Fotó: Agerpres
2011. május 30., 08:432011. május 30., 08:43
Szabad kereskedelmi megállapodás megkötését tűzte ki célul az Európai Unió és Japán, jelentették be a szombaton Brüsszelben megtartott EU–japán csúcstalálkozó után. Herman van Rompuy, a tagállami állam-, illetve kormányfőket tömörítő Európai Tanács elnöke, José Manuel Barroso, az EU legfőbb végrehajtó intézményének számító Európai Bizottság elnöke, valamint Kan Naoto japán miniszterelnök a találkozó után közös sajtótájékoztatót tartott. Közölték elhatározásukat, hogy tárgyalásokat kezdenek az átfogó szabad kereskedelmi megállapodás érdekében.
Az EU eddig elzárkózott a Japán által régóta szorgalmazott szabad kereskedelmi megállapodás gondolatától, arra hivatkozva, hogy Japán különböző, nem csupán vámjellegű intézkedésekkel nehezíti az európaiak bejutását saját piacára. A tárgyalások megkezdéséről most meghozott döntésnek része az is, közölte Barroso, hogy a felek áttekintenek mindenféle kereskedelmi, gazdasági együttműködési akadályt. Van Rompuy hatalmasnak nevezte azokat a lehetőségeket, amelyek a gazdasági növekedés, a munkahelyteremtés előtt megnyílhatnak a szabad kereskedelmi megállapodás révén.
Az EU 2000-ben még 47 milliárd, tavaly már „csak” 21 milliárd euróval importált többet Japánból, mint amennyit exportálni tudott oda. A nem vámjellegű japán piacvédő módszerek közül az Unió leginkább azt sérelmezi, hogy Japán sokkal inkább távol tartja az európai cégeket a japán közbeszerzésektől, mint fordítva. Az európai integrációs szervezet és Japán között immár húsz éve tartanak rendszeresen csúcsszintű találkozókat. A mostani kerek évfordulót tragikus előzmények árnyékolták be. A Japánt március 11-én sújtó földrengés, az annak nyomán fellépő szökőár, ez utóbbi következtében pedig a fukusimai atomerőmű-katasztrófa lényegében kijelölte a mostani csúcstalálkozó fő témáit: a felek kinyilvánították szándékukat, hogy tovább erősítik az együttműködést a katasztrófa utóhatásainak felszámolása, az újjáépítés terén. Egyúttal kiemelték annak fontosságát, hogy a fukusimai erőműnél sikerüljön stabilizálni a helyzetet. A teljes átláthatóság jegyében együtt kívánnak működni a radioaktív sugárzásnak betudható egészségügyi, környezeti károk felmérésében. „Fukusima óta az atomerőművek biztonsága a politikai napirend élére került” – állapította meg a sajtótájékoztatón Herman van Rompuy.
Iratkozzon fel hírlevelünkre, hogy elsőként értesüljön a hírekről!
Tavaly óta csaknem 5 százalékkal, 114 900 euróra nőtt egy romániai lakás átlagára, miközben egy családi ház megvásárlásához átlagosan 170 000 euróra van szükség – legalábbis ezt mutatja az egyik legnagyobb romániai ingatlanközvetítő szeptemberi indexe.
A Carlyle Group, egy washingtoni székhelyű amerikai befektetési alap és az Európai Újjáépítési és Fejlesztési Bank (EBRD) eladta a legnagyobb romániai nyíltvízi gáztermelőt, a Black Sea Oil & Gas (BSOG) SA-t – írja a profit.ro.
A BRD – Groupe Société Générale perével elkezdődött szerdán a ROBOR-bírság miatt indított eljárások sora.
Novemberben sem lehet újraindítani a cernavodai atomerőművet, továbbra is fennáll az áramellátási válság kockázata – derül ki az országos operatív törzs határozatából.
Egy két felnőttből és két gyermekből álló családnak havi 11 668 lejre van szüksége a tisztességes megélhetéshez Romániában – derül ki a Friedrich Ebert Alapítvány romániai képviselete és a Syndex Románia kedden közzétett elemzéséből.
Az államnak vissza kell fognia saját kiadásait és a pazarlást, hogy több pénz jusson a hozzáadott értéket és munkahelyeket teremtő beruházásokra – közölte kedden a Facebook-oldalán Alexandru Nazare pénzügyminiszter.
Közvitára bocsátották a lakosság és a gazdaság védelmét szolgáló, az üzemanyagárak emelkedésének korlátozására irányuló intézkedések fenntartásáról szóló határozattervezetet.
A Szociáldemokrata Párt (PSD) elnöke, Sorin Grindeanu hétfőn kiszámítható gazdasági környezetet ígért, és kijelentette, hogy jövőre nem emelik a munkavállalók és a vállalatok adóit.
A CFA Románia elemzői az infláció csökkenésére, ugyanakkor a lej további gyengülésére számítanak: előrejelzésük szerint egy év múlva átlagosan 5,39 lejbe kerülhet egy euró – közölte hétfőn Adrian Codirlașu, a szervezet elnöke.
Látogatottsági adatok
szóljon hozzá!