Fotó: Agerpres
2011. május 30., 08:432011. május 30., 08:43
Szabad kereskedelmi megállapodás megkötését tűzte ki célul az Európai Unió és Japán, jelentették be a szombaton Brüsszelben megtartott EU–japán csúcstalálkozó után. Herman van Rompuy, a tagállami állam-, illetve kormányfőket tömörítő Európai Tanács elnöke, José Manuel Barroso, az EU legfőbb végrehajtó intézményének számító Európai Bizottság elnöke, valamint Kan Naoto japán miniszterelnök a találkozó után közös sajtótájékoztatót tartott. Közölték elhatározásukat, hogy tárgyalásokat kezdenek az átfogó szabad kereskedelmi megállapodás érdekében.
Az EU eddig elzárkózott a Japán által régóta szorgalmazott szabad kereskedelmi megállapodás gondolatától, arra hivatkozva, hogy Japán különböző, nem csupán vámjellegű intézkedésekkel nehezíti az európaiak bejutását saját piacára. A tárgyalások megkezdéséről most meghozott döntésnek része az is, közölte Barroso, hogy a felek áttekintenek mindenféle kereskedelmi, gazdasági együttműködési akadályt. Van Rompuy hatalmasnak nevezte azokat a lehetőségeket, amelyek a gazdasági növekedés, a munkahelyteremtés előtt megnyílhatnak a szabad kereskedelmi megállapodás révén.
Az EU 2000-ben még 47 milliárd, tavaly már „csak” 21 milliárd euróval importált többet Japánból, mint amennyit exportálni tudott oda. A nem vámjellegű japán piacvédő módszerek közül az Unió leginkább azt sérelmezi, hogy Japán sokkal inkább távol tartja az európai cégeket a japán közbeszerzésektől, mint fordítva. Az európai integrációs szervezet és Japán között immár húsz éve tartanak rendszeresen csúcsszintű találkozókat. A mostani kerek évfordulót tragikus előzmények árnyékolták be. A Japánt március 11-én sújtó földrengés, az annak nyomán fellépő szökőár, ez utóbbi következtében pedig a fukusimai atomerőmű-katasztrófa lényegében kijelölte a mostani csúcstalálkozó fő témáit: a felek kinyilvánították szándékukat, hogy tovább erősítik az együttműködést a katasztrófa utóhatásainak felszámolása, az újjáépítés terén. Egyúttal kiemelték annak fontosságát, hogy a fukusimai erőműnél sikerüljön stabilizálni a helyzetet. A teljes átláthatóság jegyében együtt kívánnak működni a radioaktív sugárzásnak betudható egészségügyi, környezeti károk felmérésében. „Fukusima óta az atomerőművek biztonsága a politikai napirend élére került” – állapította meg a sajtótájékoztatón Herman van Rompuy.
Iratkozzon fel hírlevelünkre, hogy elsőként értesüljön a hírekről!
A munkaügyi minisztérium épülete előtt tüntet kedden 11 és 13 óra között több szakszervezeti szövetség. A résztvevők a minimálbér 2027. január 1-jei emelését és az ágazati, valamint az országos kollektív tárgyalások felgyorsítását követelik.
Az oktatásra és az egészségügyre a közalkalmazotti bértörvényben jelenleg előirányzott, mintegy 6 milliárd lej összeg a maximum, amit Románia jelenleg megengedhet magának – jelentette ki Dragoș Pîslaru ügyvivő munkaügyi miniszter.
Az öt nagy országos szakszervezeti szövetség elutasítja az új közalkalmazotti bértörvénytervezet jelenlegi formáját, és felhívja a figyelmet, hogy a dokumentum újabb méltánytalanságok, megkülönböztetések és társadalmi feszültségek forrása.
Egy pár átlagosan 2600 lejt költ, amikor együtt vesz részt egy esküvőn, míg a magányosan érkező vendégek nászajándéka átlagosan 1700 lejre rúg – derült ki egy friss felmérésből.
Miközben lassan a körmükre ég a gyertya és 770 millió eurónyi európai uniós finanszírozás a tét, a korábbi kormánykoalíció pártjai között továbbra sincs egyetértés a közalkalmazottak bértörvénye kapcsán.
A cernavodai atomerőmű leállítása miatt Románia este drágább energiát vásárol, és ez a helyzet – egyelőre mérsékelt mértékben – az áramárak emelkedéséhez vezethet – jelentette ki Cristian Bușoi, az energiaügyi minisztérium államtitkára.
Románia a legnagyobb éves áremelkedést regisztrálta a személygépkocsikhoz használt üzemanyagok és kenőanyagok terén júliusban európai uniós összevetésben – derül ki az Eurostat pénteken közzétett adataiból.
Kivonul Romániából az egyik legnagyobb európai nyomdaipari vállalat, az Euro-Druckservice (EDS) – írja a Profit.ro gazdasági hírportál a vállalat közleménye alapján.
Az Országos Villamosenergia-rendszer (SEN) a 2026 eleje óta a hálózatra kapcsolt új termelő- és tárolókapacitások terén csütörtökön meghaladta a 2500 MW-os küszöböt.
Januártól mostanáig kevesebb mint 55 ezer, külföldi munka iránt benyújtott pályázatot regisztráltak, ami az idei összes jelentkezés mindössze 0,6%-át teszi ki – derül ki az eJobs toborzóplatform által csütörtökön közzétett adatokból.
Látogatottsági adatok
szóljon hozzá!