2010. június 07., 17:112010. június 07., 17:11
Az elmúlt hat évtized legsúlyosabb gazdasági válságának nevezte a jelenleg Romániát sújtó recessziót Emil Boc kormányfő, aki tegnap felelősséget vállalt a parlament plénuma előtt a költségvetési egyensúly helyreállítását és a nyugdíjak újraszámolását célzó jogszabályokat tartalmazó megszorító csomagért. A nagyobbik kormányalakulatot, a Demokrata-Liberális Pártot (PDL) irányító miniszterelnök drámai hangvételű, Abraham Lincoln-idézettel tűzdelt beszédben érvelt a többek között a közalkalmazotti bérek 25 és a nyugdíjak 15 százalékos lefaragásával járó intézkedések szükségessége mellett.
„Hiszek az emberekben. Ha a nép megismeri az igazságot, akkor segíteni fog bármilyen válság leküzdésében; a kulcs a valóság bemutatásában rejlik” – idézte az egykori amerikai elnök 150 évvel ezelőtt elhangzott beiktatási beszédét Emil Boc, felszólítva a romániai politikai osztályt: ne kendőzze el az igazságot, hanem ismerje be, hogy az elmúlt húsz év valamennyi kormánya „két kézzel osztogatta” a luxus- és speciális nyugdíjakat, valamint az egyéb megkülönböztetett javadalmazásokat. „Azért választotta a kormány a közalkalmazotti bérek és nyugdíjak csökkentését az adóemelés helyett, mivel ez utóbbi intézkedés 10 százalékos inflációt és több mint 50 ezer magáncég csődjét eredményezte volna” – szögezte le a miniszterelnök. Boc ismertette az Országos Előrejelzési Bizottság által végzett különböző becsléseket, miszerint az egységes adókulcs és az áruforgalmi adó (TVA – áfa) emelése a cégbezárásokon és a két számjegyű infláción (az idei 3,7 százalékos célkitűzéshez képest) kívül jelentősen rontotta volna a lej-euró árfolyamot is.
A kormányfő tovább érvelt amellett, hogy Románia számára nem járható út a Nemzetközi Valutaalap által javasolt adóemelés. Elmondta, miközben számítások szerint a 25, illetve 15 százalékos bér- és nyugdíjcsökkentés a fogyasztás 2,6 százalékos zsugorodását eredményezi, az adóemelés 4,4 százalékos csökkenést eredményezett volna, a munkanélküliek száma pedig meghaladná a 850 ezret; a jelenlegi becslések szerint az állástalanok száma az év végéig 750 ezer lesz. „Az adóemelés 2010-ben 2 százalékos, 2011-ben pedig 1,5 százalékos GDP-csökkenést eredményezett volna, míg a bér- és nyugdíjcsökkentés nyomán idén stagnálást vagy enyhe csökkenést, a jövő évre pedig növekedést hoz” – fejtette ki Emil Boc, újfent azzal vádolva a Călin Popescu-Tăriceanu vezette kormányt, hogy fedezet nélkül növelte a béreket és a nyugdíjakat 2007-ben és 2008-ban, „mérgezett ajándékokat osztogatva” a társadalomnak. „Romániának most eurómilliárdos kölcsönöket kell felvennie. Ha ez a pénz nem folyik be az államkasszába, nincs miből béreket és nyugdíjakat fizetni. Ha most nem alkalmaznánk a megszorításokat, Romániának 11 milliárd eurós hitelt kellene felvennie” – hangsúlyozta Boc a parlament két házának együttes ülésén, arra kérve a honatyákat, hogy támogassák a kormány megszorító intézkedéseit, ellenkező esetben szerinte fizetésképtelenné válik az ország.
| Románia drámai helyzetben van: ha nincs következetes politikai akarat a kormány által bejelentett intézkedések elfogadásához és alkalmazásához, akkor a gazdasági és szociális helyzet tovább romlik – jelentette ki tegnap Déván Winkler Gyula. Az RMDSZ EP-képviselője szerint a jelenlegi drámai helyzet a 2009-es nagykoalíciós kormány gyenge teljesítményének következménye. „Az Eurostat adatai szerint az Európai Unióban az idei első negyedévben a bruttó nemzeti össztermék 0,5 százalékkal növekedett 2009 első negyedévéhez viszonyítva. Ez szerény mértékű növekedés, de mindenképpen pozitív tendenciát mutat. Románia GDP-je az idei első negyedévben 3,2 százalékkal csökkent az egy évvel ezelőtti időszakhoz képest. Ne feledjük azt sem, hogy a tavalyi év jelentette Románia gazdaságának összeomlását, amely a bruttó nemzeti össztermék 7,9 százalékos visszaesésével járt. A mostani adat is drámai helyzetet vetít előre” – fejtette ki Winkler Gyula. Eközben a Magyar Polgári Párt Hargita megyei önkormányzati képviselői tegnap elfogadhatatlannak nevezték a „lakosság legkiszolgáltatottabb és a létminimumon tengődő rétegét is érintő” megszorító intézkedéseket, és felszólították az RMDSZ Hargita megyei parlamenti képviselőit és szenátorait: szavazatukkal akadályozzák meg a parlamentben a bérek és nyugdíjak „megcsonkítását”. |
A parlamenti vitát és módosítások lehetőségét kizáró felelősségvállalást megelőzően a Boc-kormány tagjai tegnap reggel ismét áttekintették a megszorító intézkedéseket, ám a beérkezett hetven módosító javaslat közül mindössze ötöt iktatott be a megszorító törvénycsomagba – valamennyi a koalíciót alkotó pártok képviselőitől származik. Ennek megfelelően a 25 százalékos bércsökkentést kiterjesztik a parlamenti képviselők és szenátorok működtette kabinetek alkalmazottaira, illetve az Orvostudományi Akadémia tagjaira is, mivel ezek a munkavállalók eddig nem szerepeltek a jogszabályban. Elfogadta a Boc-kabinet azt a javaslatot is, miszerint a megszorító intézkedések nem a korábban tervezett határidőtől, azaz június elsejétől, hanem a jogszabályoknak a Hivatalos Közlönyben történő kihirdetésének időpontjától lépnek érvénybe.
Az eredeti dokumentumban szereplő dátumot többek között Máté András, az RMDSZ Kolozs megyei parlamenti képviselője kifogásolta, arra figyelmeztetve, hogy egy törvény nem lehet visszamenőleges hatályú. Bekerült a költségvetési egyensúly visszaállítását célzó törvénytervezetbe az a kitétel is, miszerint a 350 lejes minimálnyugdíjra nem vonatkozik a 15 százalékos lefaragás. A nyugdíjak újraszámolásáról szóló jogszabály olyan formában módosul, hogy a hatóságok mindössze egy évre visszamenőleg ellenőrzik a rokkantsági nyugdíjak megállapításának jogosságát, és nem háromra, ahogy az az eredeti tervezetben szerepelt. A kormányülést követően egyébként Emil Bocot arról is faggatták, hogy kiterjesztik-e a 25 százalékos bércsökkentést azokra a kereskedelmi társaságokra is – például CEC Bank, Eximbank vagy Romsilva erdészeti társaság –, ahol az állam többségi vagy kisebbségi részvényes. A miniszterelnök közölte: ez ügyben a kormány felelősségvállalásának sikeressége után születik döntés, és várhatóan újraszámolják az érintett társaságok költségvetését.
Emil Boc különben tegnap bizalmi szavazást is kért pártja parlamenti képviselőitől és szenátoraitól a tervezett megszorító intézkedések támogatására, az ellenzék bizalmatlansági indítványának leszavazására. Kiszivárgott értesülések szerint a tanácskozáson a demokrata-liberális honatyák megszívlelték Traian Băsescu államfő egy nappal korábbi „fejmosását”, és elsöprő többséggel támogatásukról biztosították a pártelnök-kormányfő megszorító csomagját. Mint ismeretes, Băsescu vasárnap felszólította a PDL minisztereit és honatyáit: álljanak ki zokszó nélkül a megszorító intézkedések mellett, vagy vonuljanak ellenzékbe.
A román Szociáldemokrata Párt (PSD) közvetlenül Emil Boc parlamenti beszéde után benyújtotta a képviselőház elnökének korábban beharangozott bizalmatlansági indítványát, amelyet a Nemzeti Liberális Párt (PNL) is támogat. A törvényhozás várhatóan június 15-én, kedden vitatja meg az indítványt. Victor Ponta PSD-elnök felszólította a kormánypártokat, hogy ne vállaljanak felelősséget a romániai társadalmat „nyomorba taszító” megszorításokért, hanem mondjanak le. A szociáldemokrata politikus egyúttal felszólította Traian Băsescu államfőt, hogy írjon ki referendumot a megszorító intézkedések tárgyában, az ellenzéki alakulat úgy véli ugyanis, hogy a kormány lépései mintegy tizenötmillió lakost érintenek majd közvetlenül, így indokolt a széles körű konzultáció.
A PSD Állítsátok meg a társadalmi tömeggyilkosságot! elnevezésű bizalmatlansági indítványában egyébként a baloldali alakulat vezetői abbéli meggyőződésüket hangoztatják, hogy a Boc-kormány megszorító intézkedései nem jelentenek gyógyírt a jelenlegi gazdasági válságra. Egyébként ha a törvényhozás elutasítja az ellenzék bizalmatlansági indítványát, a törvénytervezetek öt napon belül megtámadhatók az Alkotmánybíróságon, a taláros testület tagjainak azonban egyetlen jogszabály sem írja elő, milyen határidőn belül kell dönteniük. Ha a tervezetek átmennek az alkotmányossági vizsgálaton is, az államfőhöz kerülnek kihirdetésre, aki azonban egyetlen alkalommal visszaküldheti a parlamentnek. Ha a két törvénytervezet életbe lép, attól a pillanattól kezdve alkalmazásra kerülnek a megszorítások. Ha viszont a parlament megszavazza a kezdeményezést, akkor a kormány megbukik, az államfőnek pedig új kormányfőjelöltet kell megneveznie.
Iratkozzon fel hírlevelünkre, hogy elsőként értesüljön a hírekről!
Elutasította Ilie Bolojan ügyvivő miniszterelnök azt a felvetést, hogy a magáncégekre kivetett adók emeléséből finanszírozzák a szakszervezetek által a közszféra számára követelt béremeléseket.
Rengeteg erdélyi magyar dolgozott életében Magyarországon vagy más európai államban, sokan most is a „messzi idegenben”, külföldi munka során keresik meg kenyerüket. A nyugdíj előtt ezért fontos kérdés: elvesznek-e a külföldön szerzett évek.
Nagyváradon nyit új központot az egyik legnagyobb európai közúti fuvarozó, a Girteka – adta hírül a Profit.ro gazdasági hírportál.
Évtizedes mélyponton van a betöltetlen állások száma Romániában – irányította rá a figyelmet keddi elemzésében a Ziarul Financiar gazdasági napilap.
A minimálbér emeléséért és a társadalmi párbeszéd újrakezdéséért tüntetett az Alfa Kartell szakszervezeti szövetség három tagszervezete kedden a bukaresti munkaügyi minisztérium előtt.
Szeptember 1-jétől nyújthatják be a támogatási kérelmeket a sertés- és szarvasmarha-tenyésztők – jelentette be kedden Tánczos Barna ügyvivő mezőgazdasági miniszter.
„Eurómilliárdokat fogunk elveszíteni – ingyenes európai pénzt” – figyelmeztet Eugen Rădulescu. Mugur Isărescunak, a Román Nemzeti Bank (BNR) elnökének tanácsadója szerint a román gazdaság súlyos válság küszöbére sodródott.
Bár miután a gázolaj literenkénti ára újra átlépte a 10 lejes lélektani határt, sokan még a 20 százalékos jövedéki-adócsökkentéstől várt 68 banis áresést is kevesellték, végül jelenleg még ennyit sem érezhetnek a zsebükben a dízel járművet vezető sofőrök.
A munkaügyi minisztérium épülete előtt tüntet kedden 11 és 13 óra között több szakszervezeti szövetség. A résztvevők a minimálbér 2027. január 1-jei emelését és az ágazati, valamint az országos kollektív tárgyalások felgyorsítását követelik.
Az oktatásra és az egészségügyre a közalkalmazotti bértörvényben jelenleg előirányzott, mintegy 6 milliárd lej összeg a maximum, amit Románia jelenleg megengedhet magának – jelentette ki Dragoș Pîslaru ügyvivő munkaügyi miniszter.
Látogatottsági adatok