
Fotó: Ifj. Haáz Sándor
2009. október 05., 09:292009. október 05., 09:29
A sportcsarnokban zsibongó vásári hangulat fogadta a látogatót, semmi jelét nem mutatta a gazdasági válság. Az előtérben többek között egy közelmúltban megnyílt bizsusbolt standja kapott helyet. „Megérte eljönni ide, nagyon sokan megismertek itt. És mi is sokat tanultunk a vásár ideje alatt, például azt, hogy nemcsak a fiatalok szeretik a bizsukat, hanem az idősebb korosztály is szívesen visel ilyesmit” – számolt be Feleki Zsuzsa.
Ugyancsak az előtérben kapott helyet az a stand, ahol szórólapokról lehetett megtudni, hogy mivel is foglalkozik a kiállító. Tassaly Zsolt bizakodóan részletezte: „Olyan termékkel jöttünk, egy helyi hírportállal, ami Udvarhelynek szól, emellett pedig honlapok készítésével is foglalkozunk.”
A sportcsarnokban élelmiszerboltokból jól ismert termékek köszöntek vissza az egyik standról, például a szegedi paprika. A Szegedi Paprika és Konzervgyártó Zrt. fűszerpaprikát, ételízesítőt, készételeket, konzerveket, pástétomokat, egyszóval a teljes termékpalettáját elhozta. „Fontos, hogy minden évben itt legyünk, mert úgy gondoljuk, többek között így tudjuk az emberek tudatában tartani, hogy milyen termékeink vannak” – mondta Zuberecz Anett marketingmenedzser, aki úgy látja, a helyiek partnercégeiknek köszönhetően ismerik termékeiket.
Ide most csak kiállítóként érkeztek, termékeiket ajándékba adták az érdeklődőknek. Az expó az eddigi években hasznosnak bizonyult számukra, több helyi üzletlánc is forgalmazza termékeiket, melyek mindegyikén jól látható a magyar zászló. A Szegedi Paprika Zrt. munkatársai szerint tudniuk kell a vásárlóknak, hogy magyar termékkel van dolguk. Talán ennek is köszönhető, hogy a válságot kevéssé érzi meg az anyaországi cég, sőt a forgalmuk jobb, mint azelőtt. Igaz, jobban meg kell dolgozni érte, tette hozzá, hangsúlyozva, hogy sikerük egyik kulcsa, hogy magyar alapanyagokból dolgoznak. „Sokkal megbízhatóbbak” – mondta Zuberecz Anett.
Bajáról érkeztek a Totya kazánok forgalmazói. „Minden évben eljövünk, szinte az elejétől fogva. Eredményesek voltak a vásárok, hiszen találtunk olyan partnert, aki felvállalta a termékeink forgalmazását” – mondta Fichter Csaba.
Hazai kiállítók is voltak szép számmal a vásárban, köztük a Lens bútorgyár. Csató Juliánna tulajdonos elmondta, hogy egyre inkább a minőséget tartják fontosnak vásárlóik, újabban nem a termékek olcsóságával lehet értékesíteni. Fejlődésük titka, hogy mindig újítanak a termékcsaládon, illetve, hogy állandóan néhány termékük kedvezményes. A válság érződik náluk is, de nem veszélyesen, felelte a Krónika kérdésére a tulajdonos.
Az optimizmus a hangadó azon kadicsfalvi, bőrgarnitúrákat gyártó vállalkozásnál, amely, mint kiderült, mindössze három hónapja váltott profilt, de máris nyereségesen működik. „A válság egy új üzleti lehetőség” – vallja Máté Sándor, a cég képviselője. De hasonlóan bizakodó a zetelaki Csíki Zoltán bőrös is, aki kabátot, kesztyűt, táskát, övet állított ki. Elmondta, az árakban versenyképes tud maradni a nagy cégekkel.
„Már negyedszerre vagyunk itt ezen a vásáron, most azért jöttünk, hogy segítsük a promóciós munkáját azoknak a cégeknek, akik forgalmazzák a termékeinket. Továbbá szeretnénk bővíteni az üzleti kapcsolatainkat” – nyilatkozta Rákos Zsolt, aki gyógynövényes bőrápolókkal, illetve ásványi anyagokból készült dekorkozmetikumokkal mutatkozott be. És ezzel még nem ért véget a kiállítók sora, hiszen volt csipkeverő és könyvárus, légitársaság és háztartási gépeket forgalmazó cég is.
Érdekes színfoltja volt a vásárnak az I. Udvarhelyszéki Gyümölcsfesztivál, mely egy norvég–román közös projekt része. „Régi álmunk, hogy megmentsük a vidék gyümölcsfajtáit, kitakarítsuk a kerteket, és a termésből ízletes gyümölcsöket készítsünk” – mondta Pakot Annamária, a gyümölcsfesztivált szervező Civitas Alapítvány munkatársa. Tizenegy udvarhelyszéki település lekvárkészítő aszszonyait gyűjtötték össze, akik ízlésesen kialakított standokon, népviseletbe öltözve várták a látogatókat, és megkóstoltatták velük lekvárjaikat, mellé pedig szilvás lepényt és csörögét kínáltak. A vásár keretében borfesztivált is rendeztek.
Egyelőre sem Magyarország, sem Románia nem áll készen az euró bevezetésére – derül ki az Európai Bizottság 2026-os konvergenciajelentéséből, amelyben értékeli az euróövezeten kívüli tagállamok felkészültségét az egységes valuta bevezetésére.
Nem csak nekünk tűnik úgy, hogy évről évre több tini vállal nyári melót, hanem számadatok is igazolják a trendet. Ki egy kis zsebpénzért, egy fesztiválbelépőért, ki tapasztalatszerzés céljából, ki a tandíjért, mások egészen más okok miatt.
Romániában valósítja meg első hibrid energiaprojektjét a francia ENGIE – írja az economica.net a vállalat közleménye alapján.
Közel 14 százalékkal nőtt tavaly a romániai háztartások havi átlagjövedelme a hivatalos statisztikák szerint. Egy friss felmérés közben azt mutatja, hogy a lakosság 41 százalékának az elmúlt egy évben csökkent a jövedelme.
Több mint 2,25 milliárd euró érkezett Románia számlájára az az országos helyreállítási terv PNRR keretében benyújtott negyedik kifizetési kérelem alapján.
Bár úgy tűnik, még mindig megosztja a romániai társadalmat az ázsiai vendégmunkások foglalkoztatása, napról napra több nepálit, indiait vagy éppen Srí Lanka-it láthatunk az erdélyi városok utcáin. De miért éri meg ázsiaiként Romániában munkát vállalni?
Az Európai Bizottság 2,25 milliárd eurót folyósított kedden Romániának az országos helyreállítási tervhez (PNRR) kapcsolódó negyedik kifizetési kérelem alapján.
A Pavăl testvérek leküzdötték az utolsó akadályt is: a Dedeman tulajdonosaié lehet a Carrefour romániai üzletága. A Versenytanács úgy döntött ugyanis, hogy a Carrefour Románia felvásárlása nem versenyellenes.
Az Európai Unióban 20,7 százalékkal drágultak májusban éves összevetésben a személyes közlekedéshez használt üzemanyagok és kenőanyagok, miután áprilisban 20,8 százalékos, márciusban pedig 12,9 százalékos növekedést mértek.
Megérkeztek a piacokra a nyár nagy kedvencei, a görögdinnyék, azonban kérdés, hogy vajon amit megvásárolunk, az Görögországban, vagy pedig a dél-romániai Dolj megye márkanévvé vált településén, Dăbuleni-ben termett.