EU-csúcs a gazdaságpolitikáról

Különösen így van ez azóta, hogy – a válságra való hatékonyabb válaszadást keresve – bevezették az „európai szemeszter” fogalmát. Ez lényegében azt fedi, hogy a tagországok minden év első felében pontosan kidolgozott menetrend szerint összemérik saját nemzeti gazdaság- és pénzügy-politikai célkitűzésüket, stratégiájukat az összeurópai célokkal és stratégiával. Ennek a folyamatnak a keretében a mostani csúcstalálkozón áttekintik a 2012-re Brüsszel által megfogalmazott „országspecifikus ajánlások” teljesítését, különös tekintettel a gazdasági növekedés beindítását hangoztató célkitűzésekre. E téren az Unió nem büszkélkedhet érdemleges teljesítményjavulással: a növekedés nem indult be, a munkanélküliség a korábbinál is magasabbra kúszott.

Az „európai szemeszter” menetrendje értelmében a mostani csúcstalálkozón „útmutatást” dolgoznak ki a tagállamok összessége számára, hogy hova helyezzék a hangsúlyt a következő hetekben kidolgozandó stabilitási, illetve konvergenciaprogramjukban, valamint nemzeti reformprogramjukban. (Stabilitási programot az euróövezet országai, konvergenciaprogramot pedig azok az országok dolgoznak ki, amelyek még csak „törekednek” az euróövezetbe. A nemzeti reformprogramot valamennyi tagországnak meg kell fogalmaznia.) Az „útmutatások” részben az Európai Bizottság által az éves növekedésről szóló jelentés megállapításain, részben pedig a soros EU-elnökség szintetizáló jelentése alapján öltenek formát. A „szemeszter” során a következő lépés azt lesz, hogy a tagországok áprilisban benyújtják Brüsszelnek az igényelt stratégiai dokumentumokat, amelyeket aztán a bizottság a májusi tavaszi gazdasági előrejelzés adatainak fényében elemez, majd az elemzés nyomán minden egyes országra nézve specifikus ajánlásokat tesz. 

A mostani EU-csúcs érdekessége, hogy azon belül – a még összuniós körben elfogyasztott csütörtöki munkavacsora után, a tervek szerint 22 órától – külön tanácskozást tartottak az euróövezet országainak állam-, illetve kormányfői. Az „eurócsúcs” részvevőinek Mario Draghi, az Európai Központi Bank elnöke adott tájékoztatást a 17 országot átfogó övezet helyzetéről.

A második napon, pénteken, immár ismét 27-es körben, az Oroszországhoz fűződő viszony kérdéseit tekintik át az EU-országok vezetői. A legkevésbé sem fontos, ám a megnövekedett költségtudatosság illusztrálása szempontjából mindenképpen jelzésértékű fejlemény, hogy tudósítói emlékezet óta ez lesz az első olyan EU-csúcs, amikor az akkreditált újságírók már nem kapnak ingyenes vacsorát, illetve a második napon ingyenes ebédet a tanácskozás helyszínéül szolgáló Justus Lipsius épületben, hanem fizetniük kell az étkezésért – miként egyébként minden más, „normális” napon.