Ezer eurót költünk évente élelmiszerre

Noha a német vagy az osztrák lakosok ennél kétszer többet költenek élelemre, fizetésük azonban ötszörösen meghaladja a romániai munkavállalók bérét, így utóbbiak számára jóval megterhelőbb a mindennapos élelem előteremtése európai uniós társaikhoz képest.

A statisztikai hivatal legfrissebb, tavaly év végi adatai szerint egy háztartásban a teljes kiadásnak átlagosan 42 százalékából vásárolnak élelmiszert és alkoholmentes italokat. Más, nem élelmiszer-jellegű javakra a polgárok az összeg 31 százalékát szánják, a közüzemi számlák kifizetéséhez pedig ennek 25 százalékára van szükség minden hónapban.

Egy személy átlagosan 823 lejt, azaz 184 eurót költ havonta, a munkavállalók havi kiadása azonban ennél jóval magasabb – meghaladja az 1000 lejt. A nyugdíjasok körülbelül 770 lejt költenek, a mezőgazdászok 615 lejt, a legkisebb, 518 lejes kiadásuk pedig a munkanélkülieknek van.

Kétszeres kiadás városi környezetben

Az INS beszámolója szerint jelentős eltérések vannak az élelmiszerre költött összegek terén is: az alkalmazottak 210 lejt – jövedelmük 21 százalékát –, a nyugdíjasok 180 lejt, az állástalanok 148 lejt, a földművelők pedig alig 100 lejt szánnak élelemre minden hónapban. Mindez érthető, hiszen a mezőgazdászok az elfogyasztott mennyiség nagy részét maguk termelik, így az sem meglepő, hogy míg a városi környezetben átlagosan 223 lejből vásárolnak élelmiszert, addig vidéken mindössze 130 lejt szánnak erre.

A lakosok ugyanakkor ennél több pénzt fizetnek be az államkasszába adók, illetékek és más hozzájárulások formájában. Egy alkalmazott jövedelmének például körülbelül 25 százaléka, 252 lej folyik be az államkasszába minden hónapban. Az elmúlt évben a romániai háztartások havonta átlagosan 2100 (470 euró) lejből gazdálkodtak, míg az egy személyre eső jövedelem 729 lej (163 euró) volt. A városi környezetben élők bevétele ugyanakkor 19 százalékkal haladta meg a vidéki lakosokét.

A „legfalánkabbak” egyébként a norvégok, ők költenek ugyanis a legtöbbet élelmiszerre Európában. Az Európai Unió statisztikai irodája, az Eurostat beszámolója szerint az északi országban havonta átlagosan 300 euróra vásárolnak élelmet. A lista második helyén Luxemburg áll, ahol az elfogyasztott termékekre a lakosok 216 eurót szánnak. Nem panaszkodhatnak a dánok, a belgák, a görögök, a franciák és az olaszok sem, az általuk élelmiszerre fordított összeg ugyanis körülbelül 200 euró, ez pedig az elmúlt években folyamatosan emelkedett.

Magyarország a legvisszafogottabb

Ezzel szemben az EU-ban a legvisszafogottabbak a magyarok, a csehek, a lengyelek és a szerbek. A magyarországi és a szerbiai lakosok a romániai állampolgároknál is kevesebbet gondolnak a hasukra: egy év alatt mintegy 900 eurót költenek élelmiszerre, ez havonta 75 eurót jelent a Romániában jegyzett 83 euróval szemben. Valamivel nagyobb kiadással számolnak Lengyelországban és Csehországban, ahol az elfogyasztott termékek évente 1100, havonta pedig 92 euróba kerülnek a lakosoknak.

Az INS egyébként korábban arról is beszámolt, hogy az év első három hónapjában emelkedtek Romániában az élelmiszerárak. Legnagyobb mértékben, 11 százalékkal a zöldségek drágultak, a tojásért ezzel szemben 14, az olajért pedig 1,7 százalékkal kell kevesebbet fizetni. Élelmiszeripari szakértők rámutattak: a zöldségek ára többek között a 24 százalékos általános forgalmi adó (áfa/TVA) miatt emelkedik folyamatosan, de a kedvezőtlen időjárás is hozzájárult a dráguláshoz, ráadásul nagymértékű importálás is negatívan érinti a piacot.

A Romániai Bevásárlóközpontok Egyesülete (AMRCR) nemrég felszólította a kormányt az áfa csökkentésére, más európai államokhoz képest ugyanis különösen magas a 24 százalékos áfakulcs. Lengyelországban például az élelmiszerek után fizetett általános forgalmi adó mindössze 5 százalék.