
2009. július 20., 11:042009. július 20., 11:04
– Miért nem értenek egyet az átalányadó bevezetésével?
– Ez az adó pontosan azt a réteget érintette hátrányosan, amely nem ért el kimagasló eredményeket, de a családja megélhetését megoldotta. Háromszéken sok kisvállalkozó függesztette fel vagy szüntette meg tevékenységét, mert ezt a pluszterhet már nem tudta felvállalni. Furcsa, hogy a pénzügyminisztérium államtitkára egy legyintéssel elintézi ezt a kérdést, mondván, hogy ezek a cégek úgysem voltak fontosak a gazdaság számára. Ez a megközelítés hatalmas tévedés, hiszen ezek a kisvállalkozások még ha keveset is, de bevételt jelentettek az államnak, viszont ha bezárnak, munkanélkülieket és költséget generálnak. Ez a kormány nem tesz olyan lépéseket, amelyek a válságban fellendítenék a gazdaságot, hanem túlterheli a vállalkozókat. Ilyen módszerekkel az üres államkasszát sem lehet feltölteni, hiszen ha a kormány ellehetetleníti a vállalkozásokat az állami bevételi forrásokat szűkíti.
– Mennyire érintette a válság Kovászna megye gazdaságát?
– Nagyképűség lenne azt állítani, hogy Háromszéken nem érződik a válság, persze vannak területek, ahol jobban, és vannak ahol kevésbé. Az élelmiszeripar az egyik, viszonylag érintetlen terület, hiszen élelmet válságban is vásárolnak az emberek. Az ágazatok többségében a piacok beszűkültek, hiszen szigorodtak a hitelezési feltételek, és ahol lehet, mindenki spórol. Azért a helyzet Háromszéken nem katasztrofális.
– Milyen segítséget várnak a kormánytól?
– Tagadhatatlan, hogy vannak még a korábbi kormányoktól örökölt, a kis és középvállalkozókat támogató kedvezmények. Az állam felé felhalmozott adósságok átütemezése és a büntetőkamatok eltörlése nagy segítség lenne. Mindenki jobban jár, ha nem kényszerítik a vállalkozót, hogy az adósságai miatt bezárja a cégét, hanem esélyt kap arra, hogy ha lassabban is, de törlessze elmaradásait. A miniszterelnök ebben a hónapban jelentette be, hogy hajlandók az átütemezésre, de a büntetőkamatokat nem engedik el. Így, felemás módon, ez a lépés értelmetlen.
– Az ASIMCOV mivel tudja támogatni a helyi vállalkozókat?
– Igyekszünk serkenteni a vállalkozói kedvet, a meglevő vállalkozásoknak tőkepótló forrásokat mutatunk fel, amivel ütőképesebbek lehetnek. Megnyertük idén is a Corvinus Zrt. által kiírt vállalkozásfejlesztői pályázatot. Ezzel jelentős támogatási tőkekészletet tudunk bevonzani a térségbe. Az elmúlt tizenkét évben több mint kétmillió euró vissza nem térítendő támogatás érkezett ezen az úton Kovászna megyébe. Konokul szorgalmazzuk a társulást, a klaszterek alapítását. A fás-klaszter megalakítása folyamatban van, a Kovászna megyei önkormányzat és az ASIMCOV közösen vesznek részt a Pro Wood elnevezésű projektben.
A projekt értéke kétszázezer euró, amit teljes mértékben az Európai Unió finanszíroz. Ebből a pénzből fizetik a hálózat létrehozásának költségeit. A program gyakorlatba ültetése 2010 májusáig tart. A hálózat a piackutatásban, az új technológiák megismerésében és alkalmazásában is tudja segíteni a vállalkozókat. A faipari klaszter megalapítása folyamatban van, 2010-ig megalakul, a faipari vállalkozásokat fogja össze és segíti. A klaszter angol eredetű szó, szőlőfürtöt, tehát tömörülést jelent. Minden területen, ahol létezik összefogásra való készség, meg lehet alakítani a klasztert. Az élelmiszer-ipari klaszter technikai beruházásokra találhatná meg a forrásokat és felkutatná a piacot. A hagyományos termékekkel kell a piacra lépni, azok versenyképesek a multinacionális cégek termékeivel. A kereskedők is társulhatnak, hiszen közösen könnyebben kivédhetnék a nemzetközi üzletláncok terjeszkedését. Erre megtörtént az első lépés, a közeljövőben alakul meg a kereskedők szakmai társulása.
– Miben látja a háromszéki gazdaság jövőjét?
– A nagy gyárak megszűntek, a készruhagyártás is időszakos megoldás. Bár a megyét a nadrágok völgyének nevezik, a 13 készruhagyárból csak kettő működik helyi tőkével. Ezek biztosan maradnak, a többiek, a lohn rendszerben működők továbbállhatnak, ha a költségeik elérnek egy bizonyos szintet. Azt kell megnézni, minek van piaca, mert készletre termelni tőkeveszteség. Kovászna megyében az élelmiszeriparnak, a megújuló energiaforrásoknak és a faluturizmusnak lehet jövője. Erős élelmiszeripart kell kialakítani és elérni, hogy a megtermelt mezőgazdasági javakat méltó áron lehessen értékesíteni. Az energiafűz termesztését mint megújuló energiaforrást alig két éve népszerűsítjük, és már hat hektáron termesztik. A turizmus is jó úton halad, négy éve még nem lehetett egy nagyobb csoportot falun elszállásolni, ma már nincs olyan falu, ahol ne működne panzió. A székely ember konzervatív, mégis Háromszéken van nyitottság az újdonságra.
Egyelőre sem Magyarország, sem Románia nem áll készen az euró bevezetésére – derül ki az Európai Bizottság 2026-os konvergenciajelentéséből, amelyben értékeli az euróövezeten kívüli tagállamok felkészültségét az egységes valuta bevezetésére.
Nem csak nekünk tűnik úgy, hogy évről évre több tini vállal nyári melót, hanem számadatok is igazolják a trendet. Ki egy kis zsebpénzért, egy fesztiválbelépőért, ki tapasztalatszerzés céljából, ki a tandíjért, mások egészen más okok miatt.
Romániában valósítja meg első hibrid energiaprojektjét a francia ENGIE – írja az economica.net a vállalat közleménye alapján.
Közel 14 százalékkal nőtt tavaly a romániai háztartások havi átlagjövedelme a hivatalos statisztikák szerint. Egy friss felmérés közben azt mutatja, hogy a lakosság 41 százalékának az elmúlt egy évben csökkent a jövedelme.
Több mint 2,25 milliárd euró érkezett Románia számlájára az az országos helyreállítási terv PNRR keretében benyújtott negyedik kifizetési kérelem alapján.
Bár úgy tűnik, még mindig megosztja a romániai társadalmat az ázsiai vendégmunkások foglalkoztatása, napról napra több nepálit, indiait vagy éppen Srí Lanka-it láthatunk az erdélyi városok utcáin. De miért éri meg ázsiaiként Romániában munkát vállalni?
Az Európai Bizottság 2,25 milliárd eurót folyósított kedden Romániának az országos helyreállítási tervhez (PNRR) kapcsolódó negyedik kifizetési kérelem alapján.
A Pavăl testvérek leküzdötték az utolsó akadályt is: a Dedeman tulajdonosaié lehet a Carrefour romániai üzletága. A Versenytanács úgy döntött ugyanis, hogy a Carrefour Románia felvásárlása nem versenyellenes.
Az Európai Unióban 20,7 százalékkal drágultak májusban éves összevetésben a személyes közlekedéshez használt üzemanyagok és kenőanyagok, miután áprilisban 20,8 százalékos, márciusban pedig 12,9 százalékos növekedést mértek.
Megérkeztek a piacokra a nyár nagy kedvencei, a görögdinnyék, azonban kérdés, hogy vajon amit megvásárolunk, az Görögországban, vagy pedig a dél-romániai Dolj megye márkanévvé vált településén, Dăbuleni-ben termett.