Fotó: MTI
2010. október 13., 10:132010. október 13., 10:13
Szerinte ugyanis annyira megváltoztak a nemzetközi finanszírozási feltételek, hogy ha az országok az eladósodáson alapuló növekedési pályát választják, már nem ők döntik el, kordában tudják-e tartani az eladósodást.
Az eladósodáshoz vezető gazdaságpolitikát gyakran azzal indokolják, hogy az csak rövid távon jelent veszélyt, ellenben Török Ádám szerint ha az adósság létrejött, az már tartósan fékezi a növekedési folyamatot. A szakember szerint a fiskálispolitikának hihetőnek, átláthatónak és komolynak kell lennie. A bizonytalanság egyik oka, hogy a kormányoknál a választás közeledtével megindul a költekezés. Török szerint meg kell érteni, hogy a befektetői hangulat befolyásolja a piacok működését.
Orvosolni kell az úgynevezett „közlegelő-problémát”, amikor a falu közlegelőjére a gazdák anélkül engedik rá a teheneket, hogy figyelembe vennék annak fenntarthatóságát. Magyarországon például, mondta Török, évekig nem gondoltak a fenntarthatóságra, így a növekedés lelassult, miközben a deficitek egyre növekedtek. A közgazdász szerint van remény arra, hogy a nemzeti fiskális -zabályrendszerek létrejönnek. „A pénzügyileg érzékeny periódusban megnövekedett a fiskális politika hitelességére vonatkozó társadalmi igény, ennek ellenőrzését pedig egy független szervnek kell végeznie.
Tudomásul kell venni, hogy a nemzetközi piac csak a független tanácsadói testülettől érkező híreket veszi komolyan, már nem bízik az állami hírekben” – fogalmazott a szakember, aki szerint Romániában a pénzügyi reformokat független intézmény nélkül, inkább szigorú szabályozással próbálják megoldani. „Az Európai Unió ma már azt hirdeti, hogy korlátozni fogja a »potyautas« fiskálispolitikai viselkedést, amikor az országok eladósodnak, majd az Európai Bizottságtól várják a megmentést. A nemzetközi befektetői hangulat megköveteli, hogy ne legyenek kommunikációs hibák, hirtelen ötletek, az átláthatóság számonkérhetően növekedjen és legyen hoszszabb távú fiskálisstratégia, ami világos irányvonalat és fenntartható költségvetést feltételez” – hangsúlyozta Török Ádám.
Iratkozzon fel hírlevelünkre, hogy elsőként értesüljön a hírekről!
Július 1-jétől, szerdától lépnek életben az új európai uniós vámszabályok. Az EU-n kívüli webáruházakból rendelt, 150 euró alatti értékű csomagokban lévő áruféleségek után – minden termékkategóriára külön – 3 eurós vámot kell fizetni.
A kánikula gazdaságra gyakorolt hatását vette górcső alá a Román Nemzeti Bank (BNR) friss jelentése.
Összeállításunkban aradi, bánsági és dél-erdélyi falugazdászok értékelik az aratás előtti helyzetet.
A Román Nemzeti Bank (BNR) 2,346 milliárd lejes nyereséggel zárta a 2025-ös évet, amelynek 80 százalékát, 1,877 milliárd lejt az államkasszába utalták – derül ki a jegybank pénteken közzétett éves jelentéséből.
Románia rekordösszegű, 10 milliárd euró uniós forrást hívott le a 2025. június 10. és 2026. június 10. közötti időszakban, minden korábbi 12 hónapos időszakot felülmúlva ezzel – újságolta el Dragoș Pîslaru.
Egyelőre sem Magyarország, sem Románia nem áll készen az euró bevezetésére – derül ki az Európai Bizottság 2026-os konvergenciajelentéséből, amelyben értékeli az euróövezeten kívüli tagállamok felkészültségét az egységes valuta bevezetésére.
Nem csak nekünk tűnik úgy, hogy évről évre több tini vállal nyári melót, hanem számadatok is igazolják a trendet. Ki egy kis zsebpénzért, egy fesztiválbelépőért, ki tapasztalatszerzés céljából, ki a tandíjért, mások egészen más okok miatt.
Romániában valósítja meg első hibrid energiaprojektjét a francia ENGIE – írja az economica.net a vállalat közleménye alapján.
Közel 14 százalékkal nőtt tavaly a romániai háztartások havi átlagjövedelme a hivatalos statisztikák szerint. Egy friss felmérés közben azt mutatja, hogy a lakosság 41 százalékának az elmúlt egy évben csökkent a jövedelme.
Több mint 2,25 milliárd euró érkezett Románia számlájára az az országos helyreállítási terv PNRR keretében benyújtott negyedik kifizetési kérelem alapján.
Látogatottsági adatok