
2010. szeptember 28., 08:362010. szeptember 28., 08:36
Pozitív változások mutatkoznak a háromszéki gazdaságban, a tavalyi riasztó jelek ellenére a készruhagyártás túlélheti a válságot, jelentette be György Ervin. Kovászna megye prefektusa sajtótájékoztatón elmondta, hogy jobban érezze a gazdaság pulzusát, végiglátogatja a háromszéki konfekciógyárakat. Eddig a sepsiszentgyörgyi Olt textilgyár és a kézdivásárhelyi Zarah Moden készruhagyár vezetőségével tárgyalt, és pozitív jelzéseket kapott. Mindkét vállalatnak jövő év végéig vannak megrendelései, a sepsiszentgyörgyi gyár pedig minden állami adósságát törlesztette.
Fellendülésről számol be Nagy Lajos, a kovásznai FBC (Favorit Bradul Covasna) nadrággyár igazgató-tulajdonosa, az ASIMCOV háromszéki vállalkozói szövetség vezető bizottságának tagja is. Az üzletember a Krónikának kifejtette, a piacon valóban pozitív jelek észlelhetők, a hazai konfekcióiparban egyre több a megrendelés. Ezek a szerződések rengeteg utánajárással, több hónapos kemény marketing eredményeként köttetnek, magyarázta Nagy Lajos, hangsúlyozva, hogy a kormány továbbra sem tesz semmit az ágazatért. Németországban a nagy forgalmazó cégek többsége tönkrement, azonban amelyek megmaradtak, inkább a kelet-közép-európai országokban rendelnek.
A romániai termelők gyorsabban tudnak reagálni a piac változásaira, rövidebb idő alatt tudják szállítani a megrendeléseket, mint a távol-keleti vállalatok. A nyugati cégeknek egyre több a negatív tapasztalatuk a Távol-Kelettel, mert az ottani termelők, a különböző mentalitás miatt, nem mindig azt gyártják, amit kérnek tőlük. Ezt kell most kihasználni, hiszen azok a romániai készruhagyárak, amelyek túlélték a válságot, megtanultak alkalmazkodni, és pontosan megértik, mit kérnek tőlük, magyarázta Nagy Lajos. Lejárt a „kis modellszámban nagy megrendelések” ideje, most a fordítottjára van igény, nagy modellszámban kis megrendelésekre kell gyártani, szögezte le az üzletember. Kár lenne tönkretenni a még meglevő hazai konfekcióipart, a vállalkozók továbbra is várják a kormány hatékony válságkezelő programját, a valós adócsökkenést.
A kilencvenes évek elején Kovászna megyében nagy számban telepedtek be a bérmunkában dolgoztató nadrággyárak, 12 nagy gyár és hat-nyolc kisvállalat jött létre. A térségben vonzerőt jelentett, hogy a textiliparnak nagy hagyománya volt, képzett szakmunkásokra lehetett számítani, ugyanakkor alacsonyak voltak a termelési költségek. Húsz évvel ezelőtt a háromszéki nadrággyárak több mint hétezer asszonyt foglalkoztattak, mára azonban a többség felszámolta a délutáni váltást, így alkalmazottaik száma háromezerre csökkent. Az ASIMCOV háromszéki vállalkozói szövetség az év elején arra figyelmeztetett, hogy az elmúlt esztendőnek katasztrofális mérlege volt a háromszéki nadrággyárak számára, pénzüket elszívta az állam, hatalmas adósságokat halmoztak fel. Nagy Lajos akkor arról számolt be, hogy a készruha piaca a gazdasági válsággal látványosan beszűkült, a nyugati országokban is sokkal megfontoltabban és ritkábban vásárolnak új ruhát.
Nagyváradon nyit új központot az egyik legnagyobb európai közúti fuvarozó, a Girteka – adta hírül a Profit.ro gazdasági hírportál.
Évtizedes mélyponton van a betöltetlen állások száma Romániában – irányította rá a figyelmet keddi elemzésében a Ziarul Financiar gazdasági napilap.
A minimálbér emeléséért és a társadalmi párbeszéd újrakezdéséért tüntetett az Alfa Kartell szakszervezeti szövetség három tagszervezete kedden a bukaresti munkaügyi minisztérium előtt.
Szeptember 1-jétől nyújthatják be a támogatási kérelmeket a sertés- és szarvasmarha-tenyésztők – jelentette be kedden Tánczos Barna ügyvivő mezőgazdasági miniszter.
„Eurómilliárdokat fogunk elveszíteni – ingyenes európai pénzt” – figyelmeztet Eugen Rădulescu. Mugur Isărescunak, a Román Nemzeti Bank (BNR) elnökének tanácsadója szerint a román gazdaság súlyos válság küszöbére sodródott.
Bár miután a gázolaj literenkénti ára újra átlépte a 10 lejes lélektani határt, sokan még a 20 százalékos jövedéki-adócsökkentéstől várt 68 banis áresést is kevesellték, végül jelenleg még ennyit sem érezhetnek a zsebükben a dízel járművet vezető sofőrök.
A munkaügyi minisztérium épülete előtt tüntet kedden 11 és 13 óra között több szakszervezeti szövetség. A résztvevők a minimálbér 2027. január 1-jei emelését és az ágazati, valamint az országos kollektív tárgyalások felgyorsítását követelik.
Az oktatásra és az egészségügyre a közalkalmazotti bértörvényben jelenleg előirányzott, mintegy 6 milliárd lej összeg a maximum, amit Románia jelenleg megengedhet magának – jelentette ki Dragoș Pîslaru ügyvivő munkaügyi miniszter.
Az öt nagy országos szakszervezeti szövetség elutasítja az új közalkalmazotti bértörvénytervezet jelenlegi formáját, és felhívja a figyelmet, hogy a dokumentum újabb méltánytalanságok, megkülönböztetések és társadalmi feszültségek forrása.
Miközben lassan a körmükre ég a gyertya és 770 millió eurónyi európai uniós finanszírozás a tét, a korábbi kormánykoalíció pártjai között továbbra sincs egyetértés a közalkalmazottak bértörvénye kapcsán.