Háromszéken 109 minősített szálláshely szerepel a nyilvántartásokban, melyek megközelítőleg négyezer vendég fogadására alkalmasak. Albert Zoltán, a Kovászna megyei Turizmusért Egyesület munkatársa elmondta, ezek a hivatalosan működő panziók, szállodák, motelek és villák. Becslések szerint Háromszéken valójában mintegy hatezer vendéget tudnak elszállásolni, tehát a szálláshelyek egyharmada feketén kínálja szolgáltatásait. A minősítés nélküli szálláshelyek között is különbséget kell tenni, hívta fel a figyelmet a turisztikai szakember: vannak olyanok, melyekre soha nem váltottak ki engedélyt, míg más esetekben a tulajdonos hanyagságból, feledékenységből elmulasztotta azt három év után megújítani. Ez a probléma rövidesen megoldódhat, mivel egy készülő jogszabálytervezet szerint a minősítés örök érvényű lenne, ugyanakkor nagyobb hangsúlyt kapna az ellenőrzés, hogy tartják-e a minőségi paramétereket. A soha nem minősített szálláshelyek visszaszorulóban vannak, mert a minisztérium megkétszerezte a területi kirendeltségek alkalmazottainak a számát, így gyakoribbak az ellenőrzések és a büntetések.
Albert Zoltán hangsúlyozta, az engedély kiváltásának elmulasztását leggyakrabban az eljárás bonyolultsága okozza, nem az adócsalás szándéka. Az engedéllyel működő panziótulajdonos is tud adót csalni, ha nem számláz. Az egészségügyi, tűzvédelmi, környezetvédelmi engedélyek kiváltása azonban sok nyűggel jár. Vidéken, ahol nincs csatornázás, folyóvíz, drága a tanulmányok elkészítése. Albert Zoltán több olyan esetről tud, amikor a tulajdonos elkezdte, majd abbahagyta az engedélyeztetés folyamatát. Kovászna megyében az üdülőhelyeken virágzik a feketeturizmus, például a Rétyi tó mellett és Bálványoson. Gyakori, hogy valakinek van egy hétvégi háza, azt kiadja az ünnepekre vagy a szezonban. Ezzel megbízott nyugdíjasok kulccsal várják a turistákat, és ajánlják az olcsó szállást. Követhetetlen hogy ki a tulajdonos, és tematikus ellenőrzéseket sem lehet tartani, mert magánházakban nincs mit keressenek az ellenőrök.
A vendégek ritkán reklamálnak, ők gyakran azt sem tudják, milyen elvárásaik lehetnének. A két és a három csillag közötti különbségről annyit tudnak, hogy az egyik olcsóbb. Albert Zoltán nem a büntetésekben látja a megoldást. A vállalkozókat szerinte biztatni kell a minősítés megszerzésére, és ebben nyújt segítséget a Kovászna Megyei Turizmusért Egyesület; segítenek az iratcsomó összeállításában, és azt továbbítják a minisztérium Brassóban működő területi kirendeltségéhez. Albert Zoltán elmondta, Háromszéken az elmúlt években a szálláshelyek iránt nagyobb volt a kereslet, mint a kínálat. Sepsiszentgyörgyön például egy nagyszabású, 500 résztvevőt megmozgató rendezvényre nem lenne elég szálláshely. Háromszéken 90 és 250 lej között mozog egy háromcsillagos szálláshelyen eltöltött éjszaka ára, mely természetesen függ az igénybe vehető szolgáltatások minőségétől és mennyiségétől, valamint a szálláshely elhelyezkedésétől.
Idén 30 százalékkal esett vissza a vidéki panziók kihasználtsága. Daragus Attila, a Faluturisztikai Szövetség Kovászna megyei elnöke szerint a gazdasági válság, a kiépítetlen infrastruktúra és a kedvezőtlen időjárás okozza az érdeklődés csökkenését. Daragus szerint a térség nagy előnye gasztronómiai szempontból, hogy az országban alkalmazott átlagos árakért a vendég a hagyományos román konyha mellett a székely, a magyar és az osztrák ételkülönlegességeket is megkóstolhatja. Idén nyáron többnyire Magyarországról és Dél-Romániából érkeznek turisták a háromszéki panziókba. Daragus Attila úgy véli, a vidék vonzereje a tiszta levegő, a mofetták és a gyógyfürdők.
A feketeturizmus megkeseríti a Hargita megyei idegenforgalmi vállalkozók életét is. Miközben Gyilkostó üdülőtelep szinte mindegyik szálloda- és panziótulajdonosa visszaesésre panaszkodik, az üdülőtelep kisebb-nagyobb hétvégi házaiban, villáiban, illetve a tóba ömlő patakok mentén virágzik a feketeturizmus. „Ki az a turista a mostani gazdasági válság közepette, aki ellenáll az olcsóbb ajánlatnak?” – tette fel a kérdést Portik Csaba, a Gyilkostó Szálloda tulajdonosa, a Gyilkostó Turisztikai Egyesület elnöke. Mint magyarázta, szinte naponta szembesül azzal a helyzettel, hogy a szállodája előtti parkolóból halásszák el előle a turistákat olyan személyek, akik nem hivatalosan folytatnak vendéglátó-ipari tevékenységet. A zavarosban halászók autóval beállnak egy szálloda vagy panzió parkolójába, és a szélvédőre ragasztott A4-es papírlapon hirdetik, hogy olcsóbb szállást ajánlanak. Az érdeklődőket aztán elkalauzolják a saját hétvégi házukba, de sok esetben sátorozók számára alkalmas kaszálóterületet is tudnak ajánlani.
„Az ilyen szálláshelyek nyújtotta szolgáltatások minősége megkérdőjelezhető” – fejtette ki Mezei János gyergyószentmiklósi polgármester. Mint mondta, a feketeturizmus felvirágzása miatt károsult hivatásos vendéglátók panaszukkal őt is felkeresték, azonban érdemi lépést sem az önkormányzat, sem a hivatalos ellenőrző szervek nem tehetnek, mert törvény rendelkezik arról, hogy magánterületre csak a tulajdonos engedélyével léphet be ellenőr. Ugyanezt a jogi hézagot sérelmezi Portik Csaba is mondván: „amíg az én szállodámban bármikor ellenőrizhet a pénzügyőrségtől kezdve a közegészségügyi hatóságig bárki, egy nem hivatalosan működő vendégfogadóba csak a tulajdonos engedélyével léphet be az ellenőr”. Portik több szálloda- és panziótulajdonos kérésére az ősz folyamán egyeztető tárgyalást akar összehívni a Gyilkos-tónál, más üdülőtelepek turisztikai érdek-képviseleti képviselőinek meghívásával, ugyanis szerinte a feketeturizmus burjánzása országos szintű. „Mindenki fizesse be a forgalma és jövedelme utáni adót, teremtsen megfelelő körülményeket a turistáknak, ne az ár alatti szolgáltatásával és annak alacsony minőségével próbáljon jövedelemhez jutni” – szögezte le Portik, aki mint mondta, soha nem zavarta a minőségi mutatókon alapuló lojális konkurencia.
Elsősorban a tűzoltósági engedély borsos ára miatt működnek illegális szálláshelyek Bihar megyében, mondta el a Krónika kérdésére az Országos Kulturális, Ökológiai és Faluturizmus Egyesület (ANTREC) Bihar megyei igazgatója, Maria Tătar. Ahhoz ugyanis, hogy egy szállót tűzvédelmileg biztonságossá nyilvánítsanak, a tulajdonosnak 10 000 lejt kell fizetnie, függetlenül attól, mekkora befogadóképességű a panzió. Az igazgatónő azt mondta, épp a múlt héten egyeztetett erről a kérdésről Elena Udrea turisztikai miniszterrel, aki megígérte, a legközelebbi törvénymódosításban más szabályok szerepelnek majd. Eszerint azoknak a panzióknak, amelyek nyolc szobával vagy annál kevesebbel rendelkeznek, elég lesz saját felelősségre kiállítani egy nyilatkozatot. A nagyobbaknak ezután is be kell majd szerezniük az igazolást, de azt még az igazgatónő nem tudja, vajon annak összege ugyanekkora marad-e.
Maria Tătar szerint a feketeturizmus egyik legfeketébb ága az úgynevezett „timeshare”. Ez az üdülési mód azt jelenti, hogy egy ingatlan használati, bérlési jogát különböző emberek osztják meg egymás között úgy, hogy egy évben mindenki egy-két hetet tölthet ott. Az ilyenekkel az a baj, hogy nagyon nehezen ellenőrizhetők, hiszen valójában nem számítanak panziónak, ezért gyakran fordulnak hozzájuk panaszosok azzal, hogy az odautazáskor se ingatlant, se szobát nem találtak a megadott helyen. Ilyen esetben a pórul járt turista csak annyit tehet, hogy a megyei Fogyasztóvédelmi Hivatalhoz (OPC) fordul segítségért. Az igazgatónőnek tudomása van róla, hogy a Nagyvárad belvárosában, a Körös-parti toronyházban működik egy ilyen vállalkozás. „Miután az engedélyüket kértük, többé nem vették fel a telefont” – mondta Maria Tătar.
A Bihar megyei önkormányzat turisztikáért felelős alelnöke, Dumitru Voloşeniuc megkeresésünkre elmondta, a feketén működő turisztikai szolgáltatók nagyon károsak a megyére nézve. „Az utóbbi években lassanként sikerült elérnünk azt a szintet a turisztikai szolgáltatások minőségében, amely az ország többi részéhez viszonyítva elvárható. A feketeturizmus nagyon sokat ront a helyzeten” – nyilatkozta Voloşeniuc.
Szatmár megyére nem jellemző a feketeturizmus jelensége. „Biztosan van egy-két elszigetelt eset, mivel mi sem lehetünk kivételek, ám ez nem látszik meg a megye gazdasági mutatóiban. Egyébként e tekintetben nekünk nincsenek pontos kimutatásaink, mivel az adózó jogi és magánszemélyeket nem tevékenységi profiljaik, hanem pénzügyi helyzetük alapján figyeljük és tartjuk nyilván” – közölte lapunkkal Gavril Cuzdriorean, a megyei adóhatóság szóvivője. A pénzügyi szakember szerint leginkább Avasfelsőfalu környékén jelentkezhet a feketeturizmus, ugyanis az a vidék a megyébe látogató kirándulók fő célpontja. „Van több olyan villa és kisebb hétvégi ház, amelyet az utóbbi időben építettek és még nem jelentettek be. Egyelőre nem tudni, milyen tevékenységeket folytatnak ott” – tette hozzá a referens. Cuzdriorean elmondása szerint csak lakossági feljelentések vagy véletlenszerű tettenérések alapján fülelhetők le azok a magánszemélyek, akik törvénytelenül bocsátják áruba szobáikat éjjeli szállás gyanánt. A szatmárnémeti szállodaüzemeltetők egyébként azon búslakodnak, hogy a határ menti megyében még nincsenek megfelelően kiépülve a turistacsalogató látnivalók, így náluk többnyire csak egyéjszakás vendégek szállnak meg. „Tranzitmegye vagyunk, és csak keveseknek célállomás, így sajnos elkerül bennünket a turistaforgalom. Jó lenne néhány komoly fürdőt, aquaparkot létesíteni, amelyek ittmarasztalnák a külföldi vendégeket, és a hazaiakat is idecsalnák” – véli az egyik helyi szállodavezető.
Iratkozzon fel hírlevelünkre, hogy elsőként értesüljön a hírekről!
Egyelőre sem Magyarország, sem Románia nem áll készen az euró bevezetésére – derül ki az Európai Bizottság 2026-os konvergenciajelentéséből, amelyben értékeli az euróövezeten kívüli tagállamok felkészültségét az egységes valuta bevezetésére.
Nem csak nekünk tűnik úgy, hogy évről évre több tini vállal nyári melót, hanem számadatok is igazolják a trendet. Ki egy kis zsebpénzért, egy fesztiválbelépőért, ki tapasztalatszerzés céljából, ki a tandíjért, mások egészen más okok miatt.
Romániában valósítja meg első hibrid energiaprojektjét a francia ENGIE – írja az economica.net a vállalat közleménye alapján.
Közel 14 százalékkal nőtt tavaly a romániai háztartások havi átlagjövedelme a hivatalos statisztikák szerint. Egy friss felmérés közben azt mutatja, hogy a lakosság 41 százalékának az elmúlt egy évben csökkent a jövedelme.
Több mint 2,25 milliárd euró érkezett Románia számlájára az az országos helyreállítási terv PNRR keretében benyújtott negyedik kifizetési kérelem alapján.
Bár úgy tűnik, még mindig megosztja a romániai társadalmat az ázsiai vendégmunkások foglalkoztatása, napról napra több nepálit, indiait vagy éppen Srí Lanka-it láthatunk az erdélyi városok utcáin. De miért éri meg ázsiaiként Romániában munkát vállalni?
Az Európai Bizottság 2,25 milliárd eurót folyósított kedden Romániának az országos helyreállítási tervhez (PNRR) kapcsolódó negyedik kifizetési kérelem alapján.
A Pavăl testvérek leküzdötték az utolsó akadályt is: a Dedeman tulajdonosaié lehet a Carrefour romániai üzletága. A Versenytanács úgy döntött ugyanis, hogy a Carrefour Románia felvásárlása nem versenyellenes.
Az Európai Unióban 20,7 százalékkal drágultak májusban éves összevetésben a személyes közlekedéshez használt üzemanyagok és kenőanyagok, miután áprilisban 20,8 százalékos, márciusban pedig 12,9 százalékos növekedést mértek.
Megérkeztek a piacokra a nyár nagy kedvencei, a görögdinnyék, azonban kérdés, hogy vajon amit megvásárolunk, az Görögországban, vagy pedig a dél-romániai Dolj megye márkanévvé vált településén, Dăbuleni-ben termett.
Látogatottsági adatok