EU-csúcs: fokoznák az Unió gazdasági erejét

Az egyszerűsített eljárással kidolgozott megállapodást az tette lehetővé, hogy az Európai Parlament a héten kedvező véleményt fogalmazott meg róla. A megállapodás nyomán egy új bekezdés kerül a szerződésnek a Gazdasági és Monetáris Unióval foglalkozó 136-os cikkelyébe. Ennek szövege szerint „azok az uniós tagállamok, amelyek pénze az euró, stabilitási mechanizmust hozhatnak létre. Ez akkor vehető igénybe, ha elengedhetetlen ahhoz, hogy az euróövezet egészének stabilitása megmaradjon. A mechanizmus keretében kért bármilyen pénzügyi támogatás megadása szigorú feltételesség tárgya lesz.” A mostani döntést követően megkezdődhet a módosítás ratifikációja, jóváhagyása a tagországok nemzeti törvényhozásában.

José Manuel Durao Barroso, az Európai Bizottság elnöke az ülés után azt hangoztatta, hogy a módosítással és a gazdasági koordinációt érintő más döntésekkel az EU fontos lépést tett afelé, hogy teljes körű gazdasági unióvá váljék. Mind ő, mind Van Rompuy megerősítette, hogy teljes körű megállapodás született az 2013 júniusától működő állandó mechanizmusról és arról is, hogy az addig fenntartott (már ma is működő) ideiglenes mechanizmus támogatási képességeit növelik. Az utóbbiról mindazonáltal hivatalosan csak júniusban születik döntés, mert egyes tagországok belpolitikai helyzete most nem tette lehetővé a formális jóváhagyást.

Paktum a versenyképességért

A csúcs keretében – előző este – az említetteken kívül további intézkedéseket is elfogadtak, köztük az úgynevezett versenyképességi paktumot, illetve hat új, a témába vágó jogszabály tervezetét. Tízből hat olyan európai uniós tagállam csatlakozik az eurózóna versenyképességi paktumához, amely nem tagja a közös pénzt használó övezetnek – jelentette be Herman Van Rompuy, az EU-tagországok állam- és kormányfői tanácsának elnöke. Internetes – a Twitter társasági portálon közzétett – üzenetében az uniós illetékes közölte: Lengyelország, Bulgária, Románia, Lettország, Litvánia és Dánia döntött úgy máris, hogy csatlakozik a zóna 17 országa által már elfogadott javaslatcsomaghoz, amelynek rendeltetése, hogy növelje az övezet versenyképességét, és tovább fokozza a gazdaságpolitika összehangolását az érintett országok között. A csomaghoz bármely EU-tagállam csatlakozhat.

Négy ország – Magyarország, Svédország, Nagy-Britannia és Csehország – egyelőre úgy döntött, hogy nem tekinti kötelezőnek magára nézve. Orbán Viktor miniszterelnök ezt hét eleji nyilatkozatában azzal indokolta, hogy a kormány fenn kívánja tartani függetlenségét adózási ügyekben, önállóan akarja megállapítani az adó mértékét. A versenyképességi paktum fő újdonsága, hogy az eddiginél jobban számon kérhető kötelezettségvállalások rendszerét állítja fel. A csomag kijelöli a foglalkoztatás-, a pénzügy- és a vállalkozáspolitika azon elemeit, amelyekre vonatkozóan a paktumot elfogadók hosszabb távra szólóan vagy rendszeresen közös célkitűzéseket állapítanak meg. A célok alapján a tagállamok olyan nemzeti programot állítanak össze, amely legjobban illik saját országuk belső adottságaihoz. A versenyképesség-növelő paktum végcélja, hogy segítsen gyorsítani a gazdasági növekedést az EU-ban közép- és hosszú távon is, segítsen megőrizni az EU szociális modelljét, és a lakosság számára jobb jövedelmet, magasabb életszínvonalat tegyen lehetővé – hangoztatták a témáról két hete kiadott közleményben az euróövezeti állam- és kormányfők.

Orbán mérleget vont

Mandátumának félidejéhez érve a magyar EU-elnökségnek sikerült elérnie az időarányosan kitűzött célok többségét – jelentette ki Orbán Viktor a csúcsot követően. Mint mondta, előre tudta, hogy ez a csúcs nagyon nehéz lesz, és három héttel ezelőtt még nagyon jelentősek voltak az eltérések egyes tagországok között annak a hat uniós jogszabálytervezetnek a szövegét illetően, amelyek a közös gazdasági kormányzás megteremtését szolgálják. E hat jogszabály ügyében most teljes egyetértés született – állapította meg.

Áprilisban meg lehet kezdeni a tagállamok által most elfogadott szövegről az érdemi egyeztetést az Európai Parlamenttel, és bár nagyon sok módosító indítvány született eddig is, az EU soros elnökségét ellátó Magyarország miniszterelnöke szerint, reális esély van arra, hogy a júniusi csúcstalálkozóra – vagyis még a magyar mandátum lejárta előtt – megszülessenek ezek a fontos jogszabályok. Orbán a magyar elnökség által eddig elért eredmények közül – a mostani csúcson megszületett gazdasági-pénzügyi megállapodás mellett – kiemelte az európai szabadalom ügyét, a nemek közti egyenlőség kérdését, az észak–déli infrastruktúra-összeköttetésekről született megállapodást, az energiastratégiát. Amiben rosszabbul állunk – mondta a kormányfő -, az a belső határellenőrzéstől mentes schengeni övezet kibővítése Romániával és Bulgáriával. E tekintetben „vékonyka” annak az esélye, hogy a kérdést sikerülhet a magyar elnökség vége előtt lezárni – fogalmazott. A horvát EU-csatlakozásról azt mondta: „pengeélen táncol”, hogy a csatlakozási tárgyalásokat még a magyar félév alatt le lehet-e zárni.