Hétfőn kezdte meg az Európai Központi Bank gazdaságösztönző céllal bejelentett eszközvásárlási programjának végrehajtását. Mario Draghi elnök az EKB kormányzótanácsának Ciprus fővárosában, Nicosiában tartott múlt heti csütörtöki kamatdöntő ülését követő sajtótájékoztatón jelentette be az eszközvásárlási program március 9-i megkezdését.
2015. március 09., 16:262015. március 09., 16:26
A tervek szerint 2016 szeptemberéig tartó, havi 60 milliárd eurós – összességében 1100 milliárd eurós – kötvényvásárlási program az amerikai jegybank szerepét betöltő Fed, illetve a brit jegybank gazdaságösztönző céllal végrehajtott mennyiségi enyhítési programjaival mutat elvi hasonlóságot.
Az eszközvásárlási program havi 60 milliárd eurós keretösszege már tartalmazza az EKB két, tavaly ősszel indított magánadósság-vásárló programjának havi 10 milliárd eurós keretösszegét is, vagyis a piacra juttatott pótlólagos likviditás 50 milliárd euró lesz.
A program keretében az EKB 2-30 év lejáratú befektetési minősítésű államkötvényeket, továbbá az EU intézményei és magánvállalatok által kibocsátott papírokat vásárol. A bank az EKB alaptőkéjéhez való hozzájárulás mértékében vesz kötvényeket az euróövezeti országokban.
Az eszközvásárlási program ellenzőinek szószólója Jens Weidmann, a német központi bank, a Bundesbank elnöke többször hangoztatta, hogy az olcsó pénz politikája, amelyet az amerikai Fed és a japán jegybank követ, nem ültethető át Európába, mert Európában nincs központi kormány, ráadásul a túl olcsó hitelek egyes országokban késleltethetnék a szükséges reformok végrehajtását.
Iratkozzon fel hírlevelünkre, hogy elsőként értesüljön a hírekről!
A „megfizethető, alapvető és robusztus mobilitás” viszonyítási pontjaként láttatná magát a Dacia a román autógyár 2030-ig terjedő stratégiai ütemterve szerint, amely többek között négy elektromos modell bevezetését tervezi.
Javaslatcsomagot terjesztett Ilie Bolojan miniszterelnök és a bukaresti kormánykoalíció vezetői elé Bogdan Ivan energiaügyi miniszter a Közel-Keleten dúló konfliktusnak a romániai üzemanyagpiacra gyakorolt negatív hatásainak enyhítése céljából.
A Mezőgazdasági Kifizetési és Intervenciós Ügynökség (APIA) március 16. és június 5. között fogadja a 2026-os támogatási kampány kifizetési kérelmeit. Az intézmény országos tájékoztató kampányt indított román és magyar nyelven.
Az Iránban dúló háborús helyzet miatt sok Romániába tartó, nem uniós országból jövő munkavállaló reked az átutazási pontokon, a hazai munkáltatók emiatt munkaerőhiányra panaszkodnak.
Romániában a tavaly februári 9,62%-ról 9,31%-ra mérséklődött az éves infláció. A szolgáltatások közül a villanyáram drágult a legnagyobb mértékben, miközben egyes élelmiszerek ára, például a burgonya és liszt ára csökkent.
Románia újabb üzemanyag-drágulás előtt áll: a gázolaj literenkénti ára már átlépte a 9 lejt, és a piaci folyamatok alapján március végére elérheti a 10 lejt – figyelmeztetett Dumitru Chisăliță, az Intelligens Energia Egyesület elnöke.
Csütörtökön is tovább emelkedett az üzemanyagok ára a romániai töltőállomásokon: a piacvezető Petrom újra nagyléptékben emelte mind a benzin, mind a gázolaj árát. Ez már a hatodik drágítás volt a közel-keleti konfliktus kirobbanása óta.
Ilie Bolojan kormányfő felkérte a munkaügyi minisztériumot, hogy számolja fel a munkanélküli-támogatási rendszerben feltárt joghézagokat, amelyek lehetővé teszik a közpénzek törvénytelen felhasználását.
Az Egyesült Államok informálisan hozzájárult az orosz Lukoil érdekeltségébe tartozó Petrotel olajfinomító újraindításához az iráni háború okozta kőolajválság elleni küzdelem érdekében – jelentette be Bogdan Ivan energiaügyi miniszter.
Keményen bírálja az állami költségvetés tervezetét a Kormányzati Alkalmazottak Szakszervezete (SAALG).
Látogatottsági adatok
szóljon hozzá!