
A görögországi helyzet alakulása révén súlyos válságba jutott az Európai Unió – véli Martin Schulz, az Európai Parlament (EP) elnöke, aki szerint irányváltásra van szükség, és el kell indulni a közös uniós kormány kialakítása felé.
2015. július 15., 19:092015. július 15., 19:09
2015. július 15., 19:262015. július 15., 19:26
A politikus a német Sternben szerdán napvilágot látott interjújában elmondta, a felelősségi körök, kompetenciák egyértelmű elhatárolására van szükség.
„A központi, fontos európai kérdések megoldását nem szabad többé a nemzetállami kormányfőkre bízni. Ehhez közös intézményekre van szükségünk, és egyszer szükségünk lesz egy európai kormányra\" – mondta a német szociáldemokrata politikus. Hozzátette, hogy a világkereskedelem, az éghajlatváltozás, a migráció, az adókerülés és a monetáris politika ügyeivel egyetlen nemzetállam sem tud egyedül megbirkózni.
Az EP elnöke szerint az uniós tagországok állam-, illetve kormányfői a nemzetállami vonatkozásokat helyezik előtérbe, a közös intézmények rovására. „Ami jó, az nemzeti, ami pedig rossz, az európai. Rendre a nemzeti érdek nyer elsőbbséget. Helmut Kohl (volt német kancellár) és Francois Mitterrand (volt francia elnök) ezt soha nem engedte volna meg. Kohl minden pórusából a közös európai politika iránti elkötelezettség áradt\" – mondta Martin Schulz.
A politikus ugyanakkor védelmébe vette Angela Merkelt azokkal a vádakkal szemben, amelyek szerint a német kancellár a Görögországgal kapcsolatban követett politikájával meg akarja osztani az Európai Uniót. „Merkel soha nem tartozott a Görögország-gyalázók közé, a célja mindig is az volt, hogy Görögország az euróövezetben maradhasson\" – mondta az EP elnöke, hozzátéve, hogy Görögországban elkerülhetetlenek a szerkezeti reformok.
„Kétségtelenül súlyos válságban vagyunk. Ilyen sok frusztráció, csalódottság és kölcsönös meg nem értés ekkora intenzitással még nekem is új, pedig már régen a szakmában vagyo\" – mondja Schulz az utóbbi napok fejleményeiről, ám szerinte „Európa nincs a halálán\".
Mint ismeretes, a görög parlamentnek szerda este kell szavaznia az európai hitelezők által követelt első reformokról szóló törvényjavaslatról. Ezután kezdheti meg Görögország a tárgyalásokat a három évre szóló, a számítások szerint 82-86 milliárd eurós pénzügyi támogatásról.
Az elemzők úgy vélekedtek, hogy Alekszisz Ciprasz kormányfőnek nagy valószínűséggel sikerül elfogadtatni a jogszabályt, de csak az Európa-barát ellenzéki pártok támogatásával, mivel a kormányzó Sziriza párt keményvonalas balszárnyának és a kisebbik koalíciós pártnak a képviselői nem támogatják a szigorú feltételeket.
A romániai építőiparban dolgozók egyre borúlátóbban ítélik meg az előttük álló időszakot: a megkérdezett vállalkozók 83 százaléka biztosra veszi, hogy a következő 12 hónapban tovább emelkednek az árak.
Ilie Bolojan ügyvivő miniszterelnök csütörtökön kijelentette, hogy az üzemanyagárak csökkenése várható a következő napokban, ahogy a vállalatok elkezdik az alacsonyabb áron beszerzett készletek értékesítését.
Romániában egyelőre nem elég fejlett az úgynevezett internship (szakmai gyakorlat) jelensége, amikor időszakos, gyakorlatorientált munkalehetőséget biztosítanak egyetemisták, frissen diplomázottak számára a vállalatok, intézmények vagy szervezetek.
Az RMDSZ politikusa egy csütörtöki szakmai rendezvényen emlékeztetett arra, hogy a közel-keleti konfliktus kirobbanásakor a gázolaj ára gyorsan emelkedett, ezért szerinte a nemzetközi jegyzések visszaesése után hasonló ütemű árcsökkentésre lenne szükség.
Verőfényes napsütéses nyári napokon esz a fene a leginkább amiatt, hogy a napelemes rendszerem újra és újra leáll – nem meghibásodás, hanem a hálózati túlfeszültség miatt. Saját tapasztalatok alapján próbáltam utánajárni a problémának.
Július elsejével életbe lépett a 150 eurónál kisebb értékű, unión kívülről érkező e-kereskedelmi csomagokra vonatkozó vámmentesség eltörlését előíró jogszabály.
A legtöbb töltőállomáson azonnal éreztette a hatását, hogy június 30-án lejárt az iráni konfliktus nyomán meglódult kőolajárak által elkerülhetetlenné tett válságintézkedések hatálya. Volt, ahol gázolaj ára 38 banival is nőtt július első napján.
Drágább lehet a víz, az üzemanyag és egyes díjszabások: jelentős többletköltségekkel kell számolni júliustól Romániában.
Az Egyesült Államok és Izrael által Irán ellen indított hadműveletek nem csupán a kőolaj- és a földgázszállítást akadályozták, hanem egyéb, származékos termékekét is, amely Erdélyben is kihat az infrastruktúra-fejlesztésre.
Májusban 7,7 ponttal 30,5-re csökkent a román gazdaság iránti bizalom indexe a 0-tól 100-ig terjedő skálán – közölte a CFA Románia Egyesület. A szervezet havonta készít felmérést a pénzügyi elemzők körében a román gazdaság kilátásairól.
szóljon hozzá!