– Miért nem értenek egyet az átalányadó bevezetésével?
– Ez az adó pontosan azt a réteget érintette hátrányosan, amely nem ért el kimagasló eredményeket, de a családja megélhetését megoldotta. Háromszéken sok kisvállalkozó függesztette fel vagy szüntette meg tevékenységét, mert ezt a pluszterhet már nem tudta felvállalni. Furcsa, hogy a pénzügyminisztérium államtitkára egy legyintéssel elintézi ezt a kérdést, mondván, hogy ezek a cégek úgysem voltak fontosak a gazdaság számára. Ez a megközelítés hatalmas tévedés, hiszen ezek a kisvállalkozások még ha keveset is, de bevételt jelentettek az államnak, viszont ha bezárnak, munkanélkülieket és költséget generálnak. Ez a kormány nem tesz olyan lépéseket, amelyek a válságban fellendítenék a gazdaságot, hanem túlterheli a vállalkozókat. Ilyen módszerekkel az üres államkasszát sem lehet feltölteni, hiszen ha a kormány ellehetetleníti a vállalkozásokat az állami bevételi forrásokat szűkíti.

– Mennyire érintette a válság Kovászna megye gazdaságát?
– Nagyképűség lenne azt állítani, hogy Háromszéken nem érződik a válság, persze vannak területek, ahol jobban, és vannak ahol kevésbé. Az élelmiszeripar az egyik, viszonylag érintetlen terület, hiszen élelmet válságban is vásárolnak az emberek. Az ágazatok többségében a piacok beszűkültek, hiszen szigorodtak a hitelezési feltételek,  és ahol lehet, mindenki spórol. Azért a helyzet Háromszéken nem katasztrofális.

– Milyen segítséget várnak a kormánytól?
– Tagadhatatlan, hogy vannak még a korábbi kormányoktól örökölt, a kis és középvállalkozókat támogató kedvezmények. Az állam felé felhalmozott adósságok átütemezése és a büntetőkamatok eltörlése nagy segítség lenne. Mindenki jobban jár, ha nem kényszerítik a vállalkozót, hogy az adósságai miatt bezárja a cégét, hanem esélyt kap arra, hogy ha lassabban is, de törlessze elmaradásait. A miniszterelnök ebben a hónapban jelentette be, hogy hajlandók az átütemezésre, de a büntetőkamatokat nem engedik el. Így, felemás módon, ez a lépés értelmetlen.

– Az ASIMCOV mivel tudja támogatni a helyi vállalkozókat?
– Igyekszünk serkenteni a vállalkozói kedvet, a meglevő vállalkozásoknak tőkepótló forrásokat mutatunk fel, amivel ütőképesebbek lehetnek. Megnyertük idén is a Corvinus Zrt. által kiírt vállalkozásfejlesztői pályázatot. Ezzel jelentős támogatási tőkekészletet tudunk bevonzani a térségbe. Az elmúlt tizenkét évben több mint kétmillió euró vissza nem térítendő támogatás érkezett ezen az úton Kovászna megyébe. Konokul szorgalmazzuk a társulást, a klaszterek alapítását. A fás-klaszter megalakítása folyamatban van, a Kovászna megyei önkormányzat és az ASIMCOV közösen vesznek részt a Pro Wood elnevezésű projektben.

A projekt értéke kétszázezer euró, amit teljes mértékben az Európai Unió finanszíroz. Ebből a pénzből fizetik a hálózat létrehozásának költségeit. A program gyakorlatba ültetése 2010 májusáig tart. A hálózat a piackutatásban, az új technológiák megismerésében és alkalmazásában is tudja segíteni a vállalkozókat. A faipari klaszter megalapítása folyamatban van, 2010-ig megalakul, a faipari vállalkozásokat fogja össze és segíti. A klaszter angol eredetű szó, szőlőfürtöt, tehát tömörülést jelent. Minden területen, ahol létezik összefogásra való készség, meg lehet alakítani a klasztert. Az élelmiszer-ipari klaszter technikai beruházásokra találhatná meg a forrásokat és felkutatná a piacot. A hagyományos termékekkel kell a piacra lépni, azok versenyképesek a multinacionális cégek termékeivel. A kereskedők is társulhatnak, hiszen közösen könnyebben kivédhetnék a nemzetközi üzletláncok terjeszkedését. Erre megtörtént az első lépés, a  közeljövőben alakul meg a kereskedők szakmai társulása.

– Miben látja a háromszéki gazdaság jövőjét?
– A nagy gyárak megszűntek, a készruhagyártás is időszakos megoldás. Bár a megyét a nadrágok völgyének nevezik, a 13 készruhagyárból csak kettő működik helyi tőkével. Ezek biztosan maradnak, a többiek, a lohn rendszerben működők továbbállhatnak, ha a költségeik elérnek egy bizonyos szintet. Azt kell megnézni, minek van piaca, mert készletre termelni tőkeveszteség. Kovászna megyében az élelmiszeriparnak, a megújuló energiaforrásoknak és a faluturizmusnak lehet jövője. Erős élelmiszeripart kell kialakítani és elérni, hogy a megtermelt mezőgazdasági javakat méltó áron lehessen értékesíteni. Az energiafűz termesztését mint megújuló energiaforrást alig két éve népszerűsítjük, és már hat hektáron termesztik. A turizmus is jó úton halad, négy éve még nem lehetett egy nagyobb csoportot falun elszállásolni, ma már nincs olyan falu, ahol ne működne panzió. A székely ember konzervatív, mégis Háromszéken van nyitottság az újdonságra.