Hirdetés

EU-konform húsfeldolgozó épül Gyergyószentmiklóson

•  Fotó: A szerző felvétele

Fotó: A szerző felvétele

Októberre tervezi a gyergyószentmiklósi Benedek Árpád vállalkozó a szalagvágással egybekötött avatóünnepségét az épülő húsfeldolgozó üzemének. A 4 millió eurós beruházás háromnegyedét banki hitelből, egynegyedét a SAPARD-ügynökség pályázatán nyert összegből finanszírozza.

Jánossy Alíz

Jánossy Alíz

2008. július 15., 00:002008. július 15., 00:00

Az Arterimpex Kft. új létesítményének kapacitása napi 15–20 ezer kilogramm hentesáru lesz, és a termékeket az Európai Unió országaiba is importálják. Az új üzem a jelenleginél tízszer nagyobb termelõfelületen 140 személynek biztosít majd munkalehetõséget.

Lehet, csak akarni kell

„Mindenki azt mondta, hogy Gyergyószentmiklóson nem lehet minõségi hentesárut elõállítani – idézi fel a három évvel ezelõtti kezdeteket Benedek Árpád vállalkozó. – Akkor is megmondtam mindenkinek, lehet, csak akarni kell.” A húsfeldolgozó üzem tulajdonosa ugyanis ekkor vásárolta meg egy svájci cégtõl a több vállalkozó tulajdonában megfordult régi vágóhidat. A vásárlást követõen felújították az épületeket, új berendezésekkel látták el az üzemet, majd rövid idõn belül megjelentek a gyergyószentmiklósi élelmiszerüzletekben a minõségi Arterimpex védjegygyel ellátott szalámik, kolbászok, ízletes császárhúsok és egyéb hentesáruk. Nem sokkal ezután saját bemutatóüzlet létesült a Bucsin negyedben, majd néhány hónapra rá a fõtéren is. A húsfeldolgozó üzem részben a helyben levágott és feldolgozott szarvasmarha- és lóhúsból dolgozik, részben pedig a Kézdivásárhely melletti sertéshizlaldából hozott sertéshúsból. Az ízletes, erdélyi hagyományokat õrizõ fûszerezésû termékeket hamar megkedvelték a szomszédos megyékben is, jelenleg hat erdélyi megyébe szállítják a cég hûtõautói a termékeket, és hat ügynök járja nap mint nap a megyéket újabb piaclehetõségek után kutatva. A megnövekedett piaci igény miatt az üzem hamar kinõtte a saját kereteit, ezt az is jelzi, hogy a cégvezetõ irodája a hajdani kapusbódé meghosszabbításában kapott helyet, mert az egykori irodahelyiségeket is termelõfelületté alakították. „Nem szoktam sokat idõzni az irodában, az új épületben sem vágyom nagy irodára” – szögezi le a vállalkozó, arra is kitérve, hogy a rohamos növekvés mellett az európai uniós csatlakozás hozta újabb rendszabályok is sürgették a beruházás mielõbbi elkezdését. Benedek kifejtette, ha nem épülne az új termelõfelület, akkor decemberben be kellene zárnia üzemét.

Már megvannak az új gépek

A jelenlegi üzemtõl hozzávetõleg fél kilométernyi távolságra, Gyergyóalfalu irányában vásárolta meg azt a négyhektáros területet, ahol az új üzem épül. A hatalmas területen fekvõ létesítményt elõbb autóval járjuk körül, közben megnézzük az új bemutatóüzlet épületét, a kazánházat, az autómosót, a tágas parkolót és a saját derítõállomást. „Csak a derítõállomás 300 ezer euróba került, de innen tiszta víz folyik majd ki a városi hálózatba” – szögezi le a vállalkozó, majd a legnagyobb épület, a tulajdonképpeni húsfeldolgozó üzem felé kalauzol. A kétszintes épület földszintjén zajlik majd a tényleges termelés, itt légkondicionált termekben dolgozzák fel a húst, amelyeket méretes hûtõkamrákban tárolnak. „Már a gépeket is megvásároltuk az osztrák LASKA cégtõl, a jövõ héten megkezdjük a beszerelésüket” – fejtegeti Benedek, miközben megszemlélhetjük a füstölõ- és érlelõkamrákat is, ahol a száraz szalámik és kolbászok készülnek majd. Az emeleten lévõ irodahelyiségek felé tartva még megszemléljük a rakodóteret, ahol a hûtõautó tartályát egy gumigyûrûn keresztül úgy illesztik a rakodóhoz, hogy a külsõ légtértõl teljesen elzárja. „Nem kell tartani attól, hogy a légy berepül a hentesáru közé, ennek a lehetõsége teljesen kizárt” – magyarázza a vállalkozó, majd az emeleten az irodák mellett megmutatja a laboratóriumokat és a hatalmas konyhát, ahol nem csak a cég alkalmazottainak készítenek majd meleg ebédet.

Diákoknak is fõznének

Benedek ugyanis azt tervezi, hogy napközi otthonoknak és iskoláknak is ebédet fõzet, amiket külön szállítási célra készített edényekben és speciális ételhordó autóban szállítja a helyszínre, ahol majd elfogyasztják. Mint mondja, nyugatabbra az a gyakorlat, hogy a húsfeldolgozó üzemek mellett konyha is mûködik, amely ellátja a környék oktatási és egyéb intézményeit meleg ebéddel. A saját alkalmazottak harmincszemélyes ebédlõben, melegítõ pulton tálalva naponta 11 órától kezdõdõen több rendben ebédelhetnek a munkahelyükön. Megnéztük a több helyiségbõl álló öltözõt is, ahol a munkások elõbb kibújnak az utcai öltözetükbõl, majd egy zuhanyzóba lépnek, és egy külön helyiségben öltöznek talpig fehérbe.

„Szükség van egy új marketingigazgatóra, aki majd az értékesítést átvállalja tõlünk, hiszen ha megnõ a kapacitás, ahhoz már kevés lesz a családom négy tagja” – fejtegeti Benedek Árpád, arra is kitérve, hogy jelenleg az értékesítési feladatok oroszlánrészét a fia végzi, a lánya a banki ügyvitellel foglalkozik, a felesége pedig neki segít a szervezésben, irányításban. A régi üzemet modern vágóhíddá alakítják a közeljövõben, hogy minél kisebbre csökkentsék a termékeik költségeit, amelyeket elõbb Románia öszszes megyéjében, majd a nagy üzlethálózatokon keresztül az európai uniós piacokon is forgalmazni szeretnének.

Hirdetés

Hírlevél

Iratkozzon fel hírlevelünkre, hogy elsőként értesüljön a hírekről!

Hirdetés
Hirdetés

Ezek is érdekelhetik

Hirdetés

A rovat további cikkei

2026. június 26., péntek

A GDP-nek is „befűt” a kánikula

A kánikula gazdaságra gyakorolt hatását vette górcső alá a Román Nemzeti Bank (BNR) friss jelentése.

A GDP-nek is „befűt” a kánikula
A GDP-nek is „befűt” a kánikula
2026. június 26., péntek

A GDP-nek is „befűt” a kánikula

Hirdetés
2026. június 26., péntek

Ki, mint vet, úgy arat? Az időjárás és a világpiac is befolyásolja a gazdák helyzetét

Összeállításunkban aradi, bánsági és dél-erdélyi falugazdászok értékelik az aratás előtti helyzetet.

Ki, mint vet, úgy arat? Az időjárás és a világpiac is befolyásolja a gazdák helyzetét
2026. június 26., péntek

Nem a profitra hajt, mégis milliárdos nyereséget termelt a román jegybank

A Román Nemzeti Bank (BNR) 2,346 milliárd lejes nyereséggel zárta a 2025-ös évet, amelynek 80 százalékát, 1,877 milliárd lejt az államkasszába utalták – derül ki a jegybank pénteken közzétett éves jelentéséből.

Nem a profitra hajt, mégis milliárdos nyereséget termelt a román jegybank
2026. június 26., péntek

Felpörgött az uniós források lehívása, rekorddöntésről számolt be a miniszter

Románia rekordösszegű, 10 milliárd euró uniós forrást hívott le a 2025. június 10. és 2026. június 10. közötti időszakban, minden korábbi 12 hónapos időszakot felülmúlva ezzel – újságolta el Dragoș Pîslaru.

Felpörgött az uniós források lehívása, rekorddöntésről számolt be a miniszter
Hirdetés
2026. június 25., csütörtök

Magyarország és Románia sem áll készen az euróra, pedig sokan szeretnék

Egyelőre sem Magyarország, sem Románia nem áll készen az euró bevezetésére – derül ki az Európai Bizottság 2026-os konvergenciajelentéséből, amelyben értékeli az euróövezeten kívüli tagállamok felkészültségét az egységes valuta bevezetésére.

Magyarország és Románia sem áll készen az euróra, pedig sokan szeretnék
2026. június 25., csütörtök

Egyre népszerűbb a nyári meló a tinik körében – Akár 15 éves kortól is dolgozhatnak, de be kell tartani a szabályokat

Nem csak nekünk tűnik úgy, hogy évről évre több tini vállal nyári melót, hanem számadatok is igazolják a trendet. Ki egy kis zsebpénzért, egy fesztiválbelépőért, ki tapasztalatszerzés céljából, ki a tandíjért, mások egészen más okok miatt.

Egyre népszerűbb a nyári meló a tinik körében – Akár 15 éves kortól is dolgozhatnak, de be kell tartani a szabályokat
2026. június 24., szerda

Romániában valósítja meg első hibrid energiaprojektjét az ENGIE

Romániában valósítja meg első hibrid energiaprojektjét a francia ENGIE – írja az economica.net a vállalat közleménye alapján.

Romániában valósítja meg első hibrid energiaprojektjét az ENGIE
Hirdetés
2026. június 24., szerda

Mire elég a pénzünk? A lakosság alig több, mint 10 százalékának nőtt a jövedelme az elmúlt egy évben

Közel 14 százalékkal nőtt tavaly a romániai háztartások havi átlagjövedelme a hivatalos statisztikák szerint. Egy friss felmérés közben azt mutatja, hogy a lakosság 41 százalékának az elmúlt egy évben csökkent a jövedelme.

Mire elég a pénzünk? A lakosság alig több, mint 10 százalékának nőtt a jövedelme az elmúlt egy évben
2026. június 24., szerda

Több mint 2,25 milliárd euró érkezett Románia számlájára

Több mint 2,25 milliárd euró érkezett Románia számlájára az az országos helyreállítási terv PNRR keretében benyújtott negyedik kifizetési kérelem alapján.

Több mint 2,25 milliárd euró érkezett Románia számlájára
2026. június 24., szerda

Ázsiai vendégmunkások Romániában: mennyivel keresnek jobban, mint otthon?

Bár úgy tűnik, még mindig megosztja a romániai társadalmat az ázsiai vendégmunkások foglalkoztatása, napról napra több nepálit, indiait vagy éppen Srí Lanka-it láthatunk az erdélyi városok utcáin. De miért éri meg ázsiaiként Romániában munkát vállalni?

Ázsiai vendégmunkások Romániában: mennyivel keresnek jobban, mint otthon?
Hirdetés
Hirdetés