld belső hőjéből származó energiaforrások rendszerezésére, illetve új lelőhelyek felkutatására – részletezte Mészáros Éva, a projektet koordináló Szabolcs-Szatmár-Bereg megyei iparkamara szóvivője. Közlése szerint a program azon vállalkozások számára lehet fontos, amelyek a geotermikus energia, azaz például a termálvíz hasznosításának területén fejlesztenének, vagy új beruházásokat szeretnének indítani a magyar vagy a román oldalon. A vállalkozások a tanulmányok eredményeire építve elindíthatják fejlesztéseiket; az elkészült szakmai anyagokat nyilvánosságra hozzák, amelyek így bárki számára elérhetőek és szabadon felhasználhatóak lesznek. A tanulmányok részletes földtani elemzéseket és várható beruházási költségvetéseket tartalmaznak majd, megkönnyítve ezzel beruházni kívánó vállalkozások indulását.
„Magyarországon körülbelül ezer olyan termálkút van, amely alkalmas lehet hőenergia-termelésre” – mondta el Kovács Balázs, a Miskolci Egyetem Környezetgazdálkodási Intézetének igazgatója. Ennek kétharmadát fűtési céllal, illetve melegvíz-termelésre hasznosítják, további 200–220 kútból pedig ivóvizet nyernek ki. A szakember szerint az Észak-alföldi régióban az alacsonyabb hőmérsékletű termálvíz a gyakoribb, amely leginkább kommunális fűtésben lenne hasznosítható.
| A romániai távhőszolgáltatás korszerűsítésére, hatékonyságának növelésére, illetve az európai uniós előírásoknak való megfeleltetetésére a következő tíz évben mintegy 5 milliárd eurós beruházásra van szükség – derül ki PricewaterhouseCoopers (PwC) elemző cég által tegnap bemutatott tanulmányból. A vállalat képviselői arra a következtetésre jutottak, hogy a Romániában megtermelt hőenergia közel 30 százaléka elvész. Ez a veszteségi szint mintegy háromszorosa az uniós átlagveszteségnek. A PwC szakemberei szerint többek között ezzel magyarázható az a tény is, hogy Romániában az egy gigakalória hőenergiával járó költségek 20 százalékkal magasabbak, mint más EU-tagállamokban. |
Tavaly óta csaknem 5 százalékkal, 114 900 euróra nőtt egy romániai lakás átlagára, miközben egy családi ház megvásárlásához átlagosan 170 000 euróra van szükség – legalábbis ezt mutatja az egyik legnagyobb romániai ingatlanközvetítő szeptemberi indexe.
A Carlyle Group, egy washingtoni székhelyű amerikai befektetési alap és az Európai Újjáépítési és Fejlesztési Bank (EBRD) eladta a legnagyobb romániai nyíltvízi gáztermelőt, a Black Sea Oil & Gas (BSOG) SA-t – írja a profit.ro.
A BRD – Groupe Société Générale perével elkezdődött szerdán a ROBOR-bírság miatt indított eljárások sora.
Novemberben sem lehet újraindítani a cernavodai atomerőművet, továbbra is fennáll az áramellátási válság kockázata – derül ki az országos operatív törzs határozatából.
Egy két felnőttből és két gyermekből álló családnak havi 11 668 lejre van szüksége a tisztességes megélhetéshez Romániában – derül ki a Friedrich Ebert Alapítvány romániai képviselete és a Syndex Románia kedden közzétett elemzéséből.
Az államnak vissza kell fognia saját kiadásait és a pazarlást, hogy több pénz jusson a hozzáadott értéket és munkahelyeket teremtő beruházásokra – közölte kedden a Facebook-oldalán Alexandru Nazare pénzügyminiszter.
Közvitára bocsátották a lakosság és a gazdaság védelmét szolgáló, az üzemanyagárak emelkedésének korlátozására irányuló intézkedések fenntartásáról szóló határozattervezetet.
A Szociáldemokrata Párt (PSD) elnöke, Sorin Grindeanu hétfőn kiszámítható gazdasági környezetet ígért, és kijelentette, hogy jövőre nem emelik a munkavállalók és a vállalatok adóit.
A CFA Románia elemzői az infláció csökkenésére, ugyanakkor a lej további gyengülésére számítanak: előrejelzésük szerint egy év múlva átlagosan 5,39 lejbe kerülhet egy euró – közölte hétfőn Adrian Codirlașu, a szervezet elnöke.
szóljon hozzá!