2009. november 12., 09:592009. november 12., 09:59
A több mint száztízmilliárd eurós európai uniós költségvetésből minden évben százmilliós nagyságrendben használnak fel támogatásokat szabálytalan vagy csalárd módon, illetve haszontalan célokra egyes vállalkozók, szélhámosok és politikusok – állítja az Open Europe nevű euroszkeptikus brit civil szervezet, amely az Európai Számvevőszék legfrissebb éves jelentésének nyilvánosságra hozása alkalmából csokorba gyűjtött néhány, többnyire a sajtóban napvilágra került esetet.
Kifogásolja a civil szervezet, hogy a szegényebb térségek felzárkóztatására szolgáló uniós támogatásokból 173 ezer euró jutott például luxusgolfpálya építésére a portugáliai Algarvében, 100 ezer euró egy spanyol luxusszállodalánc fejlesztésére, továbbá 270 ezer egy spanyolországi luxusfürdő kiterjesztésére. Még a Porsche autógyár vezetője, Wolfgang Porsche is kapott a vidékfejlesztési EU-pénzekből 2500 eurót kelet-bajorországi vadászházának felépítéséhez. Egy svéd farmer 200 eurós támogatáshoz jutott az uniós agrárkasszából, jóllehet csupán kábítószer-alapanyagot, ipari kendert termeszt.
Olaszországban állítólagos narancslégyártók tettek szert 4 millió eurós uniós támogatásra, de kiderült, hogy nem létező narancsról és nem létező gyümölcsléről van szó. A Kanári-szigeteken 30 millió eurót vettek fel olyan szállodák építésére, amelyek nem rendelkeztek építési engedéllyel, és egy részük el sem készült. Spanyolországban 36 ezer olyan törpevállalkozást támogatott az EU, amelyek képzési célokra kértek brüsszeli pénzt, de a kurzusokra nem került sor.
Szerepel a listán a szlovákiai faliújságtender is, amelyre állítólag a szélsőségesen nacionalista Ján Slotához kötődő cégek összesen 119,5 millió eurós támogatást nyertek. Szellemdohány néven emlegetik Brüsszelben azt a nem létező dohányültetvényt, amelynek 900 ezer tonnás, szintén nem létező termésére 3 millió eurós uniós támogatást utaltak át. Szicíliai gazdák 12 millió eurónyi támogatást vettek fel olyan földekre, amelyek valójában elhunyt személyek műveletlenül hagyott birtokai voltak, illetve iskola vagy vasútvonal állt rajtuk – a lista holtak földje néven említi a csalást.
Az ötven között két magyar eset is szerepel. Az egyik a várgesztesi kerékpárpihenőé, amely a szervezet szerint mindössze tíz fatuskóból áll, ugyanakkor 2100 eurós EU-támogatást kapott. A másik a Ság-hegy lábánál tervezett vulkánpark, amelyre 1,4 millió eurónyi támogatást kapott a celldömölki önkormányzat – az Open Europe ezt is pazarlásnak tartja.
Az Open Europe összesen ötven esetet felsorakoztató teljes listája a http://www.openeurope.org.uk/research/top50waste.pdf internetes oldalon olvasható a csalásokat vagy szabálytalanságokat jelentő sajtóforrások listájával együtt.
Az uniós számvevőszék kedden hozta nyilvánosságra éves jelentését a tavalyi EU-költségvetés teljesítéséről, megállapítva egyebek között, hogy a feltárt szabálytalanságok általános szintje az utóbbi években csökkent, ám a szabálytalan kifizetések nagysága bizonyos területeken, különösen az elmaradottabb ágazatok és szektorok felzárkóztatását célzó politika terén továbbra is túl magas.
Iratkozzon fel hírlevelünkre, hogy elsőként értesüljön a hírekről!
Közvitára bocsátották a lakosság és a gazdaság védelmét szolgáló, az üzemanyagárak emelkedésének korlátozására irányuló intézkedések fenntartásáról szóló határozattervezetet.
A Szociáldemokrata Párt (PSD) elnöke, Sorin Grindeanu hétfőn kiszámítható gazdasági környezetet ígért, és kijelentette, hogy jövőre nem emelik a munkavállalók és a vállalatok adóit.
A CFA Románia elemzői az infláció csökkenésére, ugyanakkor a lej további gyengülésére számítanak: előrejelzésük szerint egy év múlva átlagosan 5,39 lejbe kerülhet egy euró – közölte hétfőn Adrian Codirlașu, a szervezet elnöke.
Alexandru Nazare pénzügyminiszter kijelentette: szeretné, ha 2027 elején indexálnák a nyugdíjakat, azonban a növelésről szóló döntést csak akkor hozzák meg, ha az összes költségvetési adat rendelkezésre áll.
Egy év alatt csaknem harmadával nőtt a kiadó apartmanok és szobák száma Romániában, a külföldi turisták pedig minden nagy városban növekszik.
Romániában a legolcsóbb az élelmiszer az Európai Unióban, ugyanaz a bevásárlókosár nálunk jóval kevesebbe kerül, mint Magyarországon.
Zöld jelzést adott az Európai Parlament a nagy sebességű vasút gyorsított uniós fejlesztésének, ami révén alig több mint 6 órára csökkenhetne a jelenlegi 15 órás vonatút Bukarest és Budapest között.
Egy hirdetés úgy is „lemásolhatja” egy közismert üzlet nevét és fotóit, hogy semmi köze hozzá.
Bár a politikai válság legsúlyosabb forgatókönyveit sikerült elkerülni, elkerülhetetlennek tűnik a recesszió Romániában, a gazdasági visszaesés pedig a lakosság pénztárcáján is nyomot hagy. Nagy Bálint Zsolt közgazdásszal beszélgettünk.
Látogatottsági adatok