A romániai lakosságnak az elmúlt években folyamatosan nőtt a megtakarítási hajlandósága
Fotó: 123RF
A romániai lakosságnak az elmúlt években folyamatosan nőtt a megtakarítási hajlandósága, több mint kétharmaduk azonban csak esetlegesen tesz félre pénzt – derül ki az Erste Group közép-kelet-európai országokban végzett felmérésének hétfőn közzétett adataiból.
2021. november 01., 14:212021. november 01., 14:21
2021. november 01., 15:362021. november 01., 15:36
A közvélemény-kutatást a német bank felkérésére a Money Matters végezte idén júliusban és augusztusban Ausztriában, Magyarországon, Horvátországban, Csehországban, Szlovákiában, Romániában és Szerbiában 500-500 fős mintán – írja az Agerpres.
A válaszadók 71 százalékának azonban nincs bejáratott megtakarítási módszere, akkora összeget tesznek félre, amennyi megmarad a számlájukon a hónap végén. Ezzel szemben a vizsgált térség többi országa lakóinak fele havonta fix összeget takarít meg.
A közvélemény-kutatás szerint a nettó 3541 lejes átlagfizetésű romániaiak havonta átlagban 309 lejt (58 eurót) tesznek félre. A vizsgált térségben a havi megtakarítás átlagos összege 120 euró, 31,86 százalékkal magasabb, mint 2017-ben, amikor 91 euró volt.
A legnagyobb összeget havonta az osztrákok takarítják meg, átlagban 344 eurót. A szlovákok átlagban 123 eurót, a csehek 119 eurót, a magyarok 83 eurót, a horvátok 72 eurót, a szerbek 47 eurót tudnak félretenni minden hónapban. A vizsgált térségben a lakosság az adott ország nettó átlagbérének megfelelő összeg tíz százalékát takarítja meg.
Iratkozzon fel hírlevelünkre, hogy elsőként értesüljön a hírekről!
Romániában papíron több mint 3000 infrastruktúra-fejlesztési projekt fut, amelyek becsült összértéke meghaladja a 400 milliárd lejt, azonban ezeknek mindössze 42 százalékánál indultak el a tényleges munkálatok az építési területeken.
Románia mély gazdasági válságba süllyedt – így értékelte a friss GDP-adatokat pénteki gyorselemzésében Cristian Socol közgazdász. Adrian Negrescu gazdasági tanácsadó szerint is második negyedévi gazdasági stagnálást enyhe visszaesés követheti.
Az energiaválság elhúzódását a zsebünkön is meg fogjuk érezni – figyelmeztetett Cristian Bușoi energiaügyi államtitkár.
A vártnál kevesebb áramot fogyasztott a romániai lakosság csütörtökön, miután a Duna alacsony vízállása miatt kényszerűen leállt a cernavodai atomerőmű 2. blokkja is – derül ki az adatokból.
Augusztus 16. és 31. között ideiglenesen 20 százalékkal csökkentik a gázolaj jövedéki adóját a nemzetközi árak jelentős emelkedése miatt.
Jelentős változás előtt áll a tejipar: az Európai Unió új csomagolási szabályai miatt a feldolgozóknak fokozatosan át kell alakítaniuk a tej, a joghurt, a tejföl, a vaj és a sajtok csomagolását.
A jelenlegi szabályozás alapján nem igényelhetik vissza az érintettek a nyugdíjukból levont egészségbiztosítási járulékot (CASS), ezért erre vonatkozó kérelmet sem érdemes benyújtaniuk a területi nyugdíjpénztárakhoz.
Miközben a bankok és a nemzetközi sajtó Spanyolországot „Európa gazdasági mozdonyaként” ünnepli, az Ibériai-félszigeten dolgozó román állampolgárok mindennapjai egészen mást mutatnak: tömegesen hagyják el az országot.
Stabil az országos villamosenergia-rendszer, a működés a megszokott rendben zajlik, és nem fenyeget kockázat a folyamatos országos áramellátásban azt követően sem, hogy csütörtökön ellenőrzött módon leállították a cernavodai atomerőmű 2-es blokkját.
A Román Nemzeti Bank (BNR) 5,5 százalékról 6,1 százalékra emelte az idei év végére vonatkozó inflációs előrejelzését, 2027 végére pedig a korábbi 2,9 százalék helyett 3,4 százalékos inflációval számol – közölte csütörtökön Mugur Isărescu jegybankelnök.
Látogatottsági adatok
szóljon hozzá!