Fotó: Máthé Éva
2010. június 01., 16:042010. június 01., 16:04
Mind a négy országos szakszervezeti tömb képviseltette magát tegnap azon a marosvásárhelyi tüntetésen, amelyet tiltakozó felvonulás előzött meg. Az összejövetelen segesvári, szászrégeni és szovátai szakszervetek is képviseltették magukat.
A város szélén levő sürgősségi kórháztól nem sokan indultak el délelőtt a zuhogó esőben a Rózsák tere felé, hogy csatlakozzanak az ott gyülekező szakszervezeti tagokhoz. Mire azonban az eső elállt, a prefektúra és a megyei tanács épülete előtt már akkorára duzzadt a tömeg, hogy joggal jegyezte meg valaki: „a fekete március óta nem láttam itt ennyi embert”. Hivatalos becslések szerint mintegy kétezren gyűltek össze.
„Egyetlen kérésünk maradt: mondjon le a Boc-kormány, és adja át a helyét olyanoknak, akik képesek túl nagy társadalmi áldozatvállalás nélkül is kivezetni az országot a válságból. Ha a kormány nem áll félre jószántából, akkor előrehozott választást kell szervezni. Ennek a kormánynak nincs más elképzelése, mint az, hogy elvegye a kevés pénzt azoktól, akik amúgy is a nyomorküszöb közelében élnek” – jelentette ki Călin Orlando Cociş, a Frăţia szakszervezeti tömb helyi fiókjának az elnöke a Krónika azon kérdésére, miszerint a jelenlegi állás szerint mit szeretnének elérni a szakszervezetek tiltakozó megmozdulásaikkal, illetve a munkabeszüntetéssel. Ugyanezen a véleményen volt a BNS szakszervezeti tömörülés Maros megyei fiókjának az elnöke, Márkos György is.
„A legalacsonyabb jövedelemmel rendelkezők és a nyugdíjasokkal való szolidaritás kifejezése miatt kértük az embereket, hogy gyűljünk össze ma itt, a központban, hogy mutassuk meg az ország vezetőinek: létezik még a szakszervezeti, emberi összetartás, nem hagyjuk magukra a nyomorgókat” – szögezte le Márkos.
| Bihar, Beszterce-Naszód, valamint Kolozs megyében is újraindulhat ma az oktatás, miután tegnap a tanárok lemondtak a munkabeszüntetéssel járó általános sztrájkban való részvételről. Közel sem bizonyultak ennyire engedékenynek a Hargita megyei oktatók. A megyei főtanfelügyelőség közlése szerint arányaiban Hargita megyében csatlakozott a legtöbb tanár az általános sztrájkhoz. Ferencz-Salamon Alpár főtanfelügyelő tegnapi sajtótájékoztatóján elmondta, hétfőn, az első sztrájknapon a pedagógusok 70,16 százaléka szüntette be a munkát. Közlése szerint a legnagyobb arányban az óvodák és az általános iskolák dolgozói sztrájkoltak, a gimnáziumokra ez kevésbé volt jellemző, hisz épp hétfőn kezdődött az idegen nyelv érettségi vizsga, s a tanárok jó része vizsgáztatott vagy felügyelt az osztályokban. A főtanfelügyelő egyúttal köszönetet mondott a tanároknak, hogy nem bojkottálták az érettségit, így valamennyi végzős vizsgázhatott. A tanfelügyelőség összesítése szerint tegnapra 64,61 százalékra csökkent a sztrájkban részt vevő tanárok száma, de még így is itt a legmagasabb az arány országos viszonylatban. Ferencz-Salamon Alpár azonban tegnap felkérte a tanárokat, hogy térjenek vissza az osztálytermeikbe, ezáltal megelőzve, hogy még kevesebb pénzt keressenek, hisz a sztrájknapokat nem fizetik ki. Szerinte egyébként a hét közepéig valamennyi oktató lemond a sztrájkról, úgy látja ugyanis, hogy a meghatározatlan ideig folytatott munkabeszüntetés sem járna eredménnyel. |
A zsúfolt téren Tőkés András tanárral is találkoztunk, aki azon a véleményen van, hogy ezek a tüntetések nem oldanak meg semmit. „De hogy nagy baj van az országban, az biztos. Én úgy vélem, hogy a belpolitikai válság is csak annak az oligarchiának a malmára hajtja a vizet, amely 1989 után hatalomra került, illetve átmentette korábbi hatalmát, s most maffia típusú akciók révén bebetonozza az adott helyzetet, ami nekik kedvez. Ilyenformán a társadalom egyre inkább nagyon szegényekre és nagyon gazdagokra szakad szét. Nem látom az alagút végét.
A román himnusznak lassan az kellene legyen a címe, hogy Descurcă-te, române” – adott hangot elégedetlenségének Tőkés András. Székely Krisztina ápolónő is megosztotta lapunkkal gondjait: „Havi 750 lejből kell gazdálkodnom, a fiam egyetemista. Nagyon nehezen jöttem ki eddig is. Ha azt a pénzt negyedével csökkentik, akkor télen, amikor fűteni kell, szabályosan éhen halunk.”
A tüntetésen Szélyes Ferenc színművész közölte: azért jött ide, mert nagyon sajnálja a fiatal színészeket. „Havi 600 lejért kellene mindennap szépnek, vidámnak lenniük, szórakoztatniuk kell a közönséget, amelynek a tagjai maguk is egyre elkeseredettebbek. És még ebből a pénzből is el akar venni a kormány. Hogy gondolják?” – tette fel a kérdést a színész.
A tüntetés a városháza és a Kultúrpalota közötti Győzelem téren zajlott, ahol az évnek ezen időszakában már nagyon sok külföldi fordul meg. Egy nyugdíjasokból álló debreceni kirándulócsoport tagjai a Krónikának elmondták: négy napot Zetelakán töltöttek csodálatos körülmények között. Fogalmuk sem volt arról, hogy társadalmi feszültségek vannak az országban.
„Most egyszerűen meg vagyunk rémülve”, mondta egy debreceni hölgy, és a csoport bemenekült a Kultúrpalotába, miközben a teret fülsiketítő zaj töltötte be. Egy svéd turistacsoport egyik tagja, az upsalai Lars Christenssen elmesélte: két napja a szállodában nézik a romániai híradókat, és úgy döntöttek, felhívják barátaikat, akik jövő héten jönnének Romániába, és azt ajánlják nekik, hogy változtassák meg útitervüket, mert itt bizonytalan a helyzet.
„Le a kormánnyal!” „Nem a fizetéslevonásokra!” „Elszegényítettétek az országot, hagyjatok minket élni!” – ilyen és ehhez hasonló pannókat és transzparenseket lobogtattak a nagyváradi közalkalmazottak a prefektúra épülete előtt tegnap kora délután. A tüntetésen több százan vettek részt. Képviseltették magukat a városháza dolgozói, a gyermekvédelmi igazgatóság és az áramszolgáltató alkalmazottai, de ott voltak a rendőrök, a fegyőrök, a mentősök és más egészségügyi dolgozók, a színház és a bábszínház művészei és személyzete, illetve az állami egyetem dolgozói is.
Mintegy negyven tanár gyűlt össze tegnap az Arad megyei prefektúra épülete előtt, azonban mivel nem volt engedélyük a tiltakozáshoz, a rendőrök elkergették őket. A tanárok azonban nem adták fel, egy közeli járdán fel-alá sétálva folytatták tiltakozó megmozdulásukat, azonban a hangos sípszóról és a kormányellenes molinóikról kénytelenek voltak lemondani.
Iratkozzon fel hírlevelünkre, hogy elsőként értesüljön a hírekről!
Elutasította Ilie Bolojan ügyvivő miniszterelnök azt a felvetést, hogy a magáncégekre kivetett adók emeléséből finanszírozzák a szakszervezetek által a közszféra számára követelt béremeléseket.
Rengeteg erdélyi magyar dolgozott életében Magyarországon vagy más európai államban, sokan most is a „messzi idegenben”, külföldi munka során keresik meg kenyerüket. A nyugdíj előtt ezért fontos kérdés: elvesznek-e a külföldön szerzett évek.
Nagyváradon nyit új központot az egyik legnagyobb európai közúti fuvarozó, a Girteka – adta hírül a Profit.ro gazdasági hírportál.
Évtizedes mélyponton van a betöltetlen állások száma Romániában – irányította rá a figyelmet keddi elemzésében a Ziarul Financiar gazdasági napilap.
A minimálbér emeléséért és a társadalmi párbeszéd újrakezdéséért tüntetett az Alfa Kartell szakszervezeti szövetség három tagszervezete kedden a bukaresti munkaügyi minisztérium előtt.
Szeptember 1-jétől nyújthatják be a támogatási kérelmeket a sertés- és szarvasmarha-tenyésztők – jelentette be kedden Tánczos Barna ügyvivő mezőgazdasági miniszter.
„Eurómilliárdokat fogunk elveszíteni – ingyenes európai pénzt” – figyelmeztet Eugen Rădulescu. Mugur Isărescunak, a Román Nemzeti Bank (BNR) elnökének tanácsadója szerint a román gazdaság súlyos válság küszöbére sodródott.
Bár miután a gázolaj literenkénti ára újra átlépte a 10 lejes lélektani határt, sokan még a 20 százalékos jövedéki-adócsökkentéstől várt 68 banis áresést is kevesellték, végül jelenleg még ennyit sem érezhetnek a zsebükben a dízel járművet vezető sofőrök.
A munkaügyi minisztérium épülete előtt tüntet kedden 11 és 13 óra között több szakszervezeti szövetség. A résztvevők a minimálbér 2027. január 1-jei emelését és az ágazati, valamint az országos kollektív tárgyalások felgyorsítását követelik.
Az oktatásra és az egészségügyre a közalkalmazotti bértörvényben jelenleg előirányzott, mintegy 6 milliárd lej összeg a maximum, amit Románia jelenleg megengedhet magának – jelentette ki Dragoș Pîslaru ügyvivő munkaügyi miniszter.
Látogatottsági adatok