
2011. március 02., 09:402011. március 02., 09:40
Az ország lakosságának közel fele elégedett az életkörülményeivel, ugyanakkor csupán 4 százalék értékeli jónak a gazdaság helyzetét, és csak 14 százalék számít arra, hogy a helyzet javulni fog a 2011-es év során – derül ki az Eurobarométer elnevezésű, uniós szintű felmérésből, amelynek Romániára vonatkozó részét tegnap mutatták be Bukarestben. A Romániáról szóló adatokat tavaly november 11. és december 1. között vették fel, 1001 fős mintával dolgozva.
A felmérés szerint a polgárok 46 százaléka általában véve elégedett az életkörülményeivel. Ez szinte megegyező a 2009 őszén tapasztalt 47 százalékos aránnyal, ugyanakkor jelentős a növekedés a 2010 tavaszán mért adatokhoz képest, amikor csupán 36 százalék vélekedett így. Az uniós átlag ugyanakkor ebben a tekintetben jóval meghaladja a romániai szintet, hiszen 78 százalékos. A legnagyobb értékeket az északi tagállamokban mérték: Dániában 97, Svédországban 96, Hollandiában szintén 96, Luxemburgban 95, Finnországban pedig 94 százalékos a polgárok elégedettségi szintje. Azonban mégsem Romániában a legelégedetlenebbek a polgárok: Portugáliában csupán 45, Bulgáriában pedig 38 százalékos az elégedettek aránya.
Az elégedettségérzés ugyanakkor lakhelyfüggő is: míg Romániában a városi lakosok 54 százaléka elégedett, addig a vidékiek közül csupán 39 százalék nyilatkozott így.
Az ország általános gazdasági helyzetével azonban már korántsem elégedett a lakosság. A tavalyi 90-ről 94 százalékra nőtt azok aránya, akik szerint az rossz vagy nagyon rossz. Ez egyébként Európa-szerte általános vélekedés: az uniós polgárok 70 százaléka véli hasonlóan.
A polgárokat arról is faggatták, mi jelenti számukra a legnagyobb problémát. A romániai megkérdezettek fele úgy nyilatkozott, az áremelkedés és az infláció okozza a legnagyobb gondot, egyharmaduk szerint a válság munkaerőpiacra gyakorolt hatása elérte a csúcspontját, 48 százalék ugyanakkor úgy véli, idén tovább rosszabbodik a munkaerő-piaci helyzet. 39 százalék véli úgy, hogy a jelenlegi gazdasági helyzet okozza a legnagyobb gondot, míg tavaly tavasszal ez az arány csak 35 százalék volt, a jelenlegi uniós átlag pedig 25 százalék. Az egészségügyi rendszer helyzetét a megkérdezettek 22 százaléka tartja a legaggasztóbbnak, ami közel áll a 19 százalékos uniós átlaghoz, és alacsonyabb az országban 2010 tavaszán mért 25 százaléknál.
A munkanélküliséget 17, a nyugdíjak helyzetét 16 százalék gondolja a legnagyobb problémának.
Arról, hogy a 2011-es évben a saját háztartása anyagi helyzete javul, csak 18 százalék vélekedik derűlátóan, míg munkahelye kapcsán még ennél is kevesebb, 12 százalék. A megkérdezettek mintegy harmada, 28 százalék úgy véli, hogy roszszabbodni fog az anyagi helyzete, 48 százalék szerint viszont változatlan lesz. A munkahelyek tekintetében 48 százalék szerint rosszabb lesz a helyzet, és 32 százalék véli úgy, hogy minden marad a régiben.
A felmérés arra is kitér, hogy a fiatalabbak kevésbé borúlátóak az idősekhez képest. A 15 és 24 év közötti megkérdezettek 37 százaléka látja úgy, hogy rosszabbodni fog az ország helyzete, míg az 55 év fölöttieknél ez az arány már 57 százalékra nő.
A válaszadók a kormányról is sommás ítéletet mondtak a kérdezőbiztosoknak: 80 százalékuk szerint a kabinet nem volt képes hatékonyan fellépni a gazdasági válság ellen. Ezzel jócskán meghaladják az uniós átlagot, ám a többi európai polgár is meglehetősen kritikus saját kormányával szemben, hiszen az európaiak 55 százaléka szintén elmarasztalja a politikumot.
A válság által szintén keményen sújtott Írországban 83, Spanyolországban 86, Lettországban szintén 86, Litvániában pedig 83 százalék véli eredménytelennek saját kormánya válságellenes küzdelmét. A romániai válaszadók 63 százaléka szerint az Európai Unió viszont hatékonyan küzd a válság hatásai ellen, ez pedig azt jelzi, hogy jobban bíznak az EU-ban az uniós átlagnál, az ugyanis csupán 45 százalékos. A romániaiak az Egyesült Államokban is jobban bíznak: itt 54-35 százalék az arány az uniós átlaggal összevetve. Abban ugyanakkor mindenki egyetért, hogy az Európai Uniónak nagyobb szerepet kellene vállalnia a globális pénzügyi piacok megrendszabályozásában: Romániában a megkérdezettek 78 százaléka, uniós szinten pedig 82 százalék véli így.
Július 1-jétől többet fizethetnek a gázolajért a gépjárművezetők és a fuvarozók, miután lejár az a kormányzati intézkedés, amellyel csökkentették az üzemanyag jövedéki adóját.
Kevesebb mint két év alatt megduplázódott a már nyugdíjba vonultaknak vagy az elhunyt tagok örököseinek kifizetett átlagos összeg, amely a romániai nyugdíjrendszer második, magánkezelésben lévő pillérén keresztül érkezik a kedvezményezettekhez.
Július 1-jétől, szerdától lépnek életben az új európai uniós vámszabályok. Az EU-n kívüli webáruházakból rendelt, 150 euró alatti értékű csomagokban lévő áruféleségek után – minden termékkategóriára külön – 3 eurós vámot kell fizetni.
A kánikula gazdaságra gyakorolt hatását vette górcső alá a Román Nemzeti Bank (BNR) friss jelentése.
Összeállításunkban aradi, bánsági és dél-erdélyi falugazdászok értékelik az aratás előtti helyzetet.
A Román Nemzeti Bank (BNR) 2,346 milliárd lejes nyereséggel zárta a 2025-ös évet, amelynek 80 százalékát, 1,877 milliárd lejt az államkasszába utalták – derül ki a jegybank pénteken közzétett éves jelentéséből.
Románia rekordösszegű, 10 milliárd euró uniós forrást hívott le a 2025. június 10. és 2026. június 10. közötti időszakban, minden korábbi 12 hónapos időszakot felülmúlva ezzel – újságolta el Dragoș Pîslaru.
Egyelőre sem Magyarország, sem Románia nem áll készen az euró bevezetésére – derül ki az Európai Bizottság 2026-os konvergenciajelentéséből, amelyben értékeli az euróövezeten kívüli tagállamok felkészültségét az egységes valuta bevezetésére.
Nem csak nekünk tűnik úgy, hogy évről évre több tini vállal nyári melót, hanem számadatok is igazolják a trendet. Ki egy kis zsebpénzért, egy fesztiválbelépőért, ki tapasztalatszerzés céljából, ki a tandíjért, mások egészen más okok miatt.
Romániában valósítja meg első hibrid energiaprojektjét a francia ENGIE – írja az economica.net a vállalat közleménye alapján.