Fotó: Agerpres
2009. július 13., 09:442009. július 13., 09:44
Ez a második kiigazításnak ígérkezik idén. Áprilisban az idei államháztartási hiánycélt a várható hazai össztermék (GDP) 4,6 százalékára emelték az eredeti 2 százalékról, román hazai szabvány szerint számolva. Az áprilisi kiigazítást 4 százalékos idei GDP-csökkenés feltételezésére alapozták. Az áprilisi módosítás is az EU-val és az IMF-fel egyetértésben zajlott: előzőleg, márciusban kapott Románia 19,95 milliárd eurós készenléti hitelkeretet nemzetközi pénzintézetektől és az Európai Uniótól. Az összeg nagy részét az IMF állja, ez 12,95 milliárd euró. Az IMF-fel aláírt megállapodásban is szerepel a 4,6 százalékos hiánycél és a 4 százalékos GDP-csökkenési várakozás.
Adriean Videanu gazdasági miniszter azonban kedden figyelmeztetett: a GDP csökkenése a „legpesszimistább forgatókönyv alapján” idén elérheti a 6 százalékot, és ha a gazdaság valóban 4 százaléknál nagyobb mértékben esik vissza, akkor a megengedett szint fölé szökhet a hiány. Amint arról beszámoltunk, a gazdaság teljesítménye az év első három hónapjában 6,2 százalékkal maradt el az egy évvel korábbitól. A költségvetési hiány az első félévben a GDP 2,73 százalékát tette ki a román számítás szerint, az év egészét tekintve viszont Emil Boc miniszterelnök szerint is előfordulhat, hogy nem sikerül tartani a hiánycélt. A deficit azonban csakis infrastrukturális beruházások céljából növelhető, mondta a kormányfő.
„Tárgyalni kívánunk a valutaalappal és az Unióval a hiány növeléséről, de csakis infrastruktúra-fejlesztésről lehet szó. Gondoskodunk róla, hogy ne plazmatévékre menjen a pénz” – nyilatkozott Boc még hétfőn. Az Európai Unió pénzügyminiszterei kedden Brüsszelben döntöttek az államháztartási hiányok rendezésére szóló határidőkről, és az érintett országok sorában Románia 2011-ig kapott haladékot a hiány rendezésére, vagyis a hiány 3 százalékra szorítására a GDP-hez képest. Az EU-ban összesen tizenegy ország ellen folyik már eljárás a túlzott hiány miatt: Lengyelország, Lettország, Litvánia, Magyarország, Románia, Málta, Írország, Görögország, Franciaország, Spanyolország és Nagy-Britannia is túl nagy deficittel küzd Brüsszel megítélése szerint.
A fogyasztói árak átlagosan 0,2 százalékkal emelkedtek júniusban, és 5,86 százalékkal voltak magasabbak, mint tavaly júniusban, jelentette pénteken a statisztikai hivatal. Májusban még 5,95 százalékos volt a tizenkét havi fogyasztóiár-infláció. A Román Nemzeti Bank decemberi célja 2,5–4,5 százalékos tizenkét havi infláció, és a decemberi előrejelzése 4,4 százalékos. Ez arra vall, hogy a bank hajlik a további kamatcsökkentésre a gazdaságot segítendő, ha az infláció irányzata továbbra is lassuló. A Nemzetközi Valutaalappal (IMF) március végén megkötött hitelegyezmény idénre 4,5 százalékos inflációt állapított meg Románia számára.
Júniusban a szolgáltatások drágultak a legnagyobb mértékben (0,43 százalékkal) az előző hónaphoz képest, miközben a román valuta, a lej 1 százalékot veszített értékéből az euróhoz képest. Ezzel szemben az élelmiszerek enyhén olcsóbbodtak. A szabályozott árak nélkül számolva is 0,2 százalékos volt a havi infláció, miután májusban még az átlagnál gyorsabb volt a drágulás a szabályozott árak nélkül, ami arra vall, hogy a hatóságok már nem fékezik mesterségesen az inflációt.
Amint arról beszámoltunk, a jegybank múlt hónap végén fél százalékponttal 9 százalékra csökkentette alapkamatát. A bankok kötelező tartalékrátáját is csökkentették, a lejben jegyzett kötelezettségekkel szemben 15 százalékra 18 százalékról, a devizakötelezettségekkel szemben 35 százalékra 40 százalékról. Előzőleg május elején volt fél százalékpontos, az előtt februárban negyed százalékpontos enyhítés. Jóllehet a román gazdasági miniszter szerint idén a gazdaság viszszaesése elérheti a 6 százalékot is a „legpesszimistább forgatókönyv” szerint, a központi bank kénytelen óvatosan haladni a lej leértékelődése és a korábban gyors infláció miatt.
A Mediafax hírügynökségnek meg nem nevezett bukaresti illetékesek elmondták, hogy az IMF új román makrogazdasági előrejelzéseket tartalmazó tervezeten dolgozik. Várhatóan legkésőbb augusztus elején az IMF felülvizsgálja a Romániával kötött hitelegyezményét, és a korábban jósolt 4,1 százalékos gazdasági viszszaesés helyett a hazai össztermék 7-8 százalékos csökkenésével számol majd. Ennek megfelelően egyebek között az infláció célértékét is felülvizsgálja az IMF.
Pénteken közölték azt is, hogy Románia kereskedelmi hiánya 3,6 milliárd euró volt az első öt hónapban, 60 százalékkal kevesebb az egy évvel korábbinál. Tavaly egész évben a hiány 3,4 százalékkal 22,5 milliárd euróra duzzadt, igen sérülékennyé téve a nemzeti valutát és az ország hitelképességét, pedig az export gyorsabban nőtt, mint a behozatal. A mostani válságos körülmények között is az első öt hónapban az import 36,5 százalékkal, az export azonban csak 21,1 százalékkal csökkent az egy évvel korábbihoz képest. A mérleg és a portfólióbefektetői megítélés szempontjából ez kedvező, azonban az import gyors visszaesése a külföldiek működőtőke-beruházásainak lanyhulását is jelzi.
Iratkozzon fel hírlevelünkre, hogy elsőként értesüljön a hírekről!
Jövő tavasszal kezdődhet el Európa legnagyobb gipszkartongyárának megépítése Bánffyhunyadon, ami késést jelent, hiszen a korábbi tervek szerint már idén neki kellett volna fogni a munkálatoknak Kalotaszeg központjában.
Jelen állás szerint nem lép hatályba a helyi ingatlan- és gépjárműadók emelése a tervezett időpontban, január elsején, miután az alkotmánybíróság csütörtökön úgy döntött: csak február 4-én tárgyal a jogszabály ellen benyújtott óvásról.
Nagyon kevés közalkalmazottnak van 3000 lej alatti nettó fizetése, a legtöbbjük jövedelme messze meghaladja a minimálbért – derül ki egy szakértői elemzésből, amelyet az Adevărul.ro portál ismertetett.
Az Eurostat szerdán közzétett adatai szerint a szeptemberi 2,6 százalékról októberben 2,5 százalékra csökkent az éves infláció az Európai Unióban. A tagállamok közül továbbra is Romániában volt a legmagasabb az infláció, 8,4 százalék.
Közel 10 százalékkal drágulnak a vonatjegyek december közepétől – jelentette be a Román Vasúttársaság személyszállító részlege (CFR Călători).
Az oktatási költségvetést jövőre nem érintik további csökkentések, kivéve azokat, amelyeket már az első reformcsomag keretében végrehajtottak – jelentette ki Ilie Bolojan miniszterelnök.
A bírák és ügyészek által kapott különleges nyugdíj összege nem haladhatja meg a nettó fizetésük 70 százalékát, de a nyugdíjkorhatár átmeneti időszaka növekedik – erről döntött a koalíció az értesülések szerint.
A kormány nyugdíjak és fizetések összevonására irányuló terve, amely szerint a nyugdíj összegét a tovább dolgozó köztisztviselők esetében 15 százalékra korlátozzák, minden köztisztviselői kategóriára kiterjed, beleértve az orvosokat és a tanárokat is.
A hazai lakosság zöme leginkább a nagy áruházláncokban vásárolja a disznóhúst, a tenyésztők pedig panaszkodnak, hogy egyre alacsonyabb áron tudják értékesíteni a húst. Az iparági szakértők arra számítanak, hogy ünnepek előtt emelkedhet az ár.
Az Európai Unió tagországai 2023-ban 1720 milliárd eurót költöttek egészségügyi kiadásokra, ami az EU bruttó hazai terméke (GDP) 10,0 százalékának felel meg. Románia és Magyarország a sereghajtók között.
Látogatottsági adatok