2011. március 02., 09:402011. március 02., 09:40
Az ország lakosságának közel fele elégedett az életkörülményeivel, ugyanakkor csupán 4 százalék értékeli jónak a gazdaság helyzetét, és csak 14 százalék számít arra, hogy a helyzet javulni fog a 2011-es év során – derül ki az Eurobarométer elnevezésű, uniós szintű felmérésből, amelynek Romániára vonatkozó részét tegnap mutatták be Bukarestben. A Romániáról szóló adatokat tavaly november 11. és december 1. között vették fel, 1001 fős mintával dolgozva.
A felmérés szerint a polgárok 46 százaléka általában véve elégedett az életkörülményeivel. Ez szinte megegyező a 2009 őszén tapasztalt 47 százalékos aránnyal, ugyanakkor jelentős a növekedés a 2010 tavaszán mért adatokhoz képest, amikor csupán 36 százalék vélekedett így. Az uniós átlag ugyanakkor ebben a tekintetben jóval meghaladja a romániai szintet, hiszen 78 százalékos. A legnagyobb értékeket az északi tagállamokban mérték: Dániában 97, Svédországban 96, Hollandiában szintén 96, Luxemburgban 95, Finnországban pedig 94 százalékos a polgárok elégedettségi szintje. Azonban mégsem Romániában a legelégedetlenebbek a polgárok: Portugáliában csupán 45, Bulgáriában pedig 38 százalékos az elégedettek aránya.
Az elégedettségérzés ugyanakkor lakhelyfüggő is: míg Romániában a városi lakosok 54 százaléka elégedett, addig a vidékiek közül csupán 39 százalék nyilatkozott így.
Az ország általános gazdasági helyzetével azonban már korántsem elégedett a lakosság. A tavalyi 90-ről 94 százalékra nőtt azok aránya, akik szerint az rossz vagy nagyon rossz. Ez egyébként Európa-szerte általános vélekedés: az uniós polgárok 70 százaléka véli hasonlóan.
A polgárokat arról is faggatták, mi jelenti számukra a legnagyobb problémát. A romániai megkérdezettek fele úgy nyilatkozott, az áremelkedés és az infláció okozza a legnagyobb gondot, egyharmaduk szerint a válság munkaerőpiacra gyakorolt hatása elérte a csúcspontját, 48 százalék ugyanakkor úgy véli, idén tovább rosszabbodik a munkaerő-piaci helyzet. 39 százalék véli úgy, hogy a jelenlegi gazdasági helyzet okozza a legnagyobb gondot, míg tavaly tavasszal ez az arány csak 35 százalék volt, a jelenlegi uniós átlag pedig 25 százalék. Az egészségügyi rendszer helyzetét a megkérdezettek 22 százaléka tartja a legaggasztóbbnak, ami közel áll a 19 százalékos uniós átlaghoz, és alacsonyabb az országban 2010 tavaszán mért 25 százaléknál.
A munkanélküliséget 17, a nyugdíjak helyzetét 16 százalék gondolja a legnagyobb problémának.
Arról, hogy a 2011-es évben a saját háztartása anyagi helyzete javul, csak 18 százalék vélekedik derűlátóan, míg munkahelye kapcsán még ennél is kevesebb, 12 százalék. A megkérdezettek mintegy harmada, 28 százalék úgy véli, hogy roszszabbodni fog az anyagi helyzete, 48 százalék szerint viszont változatlan lesz. A munkahelyek tekintetében 48 százalék szerint rosszabb lesz a helyzet, és 32 százalék véli úgy, hogy minden marad a régiben.
A felmérés arra is kitér, hogy a fiatalabbak kevésbé borúlátóak az idősekhez képest. A 15 és 24 év közötti megkérdezettek 37 százaléka látja úgy, hogy rosszabbodni fog az ország helyzete, míg az 55 év fölöttieknél ez az arány már 57 százalékra nő.
A válaszadók a kormányról is sommás ítéletet mondtak a kérdezőbiztosoknak: 80 százalékuk szerint a kabinet nem volt képes hatékonyan fellépni a gazdasági válság ellen. Ezzel jócskán meghaladják az uniós átlagot, ám a többi európai polgár is meglehetősen kritikus saját kormányával szemben, hiszen az európaiak 55 százaléka szintén elmarasztalja a politikumot.
A válság által szintén keményen sújtott Írországban 83, Spanyolországban 86, Lettországban szintén 86, Litvániában pedig 83 százalék véli eredménytelennek saját kormánya válságellenes küzdelmét. A romániai válaszadók 63 százaléka szerint az Európai Unió viszont hatékonyan küzd a válság hatásai ellen, ez pedig azt jelzi, hogy jobban bíznak az EU-ban az uniós átlagnál, az ugyanis csupán 45 százalékos. A romániaiak az Egyesült Államokban is jobban bíznak: itt 54-35 százalék az arány az uniós átlaggal összevetve. Abban ugyanakkor mindenki egyetért, hogy az Európai Uniónak nagyobb szerepet kellene vállalnia a globális pénzügyi piacok megrendszabályozásában: Romániában a megkérdezettek 78 százaléka, uniós szinten pedig 82 százalék véli így.
Iratkozzon fel hírlevelünkre, hogy elsőként értesüljön a hírekről!
A Mentsétek meg Romániát Szövetség (USR) szerint Románia óriási költségvetési hiányt örökölt a Marcel Ciolacu vezette kormánytól, amelyik 2024-ben rekordösszegű, 250 milliárd lejes hitelt vett fel.
Áprilisban 48 135 ingatlant adtak el Romániában, 5240-nel kevesebbet, mint egy hónappal korábban – közölte hétfőn az országos kataszteri és ingatlan-nyilvántartási hivatal (ANCPI).
Hétfőn újabb történelmi csúcsra hágott a lej–euró-árfolyam: a Román Nemzeti Bank (BNR) 5,1998 lej/eurós referencia-árfolyamot közölt ki 13 órakor.
Folytatódik az üzemanyagárak emelkedése a romániai töltőállomásokon a belpolitikai válság és a közel-keleti feszültségek miatt.
Alaposan megemelkedett a legolcsóbb új autóért kifizetendő összeg Romániában.
Ilie Bolojan miniszterelnök bírálja a Hidroelectricát, amiért a vállalat „inkább nyereséget termelt”, és „a magas fizetések mellett 150–180 ezer eurós teljesítménybónuszokat” fizetett, ahelyett hogy beruházásokat hajtott volna végre.
A legtöbb romániai töltőállomáson már nem találni literenként 9 lej alatt benzint, a dízel ára ismét a 10 lejes lélektani határ közelébe került.
Az Európai Bizottság és az Európa Tanács elnöke üdvözölte pénteken, hogy május 1-jétől ideiglenesen hatályba lépett az Európai Unió és a dél-amerikai Mercosur-országok közötti szabadkereskedelmi megállapodás.
Románia közel 351 millió eurót visszaszerzett az országos helyreállítási terv (PNRR) 3. számú kifizetési kérelméhez kapcsolódó, eredetileg felfüggesztett összegekből, ugyanakkor mintegy 459 millió eurót veszít.
Egyes benzinkutaknál a nagy kereslet miatt előfordulhat, hogy átmenetileg nem áll rendelkezésre üzemanyag, de ezek csak helyenkénti és rövid ideig tartó állapotok, mivel a kutakat gyorsan feltöltik – közölték az OMV Petrom képviselői.
Látogatottsági adatok