Erdélyszerte virágzik a feketeturizmus

Háromszéken 109 minősített szálláshely szerepel a nyilvántartásokban, melyek megközelítőleg négyezer vendég fogadására alkalmasak. Albert Zoltán, a Kovászna megyei Turizmusért Egyesület munkatársa elmondta, ezek a hivatalosan működő panziók, szállodák, motelek és villák. Becslések szerint Háromszéken valójában mintegy hatezer vendéget tudnak elszállásolni, tehát a szálláshelyek egyharmada feketén kínálja szolgáltatásait. A minősítés nélküli szálláshelyek között is különbséget kell tenni, hívta fel a figyelmet a turisztikai szakember: vannak olyanok, melyekre soha nem váltottak ki engedélyt, míg más esetekben a tulajdonos hanyagságból, feledékenységből elmulasztotta azt három év után megújítani. Ez a probléma rövidesen megoldódhat, mivel egy készülő jogszabálytervezet szerint a minősítés örök érvényű lenne, ugyanakkor nagyobb hangsúlyt kapna az ellenőrzés, hogy tartják-e a minőségi paramétereket. A soha nem minősített szálláshelyek visszaszorulóban vannak, mert a minisztérium megkétszerezte a területi kirendeltségek alkalmazottainak a számát, így gyakoribbak az ellenőrzések és a büntetések.

Nem adócsalás, bürokrácia

Albert Zoltán hangsúlyozta, az engedély kiváltásának elmulasztását leggyakrabban az eljárás bonyolultsága okozza, nem az adócsalás szándéka. Az engedéllyel működő panziótulajdonos is tud adót csalni, ha nem számláz. Az egészségügyi, tűzvédelmi, környezetvédelmi engedélyek kiváltása azonban sok nyűggel jár. Vidéken, ahol nincs csatornázás, folyóvíz, drága a tanulmányok elkészítése. Albert Zoltán több olyan esetről tud, amikor a tulajdonos elkezdte, majd abbahagyta az engedélyeztetés folyamatát. Kovászna megyében az üdülőhelyeken virágzik a feketeturizmus, például a Rétyi tó mellett és Bálványoson. Gyakori, hogy valakinek van egy hétvégi háza, azt kiadja az ünnepekre vagy a szezonban. Ezzel megbízott nyugdíjasok kulccsal várják a turistákat, és ajánlják az olcsó szállást. Követhetetlen hogy ki a tulajdonos, és tematikus ellenőrzéseket sem lehet tartani, mert magánházakban nincs mit keressenek az ellenőrök.

A vendég nem ismeri a jogait

A vendégek ritkán reklamálnak, ők gyakran azt sem tudják, milyen elvárásaik lehetnének. A két és a három csillag közötti különbségről annyit tudnak, hogy az egyik olcsóbb. Albert Zoltán  nem a büntetésekben látja a megoldást. A vállalkozókat szerinte biztatni kell a minősítés megszerzésére, és ebben nyújt segítséget a Kovászna Megyei Turizmusért Egyesület; segítenek az iratcsomó összeállításában, és azt továbbítják a minisztérium Brassóban működő területi kirendeltségéhez. Albert Zoltán elmondta, Háromszéken az elmúlt években a szálláshelyek iránt nagyobb volt a kereslet, mint a kínálat. Sepsiszentgyörgyön például egy nagyszabású, 500 résztvevőt megmozgató rendezvényre nem lenne elég szálláshely. Háromszéken 90 és 250 lej között mozog egy háromcsillagos szálláshelyen eltöltött éjszaka ára, mely természetesen függ az igénybe vehető szolgáltatások minőségétől és mennyiségétől, valamint a szálláshely elhelyezkedésétől.

Csökkenő forgalom

Idén 30 százalékkal esett vissza a vidéki panziók kihasználtsága. Daragus Attila, a Faluturisztikai Szövetség Kovászna megyei elnöke szerint a gazdasági válság, a kiépítetlen infrastruktúra és a kedvezőtlen időjárás okozza az érdeklődés csökkenését. Daragus szerint a térség nagy előnye gasztronómiai szempontból, hogy az országban alkalmazott átlagos árakért a vendég a hagyományos román konyha mellett a székely, a magyar és az osztrák ételkülönlegességeket is megkóstolhatja. Idén nyáron többnyire Magyarországról és Dél-Romániából érkeznek turisták a háromszéki panziókba. Daragus Attila úgy véli, a vidék vonzereje a tiszta levegő, a mofetták és a gyógyfürdők.

Elhalásszák az ügyfeleket

A feketeturizmus megkeseríti a Hargita megyei idegenforgalmi vállalkozók életét is. Miközben Gyilkostó üdülőtelep szinte mindegyik szálloda- és panziótulajdonosa visszaesésre panaszkodik, az üdülőtelep kisebb-nagyobb hétvégi házaiban, villáiban, illetve a tóba ömlő patakok mentén virágzik a feketeturizmus. „Ki az a turista a mostani gazdasági válság közepette, aki ellenáll az olcsóbb ajánlatnak?” – tette fel a kérdést Portik Csaba, a Gyilkostó Szálloda tulajdonosa, a Gyilkostó Turisztikai Egyesület elnöke. Mint magyarázta, szinte naponta szembesül azzal a helyzettel, hogy a szállodája előtti parkolóból halásszák el előle a turistákat olyan személyek, akik nem hivatalosan folytatnak vendéglátó-ipari tevékenységet. A zavarosban halászók autóval beállnak egy szálloda vagy panzió parkolójába, és a szélvédőre ragasztott A4-es papírlapon hirdetik, hogy olcsóbb szállást ajánlanak. Az érdeklődőket aztán elkalauzolják a saját hétvégi házukba, de sok esetben sátorozók számára alkalmas kaszálóterületet is tudnak ajánlani.

Kihasználják a jogi hézagot

„Az ilyen szálláshelyek nyújtotta szolgáltatások minősége megkérdőjelezhető” – fejtette ki Mezei János gyergyószentmiklósi polgármester. Mint mondta, a feketeturizmus felvirágzása miatt károsult hivatásos vendéglátók panaszukkal őt is felkeresték, azonban érdemi lépést sem az önkormányzat, sem a hivatalos ellenőrző szervek nem tehetnek, mert törvény rendelkezik arról, hogy magánterületre csak a tulajdonos engedélyével léphet be ellenőr. Ugyanezt a jogi hézagot sérelmezi Portik Csaba is mondván: „amíg az én szállodámban bármikor ellenőrizhet a pénzügyőrségtől kezdve a közegészségügyi hatóságig bárki, egy nem hivatalosan működő vendégfogadóba csak a tulajdonos engedélyével léphet be az ellenőr”. Portik több szálloda- és panziótulajdonos kérésére az ősz folyamán egyeztető tárgyalást akar összehívni a Gyilkos-tónál, más üdülőtelepek turisztikai érdek-képviseleti képviselőinek meghívásával, ugyanis szerinte a feketeturizmus burjánzása országos szintű. „Mindenki fizesse be a forgalma és jövedelme utáni adót, teremtsen megfelelő körülményeket a turistáknak, ne az ár alatti szolgáltatásával és annak alacsony minőségével próbáljon jövedelemhez jutni” – szögezte le Portik, aki mint mondta, soha nem zavarta a minőségi mutatókon alapuló lojális konkurencia.

Veszélyes a „timeshare”

Elsősorban a tűzoltósági engedély borsos ára miatt működnek illegális szálláshelyek Bihar megyében, mondta el a Krónika kérdésére az Országos Kulturális, Ökológiai és Faluturizmus Egyesület (ANTREC) Bihar megyei igazgatója, Maria Tătar. Ahhoz ugyanis, hogy egy szállót tűzvédelmileg biztonságossá nyilvánítsanak, a tulajdonosnak 10 000 lejt kell fizetnie, függetlenül attól, mekkora befogadóképességű a panzió. Az igazgatónő azt mondta, épp a múlt héten egyeztetett erről a kérdésről Elena Udrea turisztikai miniszterrel, aki megígérte, a legközelebbi törvénymódosításban más szabályok szerepelnek majd. Eszerint azoknak a panzióknak, amelyek nyolc szobával vagy annál kevesebbel rendelkeznek, elég lesz saját felelősségre kiállítani egy nyilatkozatot. A nagyobbaknak ezután is be kell majd szerezniük az igazolást, de azt még az igazgatónő nem tudja, vajon annak összege ugyanekkora marad-e.
Maria Tătar szerint a feketeturizmus egyik legfeketébb ága az úgynevezett „timeshare”. Ez az üdülési mód azt jelenti, hogy egy ingatlan használati, bérlési jogát különböző emberek osztják meg egymás között úgy, hogy egy évben mindenki egy-két hetet tölthet ott. Az ilyenekkel az a baj, hogy nagyon nehezen ellenőrizhetők, hiszen valójában nem számítanak panziónak, ezért gyakran fordulnak hozzájuk panaszosok azzal, hogy az odautazáskor se ingatlant, se szobát nem találtak a megadott helyen. Ilyen esetben a pórul járt turista csak annyit tehet, hogy a megyei Fogyasztóvédelmi Hivatalhoz (OPC) fordul segítségért. Az igazgatónőnek tudomása van róla, hogy a Nagyvárad belvárosában, a Körös-parti toronyházban működik egy ilyen vállalkozás. „Miután az engedélyüket kértük, többé nem vették fel a telefont” – mondta Maria Tătar.

A Bihar megyei önkormányzat turisztikáért felelős alelnöke, Dumitru Voloşeniuc megkeresésünkre elmondta, a feketén működő turisztikai szolgáltatók nagyon károsak a megyére nézve. „Az utóbbi években lassanként sikerült elérnünk azt a szintet a turisztikai szolgáltatások minőségében, amely az ország többi részéhez viszonyítva elvárható. A feketeturizmus nagyon sokat ront a helyzeten” – nyilatkozta Voloşeniuc.

Kevés a turistacsalogató

Szatmár megyére nem jellemző a feketeturizmus jelensége. „Biztosan van egy-két elszigetelt eset, mivel mi sem lehetünk kivételek, ám ez nem látszik meg a megye gazdasági mutatóiban. Egyébként e tekintetben nekünk nincsenek pontos kimutatásaink, mivel az adózó jogi és magánszemélyeket nem tevékenységi profiljaik, hanem pénzügyi helyzetük alapján figyeljük és tartjuk nyilván” – közölte lapunkkal Gavril Cuzdriorean, a megyei adóhatóság szóvivője. A pénzügyi szakember szerint leginkább Avasfelsőfalu környékén jelentkezhet a feketeturizmus, ugyanis az a vidék a megyébe látogató kirándulók fő célpontja. „Van több olyan villa és kisebb hétvégi ház, amelyet az utóbbi időben építettek és még nem jelentettek be. Egyelőre nem tudni, milyen tevékenységeket folytatnak ott” – tette hozzá a referens. Cuzdriorean elmondása szerint csak lakossági feljelentések vagy véletlenszerű tettenérések alapján fülelhetők le azok a magánszemélyek, akik törvénytelenül bocsátják áruba szobáikat éjjeli szállás gyanánt. A szatmárnémeti szállodaüzemeltetők egyébként azon búslakodnak, hogy a határ menti megyében még nincsenek megfelelően kiépülve a turistacsalogató látnivalók, így náluk többnyire csak egyéjszakás vendégek szállnak meg. „Tranzitmegye vagyunk, és csak keveseknek célállomás, így sajnos elkerül bennünket a turistaforgalom. Jó lenne néhány komoly fürdőt, aquaparkot létesíteni, amelyek ittmarasztalnák a külföldi vendégeket, és a hazaiakat is idecsalnák” – véli az egyik helyi szállodavezető.