
Fotó: MTI
2010. október 13., 10:132010. október 13., 10:13
Szerinte ugyanis annyira megváltoztak a nemzetközi finanszírozási feltételek, hogy ha az országok az eladósodáson alapuló növekedési pályát választják, már nem ők döntik el, kordában tudják-e tartani az eladósodást.
Az eladósodáshoz vezető gazdaságpolitikát gyakran azzal indokolják, hogy az csak rövid távon jelent veszélyt, ellenben Török Ádám szerint ha az adósság létrejött, az már tartósan fékezi a növekedési folyamatot. A szakember szerint a fiskálispolitikának hihetőnek, átláthatónak és komolynak kell lennie. A bizonytalanság egyik oka, hogy a kormányoknál a választás közeledtével megindul a költekezés. Török szerint meg kell érteni, hogy a befektetői hangulat befolyásolja a piacok működését.
Orvosolni kell az úgynevezett „közlegelő-problémát”, amikor a falu közlegelőjére a gazdák anélkül engedik rá a teheneket, hogy figyelembe vennék annak fenntarthatóságát. Magyarországon például, mondta Török, évekig nem gondoltak a fenntarthatóságra, így a növekedés lelassult, miközben a deficitek egyre növekedtek. A közgazdász szerint van remény arra, hogy a nemzeti fiskális -zabályrendszerek létrejönnek. „A pénzügyileg érzékeny periódusban megnövekedett a fiskális politika hitelességére vonatkozó társadalmi igény, ennek ellenőrzését pedig egy független szervnek kell végeznie.
Tudomásul kell venni, hogy a nemzetközi piac csak a független tanácsadói testülettől érkező híreket veszi komolyan, már nem bízik az állami hírekben” – fogalmazott a szakember, aki szerint Romániában a pénzügyi reformokat független intézmény nélkül, inkább szigorú szabályozással próbálják megoldani. „Az Európai Unió ma már azt hirdeti, hogy korlátozni fogja a »potyautas« fiskálispolitikai viselkedést, amikor az országok eladósodnak, majd az Európai Bizottságtól várják a megmentést. A nemzetközi befektetői hangulat megköveteli, hogy ne legyenek kommunikációs hibák, hirtelen ötletek, az átláthatóság számonkérhetően növekedjen és legyen hoszszabb távú fiskálisstratégia, ami világos irányvonalat és fenntartható költségvetést feltételez” – hangsúlyozta Török Ádám.
Egy két felnőttből és két gyermekből álló családnak havi 11 668 lejre van szüksége a tisztességes megélhetéshez Romániában – derül ki a Friedrich Ebert Alapítvány romániai képviselete és a Syndex Románia kedden közzétett elemzéséből.
Az államnak vissza kell fognia saját kiadásait és a pazarlást, hogy több pénz jusson a hozzáadott értéket és munkahelyeket teremtő beruházásokra – közölte kedden a Facebook-oldalán Alexandru Nazare pénzügyminiszter.
Közvitára bocsátották a lakosság és a gazdaság védelmét szolgáló, az üzemanyagárak emelkedésének korlátozására irányuló intézkedések fenntartásáról szóló határozattervezetet.
A Szociáldemokrata Párt (PSD) elnöke, Sorin Grindeanu hétfőn kiszámítható gazdasági környezetet ígért, és kijelentette, hogy jövőre nem emelik a munkavállalók és a vállalatok adóit.
A CFA Románia elemzői az infláció csökkenésére, ugyanakkor a lej további gyengülésére számítanak: előrejelzésük szerint egy év múlva átlagosan 5,39 lejbe kerülhet egy euró – közölte hétfőn Adrian Codirlașu, a szervezet elnöke.
Alexandru Nazare pénzügyminiszter kijelentette: szeretné, ha 2027 elején indexálnák a nyugdíjakat, azonban a növelésről szóló döntést csak akkor hozzák meg, ha az összes költségvetési adat rendelkezésre áll.
Egy év alatt csaknem harmadával nőtt a kiadó apartmanok és szobák száma Romániában, a külföldi turisták pedig minden nagy városban növekszik.
Romániában a legolcsóbb az élelmiszer az Európai Unióban, ugyanaz a bevásárlókosár nálunk jóval kevesebbe kerül, mint Magyarországon.
Zöld jelzést adott az Európai Parlament a nagy sebességű vasút gyorsított uniós fejlesztésének, ami révén alig több mint 6 órára csökkenhetne a jelenlegi 15 órás vonatút Bukarest és Budapest között.