2011. március 02., 09:402011. március 02., 09:40
Az ország lakosságának közel fele elégedett az életkörülményeivel, ugyanakkor csupán 4 százalék értékeli jónak a gazdaság helyzetét, és csak 14 százalék számít arra, hogy a helyzet javulni fog a 2011-es év során – derül ki az Eurobarométer elnevezésű, uniós szintű felmérésből, amelynek Romániára vonatkozó részét tegnap mutatták be Bukarestben. A Romániáról szóló adatokat tavaly november 11. és december 1. között vették fel, 1001 fős mintával dolgozva.
A felmérés szerint a polgárok 46 százaléka általában véve elégedett az életkörülményeivel. Ez szinte megegyező a 2009 őszén tapasztalt 47 százalékos aránnyal, ugyanakkor jelentős a növekedés a 2010 tavaszán mért adatokhoz képest, amikor csupán 36 százalék vélekedett így. Az uniós átlag ugyanakkor ebben a tekintetben jóval meghaladja a romániai szintet, hiszen 78 százalékos. A legnagyobb értékeket az északi tagállamokban mérték: Dániában 97, Svédországban 96, Hollandiában szintén 96, Luxemburgban 95, Finnországban pedig 94 százalékos a polgárok elégedettségi szintje. Azonban mégsem Romániában a legelégedetlenebbek a polgárok: Portugáliában csupán 45, Bulgáriában pedig 38 százalékos az elégedettek aránya.
Az elégedettségérzés ugyanakkor lakhelyfüggő is: míg Romániában a városi lakosok 54 százaléka elégedett, addig a vidékiek közül csupán 39 százalék nyilatkozott így.
Az ország általános gazdasági helyzetével azonban már korántsem elégedett a lakosság. A tavalyi 90-ről 94 százalékra nőtt azok aránya, akik szerint az rossz vagy nagyon rossz. Ez egyébként Európa-szerte általános vélekedés: az uniós polgárok 70 százaléka véli hasonlóan.
A polgárokat arról is faggatták, mi jelenti számukra a legnagyobb problémát. A romániai megkérdezettek fele úgy nyilatkozott, az áremelkedés és az infláció okozza a legnagyobb gondot, egyharmaduk szerint a válság munkaerőpiacra gyakorolt hatása elérte a csúcspontját, 48 százalék ugyanakkor úgy véli, idén tovább rosszabbodik a munkaerő-piaci helyzet. 39 százalék véli úgy, hogy a jelenlegi gazdasági helyzet okozza a legnagyobb gondot, míg tavaly tavasszal ez az arány csak 35 százalék volt, a jelenlegi uniós átlag pedig 25 százalék. Az egészségügyi rendszer helyzetét a megkérdezettek 22 százaléka tartja a legaggasztóbbnak, ami közel áll a 19 százalékos uniós átlaghoz, és alacsonyabb az országban 2010 tavaszán mért 25 százaléknál.
A munkanélküliséget 17, a nyugdíjak helyzetét 16 százalék gondolja a legnagyobb problémának.
Arról, hogy a 2011-es évben a saját háztartása anyagi helyzete javul, csak 18 százalék vélekedik derűlátóan, míg munkahelye kapcsán még ennél is kevesebb, 12 százalék. A megkérdezettek mintegy harmada, 28 százalék úgy véli, hogy roszszabbodni fog az anyagi helyzete, 48 százalék szerint viszont változatlan lesz. A munkahelyek tekintetében 48 százalék szerint rosszabb lesz a helyzet, és 32 százalék véli úgy, hogy minden marad a régiben.
A felmérés arra is kitér, hogy a fiatalabbak kevésbé borúlátóak az idősekhez képest. A 15 és 24 év közötti megkérdezettek 37 százaléka látja úgy, hogy rosszabbodni fog az ország helyzete, míg az 55 év fölöttieknél ez az arány már 57 százalékra nő.
A válaszadók a kormányról is sommás ítéletet mondtak a kérdezőbiztosoknak: 80 százalékuk szerint a kabinet nem volt képes hatékonyan fellépni a gazdasági válság ellen. Ezzel jócskán meghaladják az uniós átlagot, ám a többi európai polgár is meglehetősen kritikus saját kormányával szemben, hiszen az európaiak 55 százaléka szintén elmarasztalja a politikumot.
A válság által szintén keményen sújtott Írországban 83, Spanyolországban 86, Lettországban szintén 86, Litvániában pedig 83 százalék véli eredménytelennek saját kormánya válságellenes küzdelmét. A romániai válaszadók 63 százaléka szerint az Európai Unió viszont hatékonyan küzd a válság hatásai ellen, ez pedig azt jelzi, hogy jobban bíznak az EU-ban az uniós átlagnál, az ugyanis csupán 45 százalékos. A romániaiak az Egyesült Államokban is jobban bíznak: itt 54-35 százalék az arány az uniós átlaggal összevetve. Abban ugyanakkor mindenki egyetért, hogy az Európai Uniónak nagyobb szerepet kellene vállalnia a globális pénzügyi piacok megrendszabályozásában: Romániában a megkérdezettek 78 százaléka, uniós szinten pedig 82 százalék véli így.
Iratkozzon fel hírlevelünkre, hogy elsőként értesüljön a hírekről!
A munkaügyi minisztérium épülete előtt tüntet kedden 11 és 13 óra között több szakszervezeti szövetség. A résztvevők a minimálbér 2027. január 1-jei emelését és az ágazati, valamint az országos kollektív tárgyalások felgyorsítását követelik.
Az oktatásra és az egészségügyre a közalkalmazotti bértörvényben jelenleg előirányzott, mintegy 6 milliárd lej összeg a maximum, amit Románia jelenleg megengedhet magának – jelentette ki Dragoș Pîslaru ügyvivő munkaügyi miniszter.
Az öt nagy országos szakszervezeti szövetség elutasítja az új közalkalmazotti bértörvénytervezet jelenlegi formáját, és felhívja a figyelmet, hogy a dokumentum újabb méltánytalanságok, megkülönböztetések és társadalmi feszültségek forrása.
Egy pár átlagosan 2600 lejt költ, amikor együtt vesz részt egy esküvőn, míg a magányosan érkező vendégek nászajándéka átlagosan 1700 lejre rúg – derült ki egy friss felmérésből.
Miközben lassan a körmükre ég a gyertya és 770 millió eurónyi európai uniós finanszírozás a tét, a korábbi kormánykoalíció pártjai között továbbra sincs egyetértés a közalkalmazottak bértörvénye kapcsán.
A cernavodai atomerőmű leállítása miatt Románia este drágább energiát vásárol, és ez a helyzet – egyelőre mérsékelt mértékben – az áramárak emelkedéséhez vezethet – jelentette ki Cristian Bușoi, az energiaügyi minisztérium államtitkára.
Románia a legnagyobb éves áremelkedést regisztrálta a személygépkocsikhoz használt üzemanyagok és kenőanyagok terén júliusban európai uniós összevetésben – derül ki az Eurostat pénteken közzétett adataiból.
Kivonul Romániából az egyik legnagyobb európai nyomdaipari vállalat, az Euro-Druckservice (EDS) – írja a Profit.ro gazdasági hírportál a vállalat közleménye alapján.
Az Országos Villamosenergia-rendszer (SEN) a 2026 eleje óta a hálózatra kapcsolt új termelő- és tárolókapacitások terén csütörtökön meghaladta a 2500 MW-os küszöböt.
Januártól mostanáig kevesebb mint 55 ezer, külföldi munka iránt benyújtott pályázatot regisztráltak, ami az idei összes jelentkezés mindössze 0,6%-át teszi ki – derül ki az eJobs toborzóplatform által csütörtökön közzétett adatokból.
Látogatottsági adatok