2010. január 06., 08:022010. január 06., 08:02
A fiatalok lakáshoz jutásának elősegítésére létrehozott Első otthon program keretében értékesítené az Országos Lakásügynökség (ANL) által épített lakásokat Elena Udrea területfejlesztési és idegenforgalmi miniszter.
A tárcavezető tegnap a képviselőház és a szenátus közigazgatási bizottságai előtt a tárca költségvetésének témájában megtartott meghallgatáson elmondta, kilencezer ANL-lakást értékesítenének az Első otthon program részeként, az így befolyt összegekből pedig újabb fiataloknak szánt lakásokat építenének.
„Jelenleg 9000 ANL-lakással rendelkezünk, amelyeket 2010-ben értékesíthetnénk, hogy az ebből nyert öszszegből építsünk új lakásokat. A folyamat egyszerűsítése végett ezeket az Első otthon program keretében kellene értékesíteni, hogy mindazok hozzájuthassanak az új lakáshoz, akik megfelelnek a követelményeknek” – mutatott rá Udrea.
Mint kifejtette, ily módon idén az ANL-lakások építésére szánt 187 millió lejt más célokra, például a tömbházak hőszigetelésére lehetne fordítani. A miniszter kifejtette, az általa irányított tárca idei évre előirányzott költségvetése a területfejlesztés terén 31, az idegenforgalom esetében pedig 38 százalékkal kevesebb, mint 2009-ben. Ennek ellensúlyozására a 9000 ANL-lakást átlag 40 ezer lejes áron értékesítve a minisztérium 360 millió eurós bevételhez jutna, ez elegendő lenne a fiataloknak szánt lakások megépítésére.
Elena Udrea az eladásra szánt lakások energetikai bizonylata körüli problémák kapcsán – mint ismeretes, a kormány egy évvel, 2011-ig elhalasztotta annak kötelezővé tételét – elmondta, hogy jelenleg technikai problémákkal küzdenek, mivel az országban nincs elegendő olyan szakképzett személy, aki az energetikai felmérést lenne hivatott elvégezni.
„Jelenleg foglalkozunk ezzel a problémával, mivel mind a közjegyzők, mind az ingatlanközvetítők részéről érkeztek jelzések. A legfőbb gond az, hogy nincs elegendő szakember” – fejtette ki a miniszter. Hozzátette: ha már idén január elsejétől hatályba lépett volna a bizonylat kötelezővé tételéről szóló rendelkezés, a szakemberhiány miatt egy lakás eladása akár egy hónapba is beletelne.
A meghallgatást követően a közigazgatási bizottságok egyhangúlag jóváhagyták a területfejlesztési és idegenforgalmi tárca 2010-re tervezett költségvetését. A minisztérium a tervek szerint 2,078 milliárd lejből gazdálkodhat idén.
A tárcának 129,5 millió eurónyi, azaz mintegy 550 millió lejnek megfelelő vissza nem térítendő európai uniós forrás áll majd a rendelkezésére különböző fejlesztésekre. A területfejlesztési projektekre, különféle beruházásokra, így többek között lakásépítésre 1,47 milliárd lej jut. A turisztikai célpontok népszerűsítésére 200 millió lejt irányoztak elő.
Iratkozzon fel hírlevelünkre, hogy elsőként értesüljön a hírekről!
Közvitára bocsátották a lakosság és a gazdaság védelmét szolgáló, az üzemanyagárak emelkedésének korlátozására irányuló intézkedések fenntartásáról szóló határozattervezetet.
A Szociáldemokrata Párt (PSD) elnöke, Sorin Grindeanu hétfőn kiszámítható gazdasági környezetet ígért, és kijelentette, hogy jövőre nem emelik a munkavállalók és a vállalatok adóit.
A CFA Románia elemzői az infláció csökkenésére, ugyanakkor a lej további gyengülésére számítanak: előrejelzésük szerint egy év múlva átlagosan 5,39 lejbe kerülhet egy euró – közölte hétfőn Adrian Codirlașu, a szervezet elnöke.
Alexandru Nazare pénzügyminiszter kijelentette: szeretné, ha 2027 elején indexálnák a nyugdíjakat, azonban a növelésről szóló döntést csak akkor hozzák meg, ha az összes költségvetési adat rendelkezésre áll.
Egy év alatt csaknem harmadával nőtt a kiadó apartmanok és szobák száma Romániában, a külföldi turisták pedig minden nagy városban növekszik.
Romániában a legolcsóbb az élelmiszer az Európai Unióban, ugyanaz a bevásárlókosár nálunk jóval kevesebbe kerül, mint Magyarországon.
Zöld jelzést adott az Európai Parlament a nagy sebességű vasút gyorsított uniós fejlesztésének, ami révén alig több mint 6 órára csökkenhetne a jelenlegi 15 órás vonatút Bukarest és Budapest között.
Egy hirdetés úgy is „lemásolhatja” egy közismert üzlet nevét és fotóit, hogy semmi köze hozzá.
Bár a politikai válság legsúlyosabb forgatókönyveit sikerült elkerülni, elkerülhetetlennek tűnik a recesszió Romániában, a gazdasági visszaesés pedig a lakosság pénztárcáján is nyomot hagy. Nagy Bálint Zsolt közgazdásszal beszélgettünk.
Látogatottsági adatok