A görögországi helyzet alakulása révén súlyos válságba jutott az Európai Unió – véli Martin Schulz, az Európai Parlament (EP) elnöke, aki szerint irányváltásra van szükség, és el kell indulni a közös uniós kormány kialakítása felé.
2015. július 15., 19:092015. július 15., 19:09
2015. július 15., 19:262015. július 15., 19:26
A politikus a német Sternben szerdán napvilágot látott interjújában elmondta, a felelősségi körök, kompetenciák egyértelmű elhatárolására van szükség.
„A központi, fontos európai kérdések megoldását nem szabad többé a nemzetállami kormányfőkre bízni. Ehhez közös intézményekre van szükségünk, és egyszer szükségünk lesz egy európai kormányra\" – mondta a német szociáldemokrata politikus. Hozzátette, hogy a világkereskedelem, az éghajlatváltozás, a migráció, az adókerülés és a monetáris politika ügyeivel egyetlen nemzetállam sem tud egyedül megbirkózni.
Az EP elnöke szerint az uniós tagországok állam-, illetve kormányfői a nemzetállami vonatkozásokat helyezik előtérbe, a közös intézmények rovására. „Ami jó, az nemzeti, ami pedig rossz, az európai. Rendre a nemzeti érdek nyer elsőbbséget. Helmut Kohl (volt német kancellár) és Francois Mitterrand (volt francia elnök) ezt soha nem engedte volna meg. Kohl minden pórusából a közös európai politika iránti elkötelezettség áradt\" – mondta Martin Schulz.
A politikus ugyanakkor védelmébe vette Angela Merkelt azokkal a vádakkal szemben, amelyek szerint a német kancellár a Görögországgal kapcsolatban követett politikájával meg akarja osztani az Európai Uniót. „Merkel soha nem tartozott a Görögország-gyalázók közé, a célja mindig is az volt, hogy Görögország az euróövezetben maradhasson\" – mondta az EP elnöke, hozzátéve, hogy Görögországban elkerülhetetlenek a szerkezeti reformok.
„Kétségtelenül súlyos válságban vagyunk. Ilyen sok frusztráció, csalódottság és kölcsönös meg nem értés ekkora intenzitással még nekem is új, pedig már régen a szakmában vagyo\" – mondja Schulz az utóbbi napok fejleményeiről, ám szerinte „Európa nincs a halálán\".
Mint ismeretes, a görög parlamentnek szerda este kell szavaznia az európai hitelezők által követelt első reformokról szóló törvényjavaslatról. Ezután kezdheti meg Görögország a tárgyalásokat a három évre szóló, a számítások szerint 82-86 milliárd eurós pénzügyi támogatásról.
Az elemzők úgy vélekedtek, hogy Alekszisz Ciprasz kormányfőnek nagy valószínűséggel sikerül elfogadtatni a jogszabályt, de csak az Európa-barát ellenzéki pártok támogatásával, mivel a kormányzó Sziriza párt keményvonalas balszárnyának és a kisebbik koalíciós pártnak a képviselői nem támogatják a szigorú feltételeket.
Iratkozzon fel hírlevelünkre, hogy elsőként értesüljön a hírekről!
A globális élelmiszerárak idén akár 11,8, jövőre pedig további 4,8 százalékkal emelkedhetnek – derült ki egy friss elemzésből.
Júliusban 3 százalékra nőtt az éves infláció az Európai Unióban a júniusi 2,9 százalékról; a tagállamok közül továbbra is Romániában volt a legmagasabb az infláció, 8,2 százalék – derül ki az Eurostat szerdán közzétett adataiból.
Energiaügyi fogyasztóvédelmi központ jön létre egy olyan időszakban, amikor az energiaárak, a számlák és a szolgáltatókkal fenntartott viszony továbbra is kiemelt jelentőséggel bírnak a romániai fogyasztók számára.
Közvitára bocsátották kedden a villamosenergia-tároló rendszerek támogatási útmutatóját, azaz fény derült a várva várt napelemes Zöld ház program idei, kizárólag akkumulátorok beszerzését támogató kiírásának részleteire.
Románia az elkövetkező napokban nem szembesül az áramellátás biztonságát érintő kockázatokkal, azonban a kánikula miatt a fogyasztás meghaladja majd a 7000 MW-ot, és nőni fog az importigény – jelentette ki Cristian Bușoi.
Románia is bekerült azon tíz európai ország közé, amelyek a legkedvezőbb körülményeket biztosítják a távmunkát végzők számára – derül ki egy friss összehasonlításból.
Két nagyváradi üzemet vásárolt fel az amerikai Madison Air Solutions – számolt be a Profit.ro gazdasági hírportál.
Ahogy az várható volt, a nagyobb töltőállomásláncok kedden követték az OMV–Petrom egy nappal korábbi példáját, és megemelték a gázolaj literenkénti árát.
A 2032-es év lehet Románia euróövezeti csatlakozásának céldátuma – jelentette ki hétfőn Dragoș Pîslaru, az európai uniós beruházásokért felelős ügyvivő miniszter.
Miután a jövedéki adó 20 százalékos csökkentésének köszönhetően vasárnapra virradóra 68 banival csökkent a gázolaj literenkénti ára, hétfőn újabb drágításnak lehettünk tanúi a piacvezető Petrom töltőállomásain.
Látogatottsági adatok
szóljon hozzá!