2012. szeptember 04., 07:502012. szeptember 04., 07:50
A német szociáldemokrata politikus szerint az ötödik éve recesszióban lévő görög gazdaság beindításához úgynevezett különleges gazdasági övezetek kijelölésére van szükség. Erre készül a görög kormány is. Az EP elnökének javaslata abban különbözik a görög tervtől, hogy a zónákra a görög kormány az Európai Bizottság (EB) szakembereivel közösen felügyelne, és együtt választanának ki beruházásokat, amelyekhez aztán uniós forrásból szereznének támogatást.
Martin Schulz szerint az együttműködés intézményi formája egy fejlesztési ügynökség lehetne. Brüsszel az ügynökségen keresztül ugyan ellenőrizné a görög kormányt, de a megoldás a kölcsönös bizalom kialakításához is lehetőséget teremthet. Az athéni vezetésnek el kellene fogadni, hogy a bizottság munkatársai a helyszínen, Görögországban végeznek operatív munkát. A brüsszeli szakemberek azonban „nem ellenséges megszállók, hanem a reformok segítői lennének” – hangsúlyozta az EP elnöke.
Amint arról korábban beszámoltunk, Kosztasz Hadcidakisz görög gazdasági miniszter augusztus végén közölte, hogy a kormány különleges gazdasági övezetek kialakítására készül. Ezekben a zónákban könnyítenek majd az állami adminisztráción, és adókedvezményeket adnak a betelepülő cégeknek. Ugyanakkor a munkaköltség nem változna az övezeteken kívüli területekhez képest, mert a minimálbért már így is jelentősen csökkentették a válság miatt.
A német kereskedelmi és iparkamarák szövetségének (DIHK) legutóbbi elemzése szerint a versenyképesség egyik fokmérőjének számító egységnyi munkaköltség 15 százalékkal csökkent Görögországban 2010 óta. A versenyképesség javulását jelzi az is, hogy a görög export már elérte a válság előtti utolsó év, 2007 szintjét, holott a hazai össztermék (GDP) időközben 27 százalékkal csökkent. A görög GDP több mint öt éve folyamatosan csökken, de a visszaesés üteme már mérséklődik. Az idei második negyedévben a GDP 6,2 százalékkal maradt el az egy évvel korábbihoz képest, holott az elemzők 7 százalékos csökkenésre számítottak.
Iratkozzon fel hírlevelünkre, hogy elsőként értesüljön a hírekről!
Június 5. a 2026-os mezőgazdasági támogatásokhoz kapcsolódó kifizetési kérelmek benyújtásának határideje – közölte szerdán a Mezőgazdasági Kifizetési és Intervenciós Ügynökség (APIA).
Szerdán is folytatódott a román deviza értékvesztése: a Román Nemzeti Bank (BNR) újabb történelmi csúcsot jelentő 5,2688 lej/eurós referencia-árfolyamot közölt ki.
Az előző napok áremelései után szerdán is folytatódott a drágítások hulláma a romániai üzemanyag-töltőállomásokon. Az Economedia.ro elemzője szerint minden jel arra utal, hogy a piac nagy szereplői most az üzemanyagárak egységesítését választják.
Mely országokban fedezik a nyugdíjak a megélhetési költségeket, és hol nem? Az Euro2Day Greece összehasonlította az egyes európai országok átlagos éves öregségi nyugdíjait a nominális összegek és a vásárlóerő alapján.
Bár a piacvezető Petrom töltőállomásain kedden nem változott az ár, több olajipari társaság is újabb áremeléseket eszközölt ki. Így alakult ki egy nem mindennapi helyzet: az öt nagy töltőállomáslánc közül négynél ugyanazon az áron kínálják a benzint.
Miközben a parlamentben javában zajlott a bizalmatlansági indítvány vitája, a piaci bizonytalanság tovább gyengítette a román devizát, és újabb csúcsra hágott a lej–euró-árfolyam.
A magyar Libri-Bookline megvásárolta a Curtea Veche Publishing részvényeinek 51 százalékát – írja a Profit.ro.
A kormány hétfő este elfogadta az állattenyésztési ágazat állami támogatási programjának 2026-os keretösszegét jóváhagyó határozatot; ez legfeljebb 137,201 millió lej kötelezettségvállalási előirányzat lehet – közölte a mezőgazdasági minisztérium.
Dragoș Pîslaru európai projektekért és beruházásokért felelős miniszter hétfő este bejelentette, hogy Brüsszelben lezárult a negyedik, összesen 2,62 milliárd eurós összegre vonatkozó kifizetési kérelem elemzése.
A lakások drágultak tavaly jobban, mint a családi házak – irányította rá a figyelmet éves jelentésében a REMAX Europe.
Látogatottsági adatok