
2008. december 15., 07:002008. december 15., 07:00
Míg Magyarország gazdasága főként a nagymértékű államadósság miatt került veszélybe, a romániai válság ehhez képest a fizetési mérleghiányhoz, a gazdaság külső finanszírozási igényéhez, valamint a gazdaság “túlfűtöttségéhez” köthető − magyarázta kolozsvári előadásán, csütörtökön Bokros Lajos közgazdász, egyetemi tanár, a Közép-európai Egyetem (CEU) vezérigazgatója.
A Babeş–Bolyai Tudományegyetem Közgazdaság- és Gazdálkodástudományi Karának vendége, Magyarország volt pénzügyminisztere úgy véli, hamarosan érezhető negatív következményei lesznek a mesterséges keresletnövekedésre alapozott gazdaságpolitikának: Romániában vagy az inflációval, vagy a munkanélküliséggel, vagy a recesszióval, vagy a három rossz együttesével kell számolni. Mint mondta, míg Magyarországon az államadósságnak a bruttó hazai termékhez viszonyított aránya rendkívül magas – a túl nagy költségvetési deficitnél is súlyosabb, hogy az államadósság a magyar GDP kétharmadát teszi ki –, a balti országokban, Bulgáriában és Romániában nem az állam adósodott el, hanem a vállalatok és a magánszemélyek. “Romániában mind lakossági, mind vállalati szinten, akárcsak az Egyesült Államokban, hihetetlen mértékű befektetések jöttek létre külföldi hitelekből, ingatlantól kezdve vállalati termelő beruházásokig, mindezeknek viszont most nincs meg a piacuk – részletezte a szakember. – Képtelenség lesz visszafizetni azokat a pénzeket, amiket felvettek ezen ingatlanok megvásárlására, főleg, hogy egy nagyon jelentős árzuhanás várható az ingatlanpiacon, elsősorban Bukarestben és Kolozsváron, ahol mesterségesen felpumpált árak alakultak ki.”
Bokros véleménye szerint ugyanakkor a belföldi kereslet túlzott, alaptalan felpörgetése Romániában egy ideig jelentős recessziót és munkanélküliséget okoz majd. “A bérek, a nyugdíjak túl gyorsan növekedtek, eközben bizonyos szakmákban súlyos munkaerőhiány van, az itt befektető cégek pedig ugyanúgy el is mehetnek, ahogy jöttek. Hiszen az itteni bérek mellett már nem jó a termelékenység, s inkább keleti országokba költöznek, ahol a bérköltségek jóval alacsonyabbak, mint Romániában” – fogalmazott a közgazdász.
Bokros Lajos szerint a közeljövőben a mindenkori román kormánynak mindenképp kerülnie kell a fizetések drasztikus emelését, és szigorúan be kellene tartania bizonyos gazdaságpolitikai követelményeket. Úgy vélte: Romániában a vállalati szektor termelő beruházásaitól kell várni a fellendülést.
Egyetlen olyan szomszédja sincs Romániának, ahol ne lenne olcsóbb a benzin és a gázolaj, holott az ország a régió azon kevés államai közé tartozik, ahol jelentős kőolajtermelés folyik.
A SAFE védelmi fejlesztési eszköz keretében Romániának nyújtott hitelek futamideje 45 év, a türelmi időszak pedig 10 év, a következő részletek folyósítása azonban a finanszírozott projektek tekintetében vállalt mérföldkövek teljesítésétől függ.
Látványos különbség van a Románia különböző piacain gyakorolt árak között. Ami még szomorúbb, két erdélyi megyeszékhelyen a legdrágább a piac romániai összevetésben.
A romániai üzemanyagpiac főbb szereplői 2026 április–június közötti időszakban betartották a kereskedelmi árrés felső határára vonatkozó előírásokat – derül ki a Versenytanács előzetes jelentéséből.
Elutasította Ilie Bolojan ügyvivő miniszterelnök azt a felvetést, hogy a magáncégekre kivetett adók emeléséből finanszírozzák a szakszervezetek által a közszféra számára követelt béremeléseket.
Nagyváradon nyit új központot az egyik legnagyobb európai közúti fuvarozó, a Girteka – adta hírül a Profit.ro gazdasági hírportál.
Évtizedes mélyponton van a betöltetlen állások száma Romániában – irányította rá a figyelmet keddi elemzésében a Ziarul Financiar gazdasági napilap.
A minimálbér emeléséért és a társadalmi párbeszéd újrakezdéséért tüntetett az Alfa Kartell szakszervezeti szövetség három tagszervezete kedden a bukaresti munkaügyi minisztérium előtt.
Szeptember 1-jétől nyújthatják be a támogatási kérelmeket a sertés- és szarvasmarha-tenyésztők – jelentette be kedden Tánczos Barna ügyvivő mezőgazdasági miniszter.
„Eurómilliárdokat fogunk elveszíteni – ingyenes európai pénzt” – figyelmeztet Eugen Rădulescu. Mugur Isărescunak, a Román Nemzeti Bank (BNR) elnökének tanácsadója szerint a román gazdaság súlyos válság küszöbére sodródott.