2013. március 06., 07:502013. március 06., 07:50
Az eseményre 70 országból érkeztek kiállítók, összesen 4100 vállalat, kutatóintézet és egyéb szervezet. Kínából érkezett egyébként a legtöbb kiállító, számuk meghaladja a 400-at.
Hasonlóan nagy létszámú a német kiállítók csoportja is. A rendezvényre várhatóan több mint 300 ezren látogatnak el. Az 1986 óta minden tavasszal megrendezett informatikai szakkiállításon egyébként az idén először szerepel partnerországként közép-kelet-európai állam. A választás azért esett Lengyelországra, mert igen fejlett az informatikai ágazata, és az ország az informatikai termékek és szolgáltatások húsz legnagyobb felvevőpiaca közé tartozik – mondta Hartwig von Sass, a vásárt szervező Deutsche Messe kommunikációs igazgatója egy berlini sajtóbeszélgetésen. Az idei vásár egyik központi témája az úgynevezett share economy (a megosztás gazdasága). A kifejezés arra a folyamatra utal, hogy egyre inkább terjed a termékek, tárgyak, szolgáltatások vagy éppen a tudás, az információ közös használata. Így például Németországban tavaly minden korábbinál magasabbra emelkedett a közösségi kerékpárkölcsönző rendszerek mintájára kiépített autómegosztó hálózatok felhasználóinak száma, de az ingatlanpiactól a zeneiparig szinte minden egyéb területen is világszerte rendkívüli ütemben terjed az a felfogás, hogy a tulajdonjognál fontosabb a hozzáférés joga, vagyis a használat lehetősége, ami mélyreható változásokat indít az informatikában is – emelte ki a CeBIT szóvivője. A vállalati kommunikációban például egyre inkább terjednek a közösségi médiában kidolgozott megoldások. „Sokan már az e-mail haláláról beszélnek” – mondta Hartwig von Sass.
Iratkozzon fel hírlevelünkre, hogy elsőként értesüljön a hírekről!
Az adóemelések, a háborúk okozta gazdasági válság, illetve az abból fakadó bizonytalanság miatt az otthont választók számára már sokkal inkább számít fő szempontnak a lakás ára, semmint az, hogy megfeleljen addigi elképzeléseiknek, igényeiknek.
Az Eurostat szerdán közzétett adatai szerint februárban 2,1 százalékra nőtt az éves infláció az Európai Unióban az előző havi 2 százalékról. A tagállamok közül továbbra is Romániában volt a legmagasabb az infláció, 8,3 százalék.
Szerdán is folytatódott az iráni konfliktus kirobbanása által kiváltott dráguláshullám a romániai töltőállomásokon: a piacvezető Petrom a benzin literenkénti árát újabb 10 banival, a gázolajét pedig újabb 15 banival emelte meg.
A kritikus infrastruktúra részévé teszi a műtrágyagyártást a bukaresti szenátus által már elfogadott törvénytervezet, amely a marosvásárhelyi Azomureș vegyipari kombinát állami megmentésére irányul.
Romániának növelnie kellene az ingatlanadókat a költségvetési bevételeinek megerősítése és a fiskális egyensúlytalanságok csökkentése érdekében – áll az OECD által hétfőn közzétett, a román gazdaságról szóló legfrissebb jelentésben.
A tavaly januári 1,03 milliárd euróról az idei első hónapban 977 millió euróra csökkent a folyó fizetési mérleg hiánya – közölte kedden a Román Nemzeti Bank (BNR).
A pénzügyminisztérium kedden közzétett adatai szerint tavaly decemberben az előző havi 1121 milliárd lejről 1138 milliárd lejre nőtt az államadósság.
Idén januárban 696 millió kilowattóra (kWh) áramot termeltek a szélerőművek, 39,8 százalékkal többet, mint 2025 első hónapjában; a napelemek által termelt energia mennyisége 2 százalékkal 146,8 millió kilowattórára csökkent.
Aggasztó az üzemanyagárak „látványos emelkedése”, a kormánynak intézkedéseket kell hoznia, „főleg tekintettel arra, hogy a gyártók és a forgalmazók jelenlegi készletei a múltban beszerzett készletek” – jelentette ki kedden Alexandru Nazare.
Lehetővé tenné az Európai Bizottság (EB) a tagállamok számára, hogy szabályozzák a gázárakat az iráni konfliktus által kiváltott energiaár-robbanás nyomán.
Látogatottsági adatok