
Hamarosan folytatódhatnak a munkálatok a brassói repülőtéren: a képviselőház elfogadta ugyanis a légikikötő vidombáki területének tulajdonviszonyát tisztázó törvényt, amely így már csak arra vár, hogy Klaus Johannis kihirdesse.
2016. október 19., 19:292016. október 19., 19:29
2016. október 19., 20:132016. október 19., 20:13
A Brassó megyei illetékesek a Digi24 hírtelevíziónak elmondták, újrakezdik a versenytárgyalásokat a még hátralevő munkálatokra, és egyeztetnek a potenciális beruházókkal.
Amint arról több ízben írtunk, a Brassó–Vidombák Nemzetközi Repülőtér építése közel két éve állt le, mert a terület használati jogára vonatkozó procedúrát nem sikerült véglegesíteni. Tavaly ugyan a parlament elfogadta a 2015/297-es törvényt, amely alapján a légikikötő 200 hektáros területe állami tulajdonból, a burgonyakutató intézet kezeléséből átkerül a megyei tanácshoz, ám a terület kataszteri számai tévesen kerültek be a jogszabály mellékletébe, nem vették figyelembe, hogy abból 71 hektár már Brassó megye tulajdona. A brassóiak abban bíztak, hogy kormányhatározattal ki lehet javítani az elírásokat, aztán végül kiderült, hogy erre nincs lehetőség, újra át kell vinni a jogszabályt a parlamenten. Ez a folyamat ért most véget.
A Brassó szomszédságában épülő légikikötő megvalósíthatósági tanulmánya – mint ismert – még 2006-ban elkészült, aztán évek teltek el a különböző területrendezési tervek, tanulmányok készítésével, a kisajátításokkal, a terület tulajdonjogának tisztázásával. A tulajdonképpeni munkálatok csak 2013-ban kezdődtek el, akkor 6,5 millió eurót, egy év után újabb 4,9 millió eurót, majd tavaly 4,7 millió eurót fordítottak a kifutópálya megépítésére. Eddig ez a kifutópálya és a kerítés készült el.
A légikikötő befejezésére még legalább 40-50 millió euróra lenne szükség, meg kell építeni a terminálokat, az irányítótornyot, nagy összegbe kerülnek a műszerek, a kivilágítás. A megvalósíthatósági tanulmány szerint egyébként a brassói az otopeni-i után az ország második legnagyobb repülőtere lenne. Az utasforgalmat és a teherszállítást lebonyolító terminálok tízezer négyzetméteres területet foglalnának el, óránként 400, évente kétmillió utas fordulna meg, és óránként 6 ezer tonna árut mozgatnának.
Tavaly óta csaknem 5 százalékkal, 114 900 euróra nőtt egy romániai lakás átlagára, miközben egy családi ház megvásárlásához átlagosan 170 000 euróra van szükség – legalábbis ezt mutatja az egyik legnagyobb romániai ingatlanközvetítő szeptemberi indexe.
A Carlyle Group, egy washingtoni székhelyű amerikai befektetési alap és az Európai Újjáépítési és Fejlesztési Bank (EBRD) eladta a legnagyobb romániai nyíltvízi gáztermelőt, a Black Sea Oil & Gas (BSOG) SA-t – írja a profit.ro.
A BRD – Groupe Société Générale perével elkezdődött szerdán a ROBOR-bírság miatt indított eljárások sora.
Novemberben sem lehet újraindítani a cernavodai atomerőművet, továbbra is fennáll az áramellátási válság kockázata – derül ki az országos operatív törzs határozatából.
Egy két felnőttből és két gyermekből álló családnak havi 11 668 lejre van szüksége a tisztességes megélhetéshez Romániában – derül ki a Friedrich Ebert Alapítvány romániai képviselete és a Syndex Románia kedden közzétett elemzéséből.
Az államnak vissza kell fognia saját kiadásait és a pazarlást, hogy több pénz jusson a hozzáadott értéket és munkahelyeket teremtő beruházásokra – közölte kedden a Facebook-oldalán Alexandru Nazare pénzügyminiszter.
Közvitára bocsátották a lakosság és a gazdaság védelmét szolgáló, az üzemanyagárak emelkedésének korlátozására irányuló intézkedések fenntartásáról szóló határozattervezetet.
A Szociáldemokrata Párt (PSD) elnöke, Sorin Grindeanu hétfőn kiszámítható gazdasági környezetet ígért, és kijelentette, hogy jövőre nem emelik a munkavállalók és a vállalatok adóit.
A CFA Románia elemzői az infláció csökkenésére, ugyanakkor a lej további gyengülésére számítanak: előrejelzésük szerint egy év múlva átlagosan 5,39 lejbe kerülhet egy euró – közölte hétfőn Adrian Codirlașu, a szervezet elnöke.
szóljon hozzá!