Eurócsatlakozás a jövő évtizedben

A JP Morgan bankcsoport citybeli szakelemzői, akik rendszeres időkö-zönként tanulmányokat állítanak öszsze a feltörekvő és a fejlett térségi gazdaságok közötti konvergenciafolyamatról, e hétvégén kiadott legújabb összeállításukban megerősítették, hogy Magyarország és Lengyelország lehetséges legkorábbi eurócsatlakozási időpontját 2019-re tolták ki, Csehország belépését pedig 2020-ra, vagy még későbbre valószínűsítik.

Mit mondanak a csillagok?

Orbán Viktor miniszterelnök szombati budapesti sajtótájékoztatóján úgy fogalmazott, hogy „a csillagok jelenlegi állása szerint 2020 előtt nem lehet elképzelni” Magyarország csatlakozását az euróövezethez.
A JP Morgan új elemzése szerint a közép-európaiak eurócsatlakozási időpontja erőteljesen függ az európai ciklikus fellendüléstől, mivel a cég szakértői „szoros korrelációt” látnak az európai üzleti ciklus és a maastrichti felvételi előírások teljesíthetősége között. Így egy gyenge euróövezeti fellendülés, vagy éppen egy kettős mélypontú recesszió kialakulása jelenti a valutauniós csatlakozás esetleges még további csúszásának fő kockázatát.

Nem jósolnak visszaesést

Más nagy londoni házak legújabb prognózisaikban recessziós visszaesést ugyan nem jósolnak az euróövezetben, a világátlagnál jóval gyengébb növekedést azonban igen. Az Economist Intelligence Unit (EIU) – a világ legnagyobb nem befektetési banki jellegű gazdaságelemző háza – februári prognózisában a vártnál jobb amerikai és euróövezeti gazdasági teljesítmény hatására jelentősen javította a két gazdasági erőcentrumra, és ezzel együtt a világgazdaság egészére szóló növekedési becslését, a valutaunióra azonban változatlanul a globális növekedés ütemének felénél is sokkal lassabb bővülést valószínűsít. A cég 2,7 százalékra emelte az amerikai gazdaság idei növekedésére adott előrejelzését az előző prognózisában szereplő 2,2 százalékról, az euróövezetben pedig jelenleg 1,5 százalékos éves növekedést vár 2011 egészére a múlt hónapban jósolt 0,9 százalék helyett. Az EIU londoni szakelemzői ennek együttes hatásaként az előző előrejelzésben szereplő 3,8 százalékról 4,0 százalékra emelték a világgazdaság egészére adott idei növekedési prognózisukat.

A JP Morgan e hétvégén kiadott új konvergenciaelemzése szerint ugyanakkor a kockázatok „nem érnek véget” az euróövezeti üzleti ciklussal. Nemrégiben ugyanis elhangzottak olyan javaslatok, hogy szigorúbban kellene alkalmazni a GDP-arányos államadósság-rátára meghatározott 60 százalékos felső tűréshatárt, ami például Magyarország euróövezeti csatlakozási törekvései szempontjából lehet kedvezőtlen, vélekednek a JP Morgan elemzői, akik szerint valószínűtlen, hogy a magyar államadósság-arány a következő évtized végéig az előírt felső tűréshatárra süllyed. A cég szakértői az elemzés Magyarországgal foglalkozó fejezetében ezzel kapcsolatban megjegyzik: annak nyomán, hogy a kormány „gyakorlatilag államosította” a magánnyugdíjalapokat, az idei államháztartási mérleg a hazai össztermék 5 százalékánál magasabb többlettel is zárhat a 2,9 százalékos hiánycél helyett, és a GDP-hez mért államadósság-ráta a tavalyi 80 százalékról 70 százalékra süllyedhet. A JP Morgan szerint azonban az, hogy a hangsúly egyelőre az egyszeri intézkedéseken van, a strukturális jellegű hiány romlásának lehetőségére utal, és ezt kiadáscsökkentésekkel és szerkezeti reformokkal kell kezelni.

Nem meghatározó piaci tényező

Az elemzés az euróövezeti csatlakozással kapcsolatos, „erősödő” kockázatok között említi, hogy esetleg a közép-európai országok lelkesedése  apadni kezd az euró iránt. Egyes előrejelzések szerint akár a 2020-as évek közepéig eltarthat a kelet-közép-európaiak euróövezeti csatlakozása. A BNP Paribas bankcsoport szakelemzői új európai feltörekvő piaci előrejelzésükben közölték: jelenleg a 2019–2024-es idősávra valószínűsítik Magyarország, Lengyelország, Csehország, Bulgária és Románia euróövezeti belépését. A ház szerint ezek „elég távoli időpontok” ahhoz, hogy az euróövezeti csatlakozás kilátása a következő években ne legyen meghatározó piaci tényező a térségben.