Rászorulóknak oszt ételt a Secours Populaire civil szervezet Franciaországban
Fotó: Secours Populaire
A magas energiaárak, az elszabadult infláció, valamint Oroszország Ukrajna elleni háborúja miatt egyre mélyül Európában a megélhetési válság – derül ki a The Guardian című brit napilap hétfői számában közzétett, az Ipsos francia közvélemény-kutató intézet és a Secours Populaire francia civil szervezet által hat országban készített felmérésből.
2022. november 07., 13:462022. november 07., 13:46
2022. november 07., 13:492022. november 07., 13:49
A közvélemény-kutató cég honlapján jelzi: az Ipsos és a Secours Populaire első alkalommal készítette el az európai bizonytalansági és szegénységi barométert, hogy megfigyeljék több európai ország lakosainak véleményét és aggodalmait. Az online felmérést 2022. június 17. és július 6. között készítették el Franciaországban, Németországban, Görögországban, Olaszországban, Lengyelországban és az Egyesült Királyságban 6000, 18 éves vagy annál idősebb európai lakos megkérdezésével.
A megkérdezettek 54 százaléka válaszolta, hogy vásárlóereje csökkent az elmúlt három évben – főként a magasabb élelmiszer-, üzemanyag-, fűtés- és lakbérszámlák miatt. A leginkább érintett ország Görögország volt, itt a válaszadók 68 százaléka mondta azt, hogy vásárlóereje 2019 óta nagyon vagy valamelyest csökkent. Franciaországban az arány 63, Olaszországban 57, Németországban 54, Nagy-Britanniában 48, Lengyelországban 38 százalék volt.
A válaszadók 64 százaléka mondta azt, hogy gyakran vagy néha nem tudja eldönteni, hogy mi legyen a következő takarékossági lépés, mivel már meghúzták a nadrágszíjat, ahol tudták. Összesen 28 százalékuk számolt be arról, hogy a hónap közepére túllépte hitelkeretét, 27 százalék pedig gyakran vagy időnként aggódott, hogy elveszíti otthonát. A megkérdezettek 27 százaléka mondta azt, hogy pénzügyi és anyagi helyzete bizonytalan, ami azt jelenti, hogy „egy váratlan kiadás mindent megváltoztathat”, míg 55 százalékuknak figyelnie kell, mire ad ki pénzt.
A jövő miatt sokan aggódnak: a válaszadók 55 százaléka érezte úgy, hogy nagyon vagy valamennyire jelentős annak a kockázata, hogy bizonytalan helyzetbe kerül az elkövetkező hónapokban, minden hatodik (17 százalék) pedig nagyon magasra értékelte ennek lehetőségét. A vizsgált országokban a szülők mintegy 49 százaléka aggódik amiatt, hogy nem tudja kielégíteni gyermekei igényét, 33 százalékuk már jelenleg sem tudja biztosítani, hogy gyermeke étrendje olyan változatos legyen, amennyire azt szeretné.
A tanulmány éles eltéréseket mutat ki az egyes országok között azt illetően, hogy mely csoportokat tartanak a megkérdezettek a legveszélyeztetettebnek a szegénységbe csúszás szempontjából: Németországban a nyugdíjasokat (61 százalék), Olaszországban a fiatalokat (57 százalék), míg Nagy-Britanniában az egyszülős családoklat (55 százalék).
Iratkozzon fel hírlevelünkre, hogy elsőként értesüljön a hírekről!
A hazai lakosság zöme leginkább a nagy áruházláncokban vásárolja a disznóhúst, a tenyésztők pedig panaszkodnak, hogy egyre alacsonyabb áron tudják értékesíteni a húst. Az iparági szakértők arra számítanak, hogy ünnepek előtt emelkedhet az ár.
Az Európai Unió tagországai 2023-ban 1720 milliárd eurót költöttek egészségügyi kiadásokra, ami az EU bruttó hazai terméke (GDP) 10,0 százalékának felel meg. Románia és Magyarország a sereghajtók között.
A közgazdászok egyre pesszimistábbak Románia gazdasági kilátásait illetően, ami nem is csoda, látva a továbbra is hatalmas költségvetési hiányt, a beígért reformok pedig egyelőre váratnak magukra.
Nem támadásként, hanem „lehetőségként” tekintett Ciprian Şerban szállításügyi miniszter az ellene benyújtott, a szenátusban elbukott bizalmatlansági indítványra.
Kiverte a biztosítékot a megyei jogú városok polgármestereinél, hogy Ilie Bolojan miniszterelnök a központi költségvetés hézagait tömködné be a megnövelt helyi ingatlan- és gépjárműadókból.
Az elektronikai alkatrészeket gyártó német Limoss vállalat tervez üzemet nyitni az Arad megyei Borosjenőben, ahol az Aptiv amerikai autóipari vállalat éppen bezárni készül termelőegységét. Az új befektető jövőre maximum 500 embert foglalkoztatna.
Románia az Európai Unió egyik legmagasabb energiaárát fizeti a lakossági jövedelmekhez viszonyítva – jelentette ki hétfőn Bogdan Ivan energiaügyi miniszter a parlamentben, az ellene benyújtott bizalmatlansági indítvány vitáján.
Ilie Bolojan hétfőn kijelentette, hogy a jövő évi költségvetés tervezetének összeállítása nagy valószínűséggel januárra tolódik, mert előtte el kell fogadni azokat a jogszabályokat, amelyek egy kiszámítható büdzsé kidolgozását teszik lehetővé.
A tavasszal becsült 1,4 százalékról 0,7 százalékra módosította hétfőn közzétett őszi prognózisában az Európai Bizottság a román gazdaság idei növekedésére vonatkozó előrejelzését.
Románia gazdasága „életjeleket mutat”, miután a harmadik negyedévben enyhe pozitív meglepetésről számoltak be – vallja Valentin Tătaru, az ING vezető közgazdásza.
Látogatottsági adatok
szóljon hozzá!