Fotó: Erdélystat.ro
Erdélyi viszonylatban Közép-Erdélyben a legmagasabb, 3277 lejes a nettó átlagfizetés, a Partium következik 2530 lejjel, a Székelyföld 2505 lejjel, a legkevesebbet pedig az Észak-Erdély két megyéjében élők keresnek, ahol az átlagbér alig 2493 lej, miközben az országos átlagkereset 3119 lej.
2019. október 14., 19:252019. október 14., 19:25
Az országos átlagot meghaladó mértékben, 1,1 százalékkal bővült az erdélyi alkalmazottak száma egy év alatt a megyei statisztikai hivatalok által 2019. szeptember végén publikált adatok szerint, és júliusra elérte a 2012,5 ezer főt – derül ki az Erdélystat statisztikai intézet által hétfőn közzétett elemzésből. Mint rámutatnak,
Az elemzésből megtudhatjuk, hogy a március–júniusig tartó hónapok stagnáló trendjét követően júliusban fordult újra enyhe emelkedésbe az alkalmazotti létszám, ekkor az előző hónaphoz viszonyítva 2,9 ezerrel többen dolgoztak alkalmazottként. Az előző évi hasonló adatokhoz képest az alkalmazottak számának éves növekedése 2019-ben Erdélyben egyértelműen lassult (2017 és 2018 júliusa között még 3,5 százalékos volt a bővülés).
Az alkalmazottak 2,3 százaléka a mezőgazdaságban és erdőgazdálkodásban, 40,7 százaléka az iparban és építőiparban, 55,5 százaléka pedig a szolgáltatásokban volt alkalmazott a legfrissebb, júliusi adatok szerint. Az ipari, építőipari foglalkoztatottság bővülése megszűnt. A foglalkoztatotti bővülés motorja már a szolgáltatói szektor (egy év alatt 30,2 ezer fős növekedéssel).
A Székelyföldön (Hargita és Kovászna megyékben), valamint a Partiumban (Bihar, Szatmár és Szilágy megyékben) az alkalmazásban állók létszáma az erdélyi átlaghoz képest kisebb mértékben (0,6–0,8 százalékkal emelkedett), míg Közép-Erdélyben (Kolozs és Maros megyékben) ennél nagyobb növekedés volt megfigyelhető (2,2%). Székelyföldön az alkalmazásban állók száma 2019 júliusában 122,7 ezer főt, Partiumban 314,8 ezer főt, Közép-Erdélyben 402,1 ezer főt számlált.
Bár még mindig sokan dolgoznak az ágazatban, pillanatnyilag stagnál az építőipar
Fotó: 123RF
Amint arról korábban beszámoltunk, 2019 júliusában 3119 lej volt az országos átlagkereset Romániában. Az Erdélystat elemzéséből pedig megtudhatjuk, hogy ettől valamelyest elmaradt az erdélyi nettó átlagkereset (2844 lej, az országos átlag 91,2 százaléka).
2019 júliusában jegyzett 2844 lejes erdélyi átlagkereset amúgy a 2018 azonos hónapjához képest 13,5 százalékos bővülést mutat. Abszolút értékben ez 337 lejes növekedést jelent. Éves szinten vizsgálva a keresetek növekedésének üteme stabil, ugyanis 2017 és 2018 között szintén 13 százalékos volt az erdélyi keresetek növekedése. Az éven belüli dinamikát tekintve a kereseti átlagok a téli hónapok stagnálását követően márciusban és áprilisban emelkedtek tovább, azt követően kisebb ingadozás figyelhető meg.
2019 júliusában az összes alkalmazott 2844 lejes nettó átlagkeresetétől valamivel alacsonyabb átlag jellemezte a mezőgazdaságot (2647 lej), az ipar- és építőipart (2747 lej), míg a szolgáltatási ágazatban magasabb (2931 lej) volt a nettó átlagkereset. 2018 azonos hónapjához képest a legnagyobb arányú keresetemelkedés az ipari szektort jellemezte Erdélyben (16,6%). A szolgáltatási szektorban átlag alatti, 11,1 százalékos volt az emelkedés mértéke, míg a mezőgazdaság, erdőgazdálkodás szektorában a teljes gazdaságra jellemzőhöz képest megegyezően (13,4 százalékkal) nőttek a nettó bérek. Az ipari átlagkeresetek különösen jelentősen, 20 százalék feletti mértékben nőttek három régióban: Közép-Erdélyben, a Partiumban és Észak-Erdélyben.
Szűkre szabott bérek. „Hagyományosan” a könnyűiparban a legkisebbek a fizetések
Fotó: 123RF
Az elemzésből kiderül ugyanakkor, hogy Erdély régiói közötti kereseti különbségek igen nagyok:
Az elmúlt három évben a két székely megyében az erdélyi átlaghoz való konvergencia figyelhető meg, ugyanis 2016 júliusában még 80 százalékot tett ki az itteni keresetek aránya Erdélyhez képest. 2019 júliusában Kovászna és Hargita megyékben átlagosan 2505 lejt vihettek haza a kereseti statisztikában számba vett alkalmazottak, ami 339 lejjel maradt el az erdélyi átlagtól. Azonban három évvel korábban még 1513 lejt kerestek a székelyföldiek, így
A mezőgazdaság, erdőgazdálkodás ágazatban Székelyföldön alig alacsonyabbak a nettó átlagkeresetek, mint Erdély egészében, azonban az ipar, építőipar ágazat keresetei jobban le vannak maradva, az erdélyi átlag 82,4 százalékát teszik ki. Erdély régiói közül Közép-Erdélyt jellemzik a legmagasabb nettó keresetek, 2019 júliusában 3277 lejt vihettek haza átlagosan az itt dolgozók. A magas átlag mögött Kolozs megye kiemelkedő keresetei állnak, itt csaknem a 3500 lejt is elérték a nettó keresetek (3498 lej), valamint Maros megyében is valamivel az erdélyi átlag feletti keresetek voltak jellemzőek. A Bánságban szintén magas, 2951 lej volt a nettó, de itt a régión belüli különbségek igen nagyok. Bánságot követi Dél-Erdély 2811 lejjel. Partium három megyéjében 2530 lejt vitt haza átlagosan egy személy júliusban, Észak-Erdély két megyéjében 2493 lej volt az átlagkereset.
Az elemzés emlékeztet ugyanakkor, hogy Romániában 262,0 ezer főt tett ki a regisztrált munkanélküliek száma 2019 júliusában, és 14,2 százalékkal csökkent az előző év azonos időszakához képest. A statisztikai elemzés szerint a csökkenés Erdélyben is megfigyelhető: 2019 júliusára 68,1 ezer főre csökkent a számuk. Ez az előző év azonos időszakához képest 10,4 százalékos (7,9 ezer fős) mérséklődést jelent. Az idei évben a regisztráltak számának májusig tartó csökkenését követően enyhe emelkedés figyelhető meg a trendben a két nyári hónapban.
Az előző év ugyanezen hónapjához viszonyítva
de a csökkenés mértéke és aránya igencsak eltért: míg Bánságban és Észak-Erdélyben alig (1–2 százalékkal) csökkent a munkanélküliek száma, Közép-Erdélyben 18,2 százalékos volt a csökkenés. Székelyföldön átlag közeli értékek figyelhetőek meg: a regisztrált munkanélküliek száma egy év alatt 1,1 ezer fővel, 7,8 ezer főre mérséklődött, ez 12,5 százalékos csökkenést jelent.
A munkanélküliségi ráta – mely a regisztráltak arányát a gazdaságilag aktív népességhez méri – országos átlaga 3 százalékot mutatott 2019 júliusában. Erdélyben ennél alacsonyabb ez az érték, 2,2 százalék. A két székelyföldi megye ebből a szempontból valamelyest kedvezőtlenebb helyzetben van, munkanélküliségi rátájuk 3,5 százalékos. A régiók közül a Bánságban a legkedvezőbb a helyzet: a regisztrált munkanélküliségi ráta itt mindössze 1,4 százalékos. Ezek az értékek nemzetközi összehasonlításban igen alacsonynak számítanak.
Iratkozzon fel hírlevelünkre, hogy elsőként értesüljön a hírekről!
Ahogy várható volt, vasárnapra virradóra csökkent a gázolaj ára a főbb romániai töltöállomás-láncoknál, miután éjfélkor 20 százalékkal csökkent a jövedéki adó. A literenkénti ár éppen 68 banival zsugorodott.
Olcsóbb gázolajjal indulhat a hét utolsó napja, miután pontban éjfélkor életbe lép a dízel jövedéki adójának 20 százalékos csökkentése. Történik mindez olyan időpontban, amikor csak hét olyan európai uniós ország van, ahol drágább a gázolaj.
Romániában papíron több mint 3000 infrastruktúra-fejlesztési projekt fut, amelyek becsült összértéke meghaladja a 400 milliárd lejt, azonban ezeknek mindössze 42 százalékánál indultak el a tényleges munkálatok az építési területeken.
Románia mély gazdasági válságba süllyedt – így értékelte a friss GDP-adatokat pénteki gyorselemzésében Cristian Socol közgazdász. Adrian Negrescu gazdasági tanácsadó szerint is második negyedévi gazdasági stagnálást enyhe visszaesés követheti.
Az energiaválság elhúzódását a zsebünkön is meg fogjuk érezni – figyelmeztetett Cristian Bușoi energiaügyi államtitkár.
A vártnál kevesebb áramot fogyasztott a romániai lakosság csütörtökön, miután a Duna alacsony vízállása miatt kényszerűen leállt a cernavodai atomerőmű 2. blokkja is – derül ki az adatokból.
Augusztus 16. és 31. között ideiglenesen 20 százalékkal csökkentik a gázolaj jövedéki adóját a nemzetközi árak jelentős emelkedése miatt.
Jelentős változás előtt áll a tejipar: az Európai Unió új csomagolási szabályai miatt a feldolgozóknak fokozatosan át kell alakítaniuk a tej, a joghurt, a tejföl, a vaj és a sajtok csomagolását.
A jelenlegi szabályozás alapján nem igényelhetik vissza az érintettek a nyugdíjukból levont egészségbiztosítási járulékot (CASS), ezért erre vonatkozó kérelmet sem érdemes benyújtaniuk a területi nyugdíjpénztárakhoz.
Miközben a bankok és a nemzetközi sajtó Spanyolországot „Európa gazdasági mozdonyaként” ünnepli, az Ibériai-félszigeten dolgozó román állampolgárok mindennapjai egészen mást mutatnak: tömegesen hagyják el az országot.
Látogatottsági adatok
szóljon hozzá!