
Fotó: Bálint Eszter
2010. január 12., 08:052010. január 12., 08:05
A Hargita megyei önkormányzat két turisztikai témájú fejlesztési pályázatot nyújt be a közeljövőben a Regionális Operatív Program 5. sürgősségi tengelye keretén belül, amelyek célja a megyébe és környékére látogató turisták számának növelése.
Az egyik pályázatot Kovászna megyével közösen vitelezné ki a Hargita megyei fejlesztési ügynökség, ennek keretében a hagyományos turisztikai termékek értékesítését, illetve a turisztikai kínálat bővítését céloznák meg. A megyei önkormányzat által benyújtott második pályázat célja a Hargita megyei legendák és műemlékek bevonása a turisztikai körforgásba, ennek keretén belül legalább ötven Hargita megyei legenda helyszínét kívánják kitáblázni a turisták számára, illetve szeretnék felhasználni promóciós célokra.
„Feltérképezzük ezen értékeket, egységes rendszerbe foglaljuk őket, kiajánljuk és csomagot készítünk belőlük” – fejtette ki elképzelésüket a Krónika kérdésére Borboly Csaba, a Hargita megyei önkormányzat elnöke. Példaként a különböző kiadványokat, marketinganyagokat, filmeket, hirdetéseket, pannókat említette meg, amelyek hangsúlyosan szemléltetnék a székelyföldi műemlékeket, legendákat, értékeket.
Borboly arra is kitért, hogy a legendatérkép Fazakas Szabolcs, a székelyudvarhelyi Konnertfilm Kft. tulajdonosának ötlete, amelyet a Hargita Megyei Tanács igen hasznosnak tart. „Mindent szeretnénk megmutatni közösen, ami érték és megtekintésre érdemes a Székelyföldön” – hangsúlyozta a tanácselnök, hozzátéve, a Hargita megyei közgyűlés a már említett célok érdekében létrehozza a közös székelyföldi turisztikai ügynökséget. „Úgy kell ezt elképzelni, mint egy ország vagy régió turisztikai minisztériumát, amely nemcsak az önkormányzatokkal, de szolgáltatókkal, turisztikai egyesületekkel, panziókkal is együttműködik” – magyarázta a tanácselnök, aki azt is elárulta, hogy Elena Udrea turisztikai és vidékfejlesztési miniszter konkrét pénzeket is ígért a felvázolt célokra.
„Anyagi hátteret kell biztosítani ezekhez a pályázatokhoz, így saját, kormányzati és uniós pénzeket keresünk” – részletezte Borboly, kiemelve, a két pályázat célja a Hargita és Kovászna megyébe látogató turisták növelésének száma. „Fontos, hogy az idelátogatók szabadidejének kitöltésére legyenek ajánlataink, javaslataink, lehetőségeink” – fogalmazott. A tanácselnök azt is kiemelte, hogy temérdek szálláshely van ezen a környéken, elmondása szerint több, mint például a Prahova völgyében, mégis üresen állnak – kivéve a pünkösd körüli napokat.
„Ott vannak a védett övezeteink, hegyeink, épített örökségünk, legendáink, látványosságaink, amelyekre mind turizmust lehetne építeni” – ecsetelte elképzeléseiket a tanácselnök, aki szerint a pályázatok segítségével fellendíthető lenne a turizmus Hargita megye környékén, nemcsak nyáron, de akár télen is.
A szóban forgó két pályázat mellett újabbakra is van kilátás, mint megtudtuk, már több mint tíz pályázatot nyújtottak be idén európai uniós pénzösszegek lehívására, s az illetékes osztályon már készül a Corvinus Alaphoz benyújtandó dokumentáció is.
A kánikula gazdaságra gyakorolt hatását vette górcső alá a Román Nemzeti Bank (BNR) friss jelentése.
Összeállításunkban aradi, bánsági és dél-erdélyi falugazdászok értékelik az aratás előtti helyzetet.
A Román Nemzeti Bank (BNR) 2,346 milliárd lejes nyereséggel zárta a 2025-ös évet, amelynek 80 százalékát, 1,877 milliárd lejt az államkasszába utalták – derül ki a jegybank pénteken közzétett éves jelentéséből.
Románia rekordösszegű, 10 milliárd euró uniós forrást hívott le a 2025. június 10. és 2026. június 10. közötti időszakban, minden korábbi 12 hónapos időszakot felülmúlva ezzel – újságolta el Dragoș Pîslaru.
Egyelőre sem Magyarország, sem Románia nem áll készen az euró bevezetésére – derül ki az Európai Bizottság 2026-os konvergenciajelentéséből, amelyben értékeli az euróövezeten kívüli tagállamok felkészültségét az egységes valuta bevezetésére.
Nem csak nekünk tűnik úgy, hogy évről évre több tini vállal nyári melót, hanem számadatok is igazolják a trendet. Ki egy kis zsebpénzért, egy fesztiválbelépőért, ki tapasztalatszerzés céljából, ki a tandíjért, mások egészen más okok miatt.
Romániában valósítja meg első hibrid energiaprojektjét a francia ENGIE – írja az economica.net a vállalat közleménye alapján.
Közel 14 százalékkal nőtt tavaly a romániai háztartások havi átlagjövedelme a hivatalos statisztikák szerint. Egy friss felmérés közben azt mutatja, hogy a lakosság 41 százalékának az elmúlt egy évben csökkent a jövedelme.
Több mint 2,25 milliárd euró érkezett Románia számlájára az az országos helyreállítási terv PNRR keretében benyújtott negyedik kifizetési kérelem alapján.
Bár úgy tűnik, még mindig megosztja a romániai társadalmat az ázsiai vendégmunkások foglalkoztatása, napról napra több nepálit, indiait vagy éppen Srí Lanka-it láthatunk az erdélyi városok utcáin. De miért éri meg ázsiaiként Romániában munkát vállalni?