2010. június 07., 17:112010. június 07., 17:11
Az elmúlt hat évtized legsúlyosabb gazdasági válságának nevezte a jelenleg Romániát sújtó recessziót Emil Boc kormányfő, aki tegnap felelősséget vállalt a parlament plénuma előtt a költségvetési egyensúly helyreállítását és a nyugdíjak újraszámolását célzó jogszabályokat tartalmazó megszorító csomagért. A nagyobbik kormányalakulatot, a Demokrata-Liberális Pártot (PDL) irányító miniszterelnök drámai hangvételű, Abraham Lincoln-idézettel tűzdelt beszédben érvelt a többek között a közalkalmazotti bérek 25 és a nyugdíjak 15 százalékos lefaragásával járó intézkedések szükségessége mellett.
„Hiszek az emberekben. Ha a nép megismeri az igazságot, akkor segíteni fog bármilyen válság leküzdésében; a kulcs a valóság bemutatásában rejlik” – idézte az egykori amerikai elnök 150 évvel ezelőtt elhangzott beiktatási beszédét Emil Boc, felszólítva a romániai politikai osztályt: ne kendőzze el az igazságot, hanem ismerje be, hogy az elmúlt húsz év valamennyi kormánya „két kézzel osztogatta” a luxus- és speciális nyugdíjakat, valamint az egyéb megkülönböztetett javadalmazásokat. „Azért választotta a kormány a közalkalmazotti bérek és nyugdíjak csökkentését az adóemelés helyett, mivel ez utóbbi intézkedés 10 százalékos inflációt és több mint 50 ezer magáncég csődjét eredményezte volna” – szögezte le a miniszterelnök. Boc ismertette az Országos Előrejelzési Bizottság által végzett különböző becsléseket, miszerint az egységes adókulcs és az áruforgalmi adó (TVA – áfa) emelése a cégbezárásokon és a két számjegyű infláción (az idei 3,7 százalékos célkitűzéshez képest) kívül jelentősen rontotta volna a lej-euró árfolyamot is.
A kormányfő tovább érvelt amellett, hogy Románia számára nem járható út a Nemzetközi Valutaalap által javasolt adóemelés. Elmondta, miközben számítások szerint a 25, illetve 15 százalékos bér- és nyugdíjcsökkentés a fogyasztás 2,6 százalékos zsugorodását eredményezi, az adóemelés 4,4 százalékos csökkenést eredményezett volna, a munkanélküliek száma pedig meghaladná a 850 ezret; a jelenlegi becslések szerint az állástalanok száma az év végéig 750 ezer lesz. „Az adóemelés 2010-ben 2 százalékos, 2011-ben pedig 1,5 százalékos GDP-csökkenést eredményezett volna, míg a bér- és nyugdíjcsökkentés nyomán idén stagnálást vagy enyhe csökkenést, a jövő évre pedig növekedést hoz” – fejtette ki Emil Boc, újfent azzal vádolva a Călin Popescu-Tăriceanu vezette kormányt, hogy fedezet nélkül növelte a béreket és a nyugdíjakat 2007-ben és 2008-ban, „mérgezett ajándékokat osztogatva” a társadalomnak. „Romániának most eurómilliárdos kölcsönöket kell felvennie. Ha ez a pénz nem folyik be az államkasszába, nincs miből béreket és nyugdíjakat fizetni. Ha most nem alkalmaznánk a megszorításokat, Romániának 11 milliárd eurós hitelt kellene felvennie” – hangsúlyozta Boc a parlament két házának együttes ülésén, arra kérve a honatyákat, hogy támogassák a kormány megszorító intézkedéseit, ellenkező esetben szerinte fizetésképtelenné válik az ország.
| Románia drámai helyzetben van: ha nincs következetes politikai akarat a kormány által bejelentett intézkedések elfogadásához és alkalmazásához, akkor a gazdasági és szociális helyzet tovább romlik – jelentette ki tegnap Déván Winkler Gyula. Az RMDSZ EP-képviselője szerint a jelenlegi drámai helyzet a 2009-es nagykoalíciós kormány gyenge teljesítményének következménye. „Az Eurostat adatai szerint az Európai Unióban az idei első negyedévben a bruttó nemzeti össztermék 0,5 százalékkal növekedett 2009 első negyedévéhez viszonyítva. Ez szerény mértékű növekedés, de mindenképpen pozitív tendenciát mutat. Románia GDP-je az idei első negyedévben 3,2 százalékkal csökkent az egy évvel ezelőtti időszakhoz képest. Ne feledjük azt sem, hogy a tavalyi év jelentette Románia gazdaságának összeomlását, amely a bruttó nemzeti össztermék 7,9 százalékos visszaesésével járt. A mostani adat is drámai helyzetet vetít előre” – fejtette ki Winkler Gyula. Eközben a Magyar Polgári Párt Hargita megyei önkormányzati képviselői tegnap elfogadhatatlannak nevezték a „lakosság legkiszolgáltatottabb és a létminimumon tengődő rétegét is érintő” megszorító intézkedéseket, és felszólították az RMDSZ Hargita megyei parlamenti képviselőit és szenátorait: szavazatukkal akadályozzák meg a parlamentben a bérek és nyugdíjak „megcsonkítását”. |
A parlamenti vitát és módosítások lehetőségét kizáró felelősségvállalást megelőzően a Boc-kormány tagjai tegnap reggel ismét áttekintették a megszorító intézkedéseket, ám a beérkezett hetven módosító javaslat közül mindössze ötöt iktatott be a megszorító törvénycsomagba – valamennyi a koalíciót alkotó pártok képviselőitől származik. Ennek megfelelően a 25 százalékos bércsökkentést kiterjesztik a parlamenti képviselők és szenátorok működtette kabinetek alkalmazottaira, illetve az Orvostudományi Akadémia tagjaira is, mivel ezek a munkavállalók eddig nem szerepeltek a jogszabályban. Elfogadta a Boc-kabinet azt a javaslatot is, miszerint a megszorító intézkedések nem a korábban tervezett határidőtől, azaz június elsejétől, hanem a jogszabályoknak a Hivatalos Közlönyben történő kihirdetésének időpontjától lépnek érvénybe.
Az eredeti dokumentumban szereplő dátumot többek között Máté András, az RMDSZ Kolozs megyei parlamenti képviselője kifogásolta, arra figyelmeztetve, hogy egy törvény nem lehet visszamenőleges hatályú. Bekerült a költségvetési egyensúly visszaállítását célzó törvénytervezetbe az a kitétel is, miszerint a 350 lejes minimálnyugdíjra nem vonatkozik a 15 százalékos lefaragás. A nyugdíjak újraszámolásáról szóló jogszabály olyan formában módosul, hogy a hatóságok mindössze egy évre visszamenőleg ellenőrzik a rokkantsági nyugdíjak megállapításának jogosságát, és nem háromra, ahogy az az eredeti tervezetben szerepelt. A kormányülést követően egyébként Emil Bocot arról is faggatták, hogy kiterjesztik-e a 25 százalékos bércsökkentést azokra a kereskedelmi társaságokra is – például CEC Bank, Eximbank vagy Romsilva erdészeti társaság –, ahol az állam többségi vagy kisebbségi részvényes. A miniszterelnök közölte: ez ügyben a kormány felelősségvállalásának sikeressége után születik döntés, és várhatóan újraszámolják az érintett társaságok költségvetését.
Emil Boc különben tegnap bizalmi szavazást is kért pártja parlamenti képviselőitől és szenátoraitól a tervezett megszorító intézkedések támogatására, az ellenzék bizalmatlansági indítványának leszavazására. Kiszivárgott értesülések szerint a tanácskozáson a demokrata-liberális honatyák megszívlelték Traian Băsescu államfő egy nappal korábbi „fejmosását”, és elsöprő többséggel támogatásukról biztosították a pártelnök-kormányfő megszorító csomagját. Mint ismeretes, Băsescu vasárnap felszólította a PDL minisztereit és honatyáit: álljanak ki zokszó nélkül a megszorító intézkedések mellett, vagy vonuljanak ellenzékbe.
A román Szociáldemokrata Párt (PSD) közvetlenül Emil Boc parlamenti beszéde után benyújtotta a képviselőház elnökének korábban beharangozott bizalmatlansági indítványát, amelyet a Nemzeti Liberális Párt (PNL) is támogat. A törvényhozás várhatóan június 15-én, kedden vitatja meg az indítványt. Victor Ponta PSD-elnök felszólította a kormánypártokat, hogy ne vállaljanak felelősséget a romániai társadalmat „nyomorba taszító” megszorításokért, hanem mondjanak le. A szociáldemokrata politikus egyúttal felszólította Traian Băsescu államfőt, hogy írjon ki referendumot a megszorító intézkedések tárgyában, az ellenzéki alakulat úgy véli ugyanis, hogy a kormány lépései mintegy tizenötmillió lakost érintenek majd közvetlenül, így indokolt a széles körű konzultáció.
A PSD Állítsátok meg a társadalmi tömeggyilkosságot! elnevezésű bizalmatlansági indítványában egyébként a baloldali alakulat vezetői abbéli meggyőződésüket hangoztatják, hogy a Boc-kormány megszorító intézkedései nem jelentenek gyógyírt a jelenlegi gazdasági válságra. Egyébként ha a törvényhozás elutasítja az ellenzék bizalmatlansági indítványát, a törvénytervezetek öt napon belül megtámadhatók az Alkotmánybíróságon, a taláros testület tagjainak azonban egyetlen jogszabály sem írja elő, milyen határidőn belül kell dönteniük. Ha a tervezetek átmennek az alkotmányossági vizsgálaton is, az államfőhöz kerülnek kihirdetésre, aki azonban egyetlen alkalommal visszaküldheti a parlamentnek. Ha a két törvénytervezet életbe lép, attól a pillanattól kezdve alkalmazásra kerülnek a megszorítások. Ha viszont a parlament megszavazza a kezdeményezést, akkor a kormány megbukik, az államfőnek pedig új kormányfőjelöltet kell megneveznie.
Iratkozzon fel hírlevelünkre, hogy elsőként értesüljön a hírekről!
A román közszféra személyi költségei az elmúlt három évben több mint 40 százalékkal nőttek, évi 117 milliárd lejről 170 milliárd lejre – közölte Alexandru Nazare pénzügyminiszter.
Jövő tavasszal kezdődhet el Európa legnagyobb gipszkartongyárának megépítése Bánffyhunyadon, ami késést jelent, hiszen a korábbi tervek szerint már idén neki kellett volna fogni a munkálatoknak Kalotaszeg központjában.
Jelen állás szerint nem lép hatályba a helyi ingatlan- és gépjárműadók emelése a tervezett időpontban, január elsején, miután az alkotmánybíróság csütörtökön úgy döntött: csak február 4-én tárgyal a jogszabály ellen benyújtott óvásról.
Nagyon kevés közalkalmazottnak van 3000 lej alatti nettó fizetése, a legtöbbjük jövedelme messze meghaladja a minimálbért – derül ki egy szakértői elemzésből, amelyet az Adevărul.ro portál ismertetett.
Az Eurostat szerdán közzétett adatai szerint a szeptemberi 2,6 százalékról októberben 2,5 százalékra csökkent az éves infláció az Európai Unióban. A tagállamok közül továbbra is Romániában volt a legmagasabb az infláció, 8,4 százalék.
Közel 10 százalékkal drágulnak a vonatjegyek december közepétől – jelentette be a Román Vasúttársaság személyszállító részlege (CFR Călători).
Az oktatási költségvetést jövőre nem érintik további csökkentések, kivéve azokat, amelyeket már az első reformcsomag keretében végrehajtottak – jelentette ki Ilie Bolojan miniszterelnök.
A bírák és ügyészek által kapott különleges nyugdíj összege nem haladhatja meg a nettó fizetésük 70 százalékát, de a nyugdíjkorhatár átmeneti időszaka növekedik – erről döntött a koalíció az értesülések szerint.
A kormány nyugdíjak és fizetések összevonására irányuló terve, amely szerint a nyugdíj összegét a tovább dolgozó köztisztviselők esetében 15 százalékra korlátozzák, minden köztisztviselői kategóriára kiterjed, beleértve az orvosokat és a tanárokat is.
A hazai lakosság zöme leginkább a nagy áruházláncokban vásárolja a disznóhúst, a tenyésztők pedig panaszkodnak, hogy egyre alacsonyabb áron tudják értékesíteni a húst. Az iparági szakértők arra számítanak, hogy ünnepek előtt emelkedhet az ár.
Látogatottsági adatok