Folytatódott a postássztrájk – Máris több millió lejes a kár

Tisztelt Krónika-előfizetők!

A spontán sztrájk miatt csütörtökön és pénteken több településen nem kézbesítették lapunkat a postások. A késlekedésért – melyről nem tehetünk – szíves elnézésüket kérjük!

Folytatódtak az egyeztetések

Vasárnap délben a postai szakszervezetek újabb ajánlatot kaptak a vállalat vezetőségétől – tájékoztatta a Krónikát Cornel Radu. A Kovászna megyei postások szakszervezetének vezetője kifejtette, a hét közepén megfogalmazott ajánlatnál – tehát a kért nettó 200 lejes fizetésemelés helyett ajánlott bruttó 100 lejnél – valamivel több béremelést kínáltak a bukaresti központi székházból, de az új ajánlat sem közelíti meg az érdekvédelem által követelt összeget. „Annyit valószínű soha nem adnak meg, de erről szólnak a bértárgyalások\" – mondta Cornel Radu. A szakszervezeti vezetők a délután folyamán egyeztettek az új ajánlatról az alkalmazottakkal, majd a területi szervezetek egymással is tervezték összevetni az álláspontokat, hogy a megállapodás alapján közöljék a vállalat vezetőségével, elfogadják azt, vagy hétfőn is folytatják a tiltakozást.

Három ajánlatot kaptak

A Hotnews.ro hírportál birtokába jutott információk szerint különben a Román Posta vezetősége a hétvége során három ajánlatot terjesztett a szakszervezetiek elé. Az első verzió szerint bruttó 130 lejjel nőne 23 870 munkavállaló fizetése, azaz 90 lejjel emelnék az alapbért és 11 lejre nőne az étkezési utalványok értéke – utóbbiak esetében, mint ismert, csak 16 százalékos jövedelemadót kell fizetni, nincs tb- vagy más hozzájárulás. A második verzióban 135 lejes béremelést tenne lehetővé a vállalat vezetősége szintén 23 870 dolgozó számára – 75 lejjel nőne az alapfizetés, az étkezési utalványok pedig 13 lejesek lennének. A harmadik forgatókönyv szerint 25 340 postai alkalmazott fizetése nőne bruttó 120 lejjel, 75 lej az alapbérbe menne, és valamennyi alkalmazott étkezési utalványa 11 lejre nőne.

Matei Brătianu, a postai alkalmazottakat tömörítő szakszervezet (SLPR) elnöke arra a kérdésre, hogy a béremeléseket a vállalat vezetősége továbbra is 300 alkalmazott elbocsátásához köti-e, annyit mondott, a szám nem változott. Ám megjegyezte, a szakszervezet azt kérte, a felesleges alkalmazottakat bocsássák el, akiket 2009 óta „politikai megrendelésre\" vagy „baráti alapon\" vitt oda az öt vezérigazgató, és akiknek az volt a feladatuk, hogy „szalmát csépeljenek\".

Óriási a munkaerőhiány

Lapunk megkeresésére egy nagyváradi postás súlyos munkaerőhiányról számolt be. Saját példájával illusztrálva mutatott rá arra, hogy körülbelül három postás lenne szükség ahhoz az útvonalhoz, amit kerékpárjával esőben, hóban, szélben és kánikulában egyaránt meg kell tennie, hiszen bármilyen kora hajnalban is pattanna két kerékre, nyolc óra nem elég a rá kirótt körzetre, főként, amikor a nyugdíjakat is kézbesítenie kell.

Elmondása szerint nemrég egy kollégája ezért az életével fizetett, mert nem volt ideje orvoshoz menni, ezért belehalt a tüdőgyulladásba. Ő maga azt mondja, fáj ugyan a gerince, de egyelőre még tud dolgozni, arra viszont nem emlékszik, hogy hány éve volt utoljára szabadságon. Mindezt pedig a mai minimálbérnél alig nagyobb összegért. A váradi postások egyébként ennek ellenére is részben felvették pénteken a munkát, miközben a nyugdíjakat a csütörtöki sztrájknap alatt is kivitték, pénteken már házhoz vitték az aznapi és előző napi újságokat is, és volt postás, aki elutazott Kolozsvárra, hogy az ottani alkalmazottak sztrájkja miatt ő maga hozza el a Bihar megyeiek ott ragadt útleveleit.

Máshol folytatták a sztrájkot

Különben Erdély legtöbb vidékén pénteken is folytatódott a kincses városból útnak indult tiltakozási hullám. A tiltakozók egyebek mellett követelték a posta igazgatóinak lemondását, és azzal fenyegetőztek, hogy általános sztrájkot robbantanak ki, amennyiben nem teljesül a 200 lejes nettó fizetésemelésre vonatkozó követelésük. A postai alkalmazottak Kolozs megyei szakszervezetének vezetője, Sinka Károly úgy nyilatkozott: az emberek elszánták magukat a további tiltakozásra és a munkabeszüntetésre, amennyiben nem tesznek eleget kéréseiknek.

„Felháborítónak tartjuk, hogy noha már két napja felfüggesztettük a tevékenységünket, a Román Postában a kormányt képviselő távközlési minisztérium még mindig nem tett egyetlen lépést sem a válság megoldására. Ez azt jelenti, hogy a vállalat már egyáltalán nem fontos a román államnak\" – idézi az Agerpres hírügynökség Sinkát. Kolozs megyében körülbelül 500 postai alkalmazott sztrájkolt pénteken. Ám – mint Sinka a Krónikát tájékoztatta – a sztrájk ellenére is kézbesítették a nyugdíjakat, mert nem szeretnék, hogy a társadalom olyan kategóriája szenvedjen, amely nem tehet a postások helyzetéről, miközben a vállalat vezetői „taplók\".

Nem mindenki ért egyet

A nevük elhallgatását kérő postai alkalmazottak közül ellenben többen is úgy vélik, hogy a spontán sztrájknak jelenlegi formájában nincs sok értelme, hiszen csak a minimálbérért dolgozók fizetését emelnék egy csekély összeggel, ráadásul a tárgyalások jelenlegi állása szerint az állam felét sem hajlandó kifizetni annak az összegnek, amelyet a szakszervezet kér. Sokan közülük úgy gondolják, hogy a megoldást nem egy összegszerű fizetésemelés jelentené, hatékonyabb lenne, ha egy adott százalékkal növekedne a postai alkalmazottak bére, az ugyanis nem csupán az éhbérért dolgozókat érintené. Ráadásul a spontán sztrájk helyett – amelyet ha betartanak, csak fölöslegesen felhalmozzák a később elvégzendő munkát – célravezetőbb lenne az általános sztrájk, amelyet viszont kötelező lenne mindenkinek betartani.

Óriási veszteségek – Van még visszaút?

Ha sikerül is addig megtalálniuk a kompromisszumos megoldást, és hétfőn már teljes gőzzel újraindulna a posta tevékenysége, a spontán sztrájk már eddig is óriási veszteségeket okozott Román Posta számára. A vállalat pénteki közleményében „törvényen kívülinek\" nevezte az alkalmazottak tiltakozó akcióját, s jelezte egyúttal, hogy a posta néhány óra sztrájk alatt 4,5 millió lejes kárt szenvedett. A vállalat különben 2014 óta nyereséges öt év veszteség után, 2015-ben pedig a profit már elérte a 6,8 millió lejt.

A kár viszont most tovább nőhet, hiszen fontos szerződések forognak kockán. Ideiglenesen fel kellett függeszteniük egy sor partnerséget, köztük az igazságügyi minisztériummal, az Országos Adóhatósággal (ANAF), az útlevélosztállyal, az Avonnal, a Bakkerrel, illetve az eMAG-gal megkötött szerződések szünetelnek, ám ha sokáig húzódik a sztrájk, a piaci szereplők szerint valamennyien új partnerek után nézhetnek, mint ahogy tette korábban sok más szolgáltató is, akiknek leveleit, számláit néhány éve még a postás hozta házhoz.

Winkler: társadalmi párbeszédre van szükség

Újra kell éleszteni a társadalmi párbeszédet Romániában, olyan stratégiákat kell elfogadni, amelyeket minden kormány tiszteletben tart és kivitelez – szögezte le a Krónika megkeresésére a tiltakozó megmozdulások kapcsán Winkler Gyula. Az RMDSZ-es európai parlamenti képviselő, a postáért is felelős távközlési tárca volt minisztere úgy értékeli, hogy a parlamenti választások és az azt megelőző kampány közeledtével élénkültek meg a szakszervezeti mozgalmak, és meglátása szerint „minden jel arra utal, hogy a következő időszakban tovább bonyolódik a társadalmi helyzet Romániában”.

Winkler Gyula ugyanakkor úgy véli, nemcsak a politikai osztály megújulására van szükség, hanem teljes társadalmi átszerveződésre – szerinte például a szakszervezeti mozgalom semmit nem változott az elmúlt 26 esztendőben. „A jelenlegi érdekvédelmi mozgalom egyenes ágon levezethető a 26 évvel ezelőtti, a kommunista rendszerben szerveződő szakszervezetből. A mozgalom nem volt képes megújulni, még olyan szinten sem alkalmazkodott a szabadpiac, a piacgazdaság, a jogállamiság követelményeihez, mint a politikum” – vallja Winkler Gyula.

A volt távközlési miniszter is úgy hiszi különben, hogy a postai szolgáltatások kritikus helyzetbe jutottak, ám az átszervezés sok esetben éppen a szakszervezeti vezetők merev álláspontja miatt bukott meg. Szerinte éppen ezért nem véletlen, hogy éppen most robbantak ki a tiltakozások, hiszen az „egyik politikai oldal” a kampányban gyakran vette igénybe a postai szolgáltatásokat. Az RMDSZ-es politikus hasonlóan rossznak látja a helyzetet az egészségügyben is, ahol a reformokat nem sikerült gyakorlatba ültetni, folyamatos az agyelszívás, nemcsak az orvosok, hanem az asszisztensek, betegápolók körében is magas a kivándorlás, és erre nem tudnak megoldást találni.
Winkler ugyanakkor azt mondja, az RMDSZ egészségügyi miniszterei, Hajdú Gábor és Cseke Attila elindították a reformokat, ám azokat nem folytatták az utánuk következő tárcavezetők, sőt a folyamatok megfordultak.

„Az elmúlt időszakban hagytuk elsorvadni a társadalmi párbeszédet, hiányzik a munkáltatói szövetség, a szakszervezeti mozgalom nem képes a megújulásra, viszont erre az intézményre elengedhetetlenül szükség van” – fejtette ki Winkler, aki abban bízik, hogy a választások után alakuló kormány fel tudja éleszteni a társadalmi párbeszéd intézményét, s olyan stratégiákat tud kidolgozni, amit majd minden kormány szem előtt tart, és nem próbálkozik minden újabb miniszter újabbnál újabb megoldással.