
2012. augusztus 29., 08:122012. augusztus 29., 08:12
Wolfgang Schäuble német pénzügyminiszter francia kollégájával, Pierre Moscovicival folytatott tárgyalását követően elmondta: a napokon belül felálló stáb feladata, hogy összehangolja Berlin és Párizs álláspontját mindenekelőtt a tervezett bankunióval, a költségvetési és valutaunió elmélyítésével, valamint a Görögországgal kapcsolatban várható döntésekkel öszszefüggésben.
„A csoport készíti elő például mindazokat a lépéseket, amelyekről Angela Merkel német kancellár és François Hollande francia elnök tárgyalt Antonisz Szamarasz görög kormányfővel” – ecsetelte Schäuble. Hozzátette: az együttműködés kiterjed a spanyol bankválság és az euróövezeti gazdaság beindításának kérdéseire is. A spanyol bankrendszer tőkehelyzetének megerősítését célzó program végrehajtásáról a két miniszter személyesen egyeztet a madridi kormánnyal. Pierre Moscovici elmondta: a francia–német együttműködés döntő fontosságú, hiszen a küszöbön álló döntéseken múlik az euróövezet egysége, fenntarthatósága és stabilitása.
Megfigyelők szerint a májusban hivatalba lépett új francia elnök és Angela Merkel között kezdetben nem volt meg az az összhang, amely Hollande elődje, Nicolas Sarkozy és Merkel kapcsolatát jellemezte. A fiskális paktummal kapcsolatban például Merkel rendszerint a fegyelmezett államháztartási politikát emelte ki, míg Hollande arról beszélt, hogy a paktumot ki kell egészíteni a gazdasági növekedést ösztönző elemekkel.
A görög válság kezelésével kapcsolatban a napokban megmutatkozott, hogy Berlin és Párizs egyaránt hatékony együttműködés kialakítására törekszik. Angela Merkel és François Hollande az előző héten először munkavacsorán egyeztetett a görög válság kezeléséről, majd külön-külön találkoztak az athéni kormány vezetőjével.
A találkozók után a német kancellár és a francia elnök is azt hangsúlyozta, hogy Görögországnak az euróövezetben kell maradnia, a tagság megtartásának feltétele pedig a nemzetközi hitelprogramokban szereplő reformok végrehajtása. Kiemelték, hogy konkrét döntéseket csak a hitelezői trojka jelentésének elkészülte után lehet hozni.
Egy friss nemzetközi kutatás nagy fordulatot jósol a turizmusban, a változások nagy nyertese Románia és Magyarország lehet. De mégis hogyan?
A gyenge közlekedési feltételek, a kedvezőtlen csatlakozások, és a nehézkes földrajzi adottságok az európai sereghajtók közé helyezik Romániát az egy lakosra jutó vasúti utaskilométerek számát tekintve.
Miért válik szinte lehetetlen küldetéssé a karrier már a második gyermek után Romániában? Részmunkaidős adócsapda, bölcsődehiány és igazságtalan nyugdíjszámítás – egy elemzés rávilágít, miért fizetnek a nők súlyos árat az anyaságért.
A Neptun Deep-projekt keretében kitermelt gáz egy része a román belföldi piacra kerül, a fennmaradó mennyiség pedig más európai piacokra – jelentette ki Emma Delaney, akit nemrég neveztek ki az OMV-csoport vezérigazgatójává.
Romániában drágult a legnagyobb mértékben a háztartási fogyasztóknak szolgáltatott villanyáram európai uniós összevetésben: a villamosenergia-árak 2026 első félévében 51,9 százalékkal emelkedtek az előző év azonos időszakához képest.
A munkaügyi minisztérium rendelkezik a szükséges fedezettel a nyugdíjak kifizetésére – jelentette be Florin Manole régi-új miniszter a költségvetés-kiigazítás kapcsán.
Tavaly óta csaknem 5 százalékkal, 114 900 euróra nőtt egy romániai lakás átlagára, miközben egy családi ház megvásárlásához átlagosan 170 000 euróra van szükség – legalábbis ezt mutatja az egyik legnagyobb romániai ingatlanközvetítő szeptemberi indexe.
A Carlyle Group, egy washingtoni székhelyű amerikai befektetési alap és az Európai Újjáépítési és Fejlesztési Bank (EBRD) eladta a legnagyobb romániai nyíltvízi gáztermelőt, a Black Sea Oil & Gas (BSOG) SA-t – írja a profit.ro.
A BRD – Groupe Société Générale perével elkezdődött szerdán a ROBOR-bírság miatt indított eljárások sora.
Novemberben sem lehet újraindítani a cernavodai atomerőművet, továbbra is fennáll az áramellátási válság kockázata – derül ki az országos operatív törzs határozatából.