Hatott a befolyásos külföldi bankárok „zsarolása”?

A Realitatea Tv szerint az elnöknek azért nem tetszik a jogszabály, mivel abból a nagy ingatlanhiénák húznának hasznot. Az Agerpres hírügynökség eközben arról számolt be, Johannis azt kifogásolja, hogy nincs összhang a törvény cikkelyei és egyes fogalmak meghatározása között. A kiszivárgott információk szerint az államfő úgy véli, hogy a jogszabály a polgári törvénykönyv túl sok cikkelyét hagyja figyelmen kívül.

Már voltak híresztelések

A hírtelevíziók által idézett, ám meg nem nevezett források egyébként nem mondtak újdonságot, már a hét első felében az szivárgott ki a parlament berkeiből, hogy Klaus Johannis visszaküldheti a parlament elé a fizetés helyetti teljesítés törvényét – ugyan egyetért az intézkedéssel, de meglátásában a törvény szövegében bizonyos dolgok tisztázására van szükség.

Éppen ezért parlamenti források szerint a PNL vezetősége úgy döntött, hogy kérni fogja a két ház együttes házbizottságát, hogy hívják össze a költségvetési és a jogi bizottságokat, hogy meghallgassák a jegybank vezetőit. Utóbbiak részletekkel szolgálhatnának a törvény és annak várható hatása kapcsán. A meghallgatásokról azután születik döntés, miután Johannis elnök visszaküldi a parlament elé a jogszabályt. A döntéshozók téli szünetének közeledtét figyelembe véve, az intézkedés újratárgyalására és a bizottsági meghallgatásra már csak jövő év elején kerülhet sor.

„Zsaroló” bankok

Eközben szerda este a Hotnews hírportál birtokába jutott egy olyan levél, amelyben négy, külföldi tőkéjű, romániai pénzintézet anyabankjának vezetője kérte az államfőtől, hogy ne hirdesse ki a hitelek ingatlanokkal való törlesztését lehetővé tevő törvényt, ellenkező esetben perekkel fenyegetőznek.

A dokumentumot Andreas Treichl, a BCR anyabankja, az Erste Group elnök-vezérigazgatója, Carlo Vivaldi, az Unicredit Group kelet-közép-európai vezetője, Frederic Oudea, a BRD anyabankja, a Societé Generale elnök-vezérigazgatója, aki egyben a Bankok Európai Szövetségének elnöke, valamint Karl Sevelda, a Raiffeisen Bank International elnök-vezérigazgatója látta el kézjegyével.

Rögtön léptek

A négy nagy európai pénzintézet vezetője december elsején küldte el a levelet Klaus Johannis államfőhöz, miután a képviselőház november 25-én elfogadta a fizetés nélküli teljesítésről szóló törvényt. Mint ismeretes, ennek értelmében egy magánszemély, aki bankhitelt vett fel, és már nem tudja törleszteni adósságát, a bankra írathatja a jelzálogot képező ingatlant, a pénzintézet pedig nem tarthat igényt további javakra vagy jövedelmekre.

A jogszabályt a nemzeti liberális párti (PNL) Daniel Zamfir kezdeményezte, kidolgozásában segédkezett Gheorghe Piperea ügyvéd, a törvénykezdeményezés aláírói között pedig egyaránt találunk liberális, szociáldemokrata párti (PSD), RMDSZ-es, ALDE-s honatyát, vagy a nemzeti kisebbségek képviselőjét.

A bankárok és szervezeteik keményen bírálták a törvényt, mondván, az veszélybe sodorja az ingatlanhitelek piacát, mivel drasztikusan korlátozza a finanszírozáshoz való hozzáférést, és kihat az ingatlanfejlesztőkre és az építőiparra is. A Román Nemzeti Bank (BNR) illetékesei már bejelentették, hogy az alkotmánybíróságtól kérnek jogorvoslatot, mivel a törvény hatályba lépése nyomán fennáll a bankok csődbejutásának kockázata.

Sikerben reménykedtek

A nyilvánosságra került levélben a négy bankvezér azt kérte Johannistól, hogy előzze meg azt, amit ők „valós kárnak” neveznek, és amit a törvény – ami lehetővé teszi, hogy a jelzáloghitellel rendelkezők átadják a hitelintézetnek az illető ingatlant, és így nem kell pénzben törleszteniük – nekik okozna.

„Szerintünk még elég idő van annak megakadályozására, hogy a törvény valós kárt okozzon a pénzintézeteknek és Románia gazdaságának, ami elkerülhetetlen módon megtörténne. Bízunk abban, hogy Románia megvédi a hosszú távú befektetőket a méltánytalan és helytelen bánásmódtól, ami jelentős kárt okoz. Arra kérnénk önt, gondolja újra ezt a törvényt, hogy meg lehessen előzni Románia alapvető és alkotmányos elvei, valamint az európai törvények megsértését. Őszintén reméljük, hogy aggodalmaink meghallgatásra találnak, és megfelelőképpen kezelik” – üzente a négy bankvezér Klaus Johannisnak.

Ellenkező esetben perelnek

A levél aláírói arra figyelmeztették ugyanakkor Románia elnökét, hogy „törvényes lépéseket” fontolgatnak. „Szeretnénk elkerülni, hogy arra kényszerítsenek bennünket, hogy meghozzuk a következő lépéseket romániai befektetéseink védelme érdekében, törvényi lépéseket tehetünk Romániában, kétoldalú szinten (a hatályban levő kétoldali befektetői megállapodások értelmében), illetve európai szinten. Tisztelettel arra kérnénk önt, hogy vegye figyelembe véleményünket, mi pedig állunk az ön rendelkezésére bárminemű konzultációra és egyeztetésre” – írják a pénzintézetek vezetői.

Szerintük „több mint valószínű, hogy egy hasonló beavatkozás a már fennálló kereskedelmi szerződésekbe sajátos módon oda vezethet, hogy igazságtalanul, kárpótlás nélkül megfosztanak valakit egy tulajdontól, megsértik a tőke szabad mozgásának jogát, illetve azt a jogi alapelvet, ami tiltja, hogy egy jogszabályt visszamenőleges hatállyal alkalmazzanak”.

Milliárdos károktól tartanak

„Úgy gondoljuk, hogy ezeknek a jogi alapvetéseknek a megsértése komoly aggodalomra ad okot a törvény alkotmányosságát illetően is. A Román Nemzeti Bank előzetes becslései szerint a törvény hatása a bankok kárára lenne, milliárd eurós nagyságrendű veszteséget okozna. A kezdeményezés nélkülöz minden gazdasági és szociális kritériumot, nem képes segítséget nyújtani a bajba jutott állampolgároknak, hanem alkalmazható minden jelzálog-megállapodás esetében, anélkül hogy figyelembe venné a tulajdon eredeti értékét, a hiteltörlesztő jövedelmét vagy az illető ingatlan fajtáját. A jogszabály veszélyt jelent az ingatlanhitelek piacára nézve, drasztikusan viszszaszorítva a finanszírozáshoz való hozzáférést. Hatással van az ingatlanfejlesztőkre és az építőiparra is” – állítják a levél aláírói.

Felhívják ugyanakkor a figyelmet arra, hogy a már létező hitelek esetében alkalmazott egyoldalú intézkedések „fokozhatják a külföldi és hazai befektetők aggodalmát” a romániai jogrendszer működőképességét illetően. Így veszélybe kerülne „Románia, mint működőképes és megbízható üzleti partner, hitelessége”, és „a pénzügyi szektor abbéli képességét, hogy finanszírozni tudja a stratégiai befektetéseket egy olyan országban, ahol a bankok kulcsszerepet játszottak a gazdasági fejlődésben”.