2011. február 28., 10:152011. február 28., 10:15
A Die Welt am Sonntag című lapban megjelent kutatási adatok szerint különösen a keleti tartományokra jellemző a félelem: az egykori NDK-ban élő munkavállalók 79 százaléka tart attól, hogy elveszítheti az állását az úgynevezett új uniós tagországok állampolgáraira vonatkozó munkavállalási korlátozások májusi feloldása után. Németország egészét tekintve 73 százalék a tavaszi nyitást aggódva várók aránya. „Valamennyi társadalmi réteget áthat a félelem a munkahely elvesztésétől” – nyilatkozta a lapnak Klaus Hilbinger, a GfK kutatásvezetője. Az ezer fő megkérdezésével végzett reprezentatív vizsgálat alapján minden második német munkavállaló úgy véli, hogy elsősorban a szakmunkás állásokért indulhat verseny a kelet-európaiakkal. Mint arról beszámoltunk, Németország és Ausztria május elsejével véglegesen feloldja azokat a korlátozásokat, amelyeket a 2004-ben csatlakozott 8 uniós tagállammal szemben vezettek be, káros munkaerő-piaci hatásoktól tartva.
Az Európai Bizottság (EB) szerint csak előnyök várhatók a nyitástól. Az eddigi tapasztalatok és elemzések azt mutatják, hogy azokban az országokban – például Nagy-Britanniában és Franciaországban –, amelyek már korábban megnyitották a piacot, minimális változás következett be a bérekben, és az új munkavállalók hozzájárultak a fogadó országok gazdaságához – mondta Andor László, az EB foglalkoztatási és szociális ügyekért felelős biztosa.
Iratkozzon fel hírlevelünkre, hogy elsőként értesüljön a hírekről!
A munkaügyi minisztérium épülete előtt tüntet kedden 11 és 13 óra között több szakszervezeti szövetség. A résztvevők a minimálbér 2027. január 1-jei emelését és az ágazati, valamint az országos kollektív tárgyalások felgyorsítását követelik.
Az oktatásra és az egészségügyre a közalkalmazotti bértörvényben jelenleg előirányzott, mintegy 6 milliárd lej összeg a maximum, amit Románia jelenleg megengedhet magának – jelentette ki Dragoș Pîslaru ügyvivő munkaügyi miniszter.
Az öt nagy országos szakszervezeti szövetség elutasítja az új közalkalmazotti bértörvénytervezet jelenlegi formáját, és felhívja a figyelmet, hogy a dokumentum újabb méltánytalanságok, megkülönböztetések és társadalmi feszültségek forrása.
Egy pár átlagosan 2600 lejt költ, amikor együtt vesz részt egy esküvőn, míg a magányosan érkező vendégek nászajándéka átlagosan 1700 lejre rúg – derült ki egy friss felmérésből.
Miközben lassan a körmükre ég a gyertya és 770 millió eurónyi európai uniós finanszírozás a tét, a korábbi kormánykoalíció pártjai között továbbra sincs egyetértés a közalkalmazottak bértörvénye kapcsán.
A cernavodai atomerőmű leállítása miatt Románia este drágább energiát vásárol, és ez a helyzet – egyelőre mérsékelt mértékben – az áramárak emelkedéséhez vezethet – jelentette ki Cristian Bușoi, az energiaügyi minisztérium államtitkára.
Románia a legnagyobb éves áremelkedést regisztrálta a személygépkocsikhoz használt üzemanyagok és kenőanyagok terén júliusban európai uniós összevetésben – derül ki az Eurostat pénteken közzétett adataiból.
Kivonul Romániából az egyik legnagyobb európai nyomdaipari vállalat, az Euro-Druckservice (EDS) – írja a Profit.ro gazdasági hírportál a vállalat közleménye alapján.
Az Országos Villamosenergia-rendszer (SEN) a 2026 eleje óta a hálózatra kapcsolt új termelő- és tárolókapacitások terén csütörtökön meghaladta a 2500 MW-os küszöböt.
Januártól mostanáig kevesebb mint 55 ezer, külföldi munka iránt benyújtott pályázatot regisztráltak, ami az idei összes jelentkezés mindössze 0,6%-át teszi ki – derül ki az eJobs toborzóplatform által csütörtökön közzétett adatokból.
Látogatottsági adatok