Svédországban a legjobb megöregedni – ezt mutatja az idősek átfogó helyzetéről először elkészített globális lista. A dokumentum előrejelzése szerint 2050-re a világ 60 éven felüli lakosságának létszáma felülmúlja majd a 15 éven aluliakét.
2013. október 01., 16:152013. október 01., 16:15
Az ENSZ Népesedési Alapja és a HelpAge International nevű idősek érdekvédelmével foglalkozó nemzetközi szervezet első ízben adta ki kedden, az idősek világnapján a Föld lakosságának elöregedésével foglalkozó The Global AgeWatch Index-jelentését. A dokumentum az idősek társadalmi és gazdasági jóléte alapján rangsorolja helyzetüket a világ 91 országában, így a Földön élő 900 millió idős ember 89 százalékának helyzetéről nyújt átfogó képet.
A térség országai közül a szomszédos Szlovákia a 47., Románia a 48., Magyarország a 40., míg Ausztria a 11., Csehország pedig a 25. helyen áll. A dokumentum szerint a gazdag nemzetek általában jobban felkészültek: az élbolyban szerepel Svédország után Norvégia, Németország, Hollandia és Kanada is. Az Egyesült Államok a nyolcadik helyen áll.
A jelentésből az is kiderül, hogy a korlátozott forrásokkal rendelkező, szegényebb országokban nem feltétlenül rosszabb az idősek helyzete, az utóbbi két évtizedben ugyanis például Ázsia, Afrika és Latin-Amerika egyes országaiban komoly lépéseket tettek a kormányok a nyugdíjas korúak gazdasági és egészségügyi körülményinek javításáért.
A kontinensek közül Európában a legmagasabb a hatvan éven felettiek aránya: a földrész teljes lakosságának 22 százaléka. 2050-re ez az arány várhatóan 34 százalékos lesz, így továbbra is Európa marad a \"legöregebb\" kontinens. A régión belül 2050-re Dél-Európa lakosságának várhatóan 38 százaléka lesz 60 éven felüli, Nyugat-Európáé 34 százalékban, Kelet-Európáé 33 százalékban, Észak-Európáé pedig 30 százalékban lépi túl a hatvanat.
Iratkozzon fel hírlevelünkre, hogy elsőként értesüljön a hírekről!
Miközben lassan a körmükre ég a gyertya és 770 millió eurónyi európai uniós finanszírozás a tét, a korábbi kormánykoalíció pártjai között továbbra sincs egyetértés a közalkalmazottak bértörvénye kapcsán.
A cernavodai atomerőmű leállítása miatt Románia este drágább energiát vásárol, és ez a helyzet – egyelőre mérsékelt mértékben – az áramárak emelkedéséhez vezethet – jelentette ki Cristian Bușoi, az energiaügyi minisztérium államtitkára.
Románia a legnagyobb éves áremelkedést regisztrálta a személygépkocsikhoz használt üzemanyagok és kenőanyagok terén júliusban európai uniós összevetésben – derül ki az Eurostat pénteken közzétett adataiból.
Kivonul Romániából az egyik legnagyobb európai nyomdaipari vállalat, az Euro-Druckservice (EDS) – írja a Profit.ro gazdasági hírportál a vállalat közleménye alapján.
Az Országos Villamosenergia-rendszer (SEN) a 2026 eleje óta a hálózatra kapcsolt új termelő- és tárolókapacitások terén csütörtökön meghaladta a 2500 MW-os küszöböt.
Januártól mostanáig kevesebb mint 55 ezer, külföldi munka iránt benyújtott pályázatot regisztráltak, ami az idei összes jelentkezés mindössze 0,6%-át teszi ki – derül ki az eJobs toborzóplatform által csütörtökön közzétett adatokból.
Bár a mezőgazdasági minisztérium hektáronkénti 700–800 eurós támogatást javasolt a burgonyatermesztőknek, a kormány végül 300 eurót hagyott jóvá. De ez az összeg is bizonyára sokaknak jön jól. Mutatjuk a burgonyatermesztőket megcélzó program részleteit.
Az Európai Bizottság szakértői véleményezték az egységes közalkalmazotti bértörvény tervezetét, a pénzügyminisztérium és a munkaügyi minisztérium jelenleg dolgozik a javaslatok felülvizsgálatán – jelentette ki Ilie Bolojan a B1 TV-ben.
A globális élelmiszerárak idén akár 11,8, jövőre pedig további 4,8 százalékkal emelkedhetnek – derült ki egy friss elemzésből.
Júliusban 3 százalékra nőtt az éves infláció az Európai Unióban a júniusi 2,9 százalékról; a tagállamok közül továbbra is Romániában volt a legmagasabb az infláció, 8,2 százalék – derül ki az Eurostat szerdán közzétett adataiból.
Látogatottsági adatok
szóljon hozzá!