Fotó: A szerző felvétele
2009. június 04., 11:012009. június 04., 11:01
Az ipari parkon belül a fő közlekedési útvonal egy L alakú út lesz, ennek a tanulmánya készült el most. Már kiírták a tendereket a szükséges területrendezési tervre, az elektromos hálózatra, gázvezeték létrehozására, illetve a kisebb mellékutak kiépítésére is. Mint arról már korábban beszámoltunk, Ilie Bolojan polgármester, illetve a műszaki ügyekért felelős alpolgármester, Gheorghe Carp tervei szerint azok a vállalkozók, akik segítenek az infrastruktúra létrehozásában, munkájukért ingyen kapnak egy parcellát a park területén. Biró Rozália alpolgármester tegnapi sajtótájékoztatóján úgy nyilatkozott: egy európai uniós előírás alapján 2012-ig a gyáraknak ki kell költözniük a belvárosokból.
Az önkormányzat most ezt szeretné megkönnyíteni a váradiak számára azzal, hogy lépéselőnyt biztosít nekik a parcellaválasztásban, és alkalmat ad arra, hogy mihamarabb áthelyezhessék a termelést az ipari parkba. „Egyeztettünk a különböző munkáltatói, illetve vállalkozói szövetségekkel, és konkrétan is tárgyaltunk több nagyváradi gyártulajdonossal” – mesélte Biró.
A park infrastruktúrájának árát 15 millió euróra becsülik. Ennek nagyjából a felét vissza nem térítendő támogatásokból igyekszik lefedni a város, egy pályázatot nyáron be is nyújtanak az Északnyugati Fejlesztési Régióhoz, 7,5 millióra. Biró Rozália információi szerint abban a kategóriában, amelyben a nagyváradi ipari park finanszírozására pályázni kívánnak, eddig igen kevés dokumentációt nyújtottak be, így jó eséllyel indul a város.
Amennyiben mégsem sikerül elnyerni az összeget, az önkormányzat azt tervezi, hogy utolsó lehetőségként parcellánként eladják a parkot, esetleg egyben, egy vállalkozónak, aki aztán működtetné is a létesítményt. Emellett felmerült annak a lehetősége is, hogy hitelből is finanszírozhatnák, a kölcsönt pedig a parcellákra beszedett illetékekből törlesztenék. „Hajlandók vagyunk akárhányszor megváltoztatni a keretszerződést, ahogy azt a befektetők igénylik. Nyitottak vagyunk a kéréseikre” – sommázott Biró Rozália alpolgármester.
Iratkozzon fel hírlevelünkre, hogy elsőként értesüljön a hírekről!
Jövő tavasszal kezdődhet el Európa legnagyobb gipszkartongyárának megépítése Bánffyhunyadon, ami késést jelent, hiszen a korábbi tervek szerint már idén neki kellett volna fogni a munkálatoknak Kalotaszeg központjában.
Jelen állás szerint nem lép hatályba a helyi ingatlan- és gépjárműadók emelése a tervezett időpontban, január elsején, miután az alkotmánybíróság csütörtökön úgy döntött: csak február 4-én tárgyal a jogszabály ellen benyújtott óvásról.
Nagyon kevés közalkalmazottnak van 3000 lej alatti nettó fizetése, a legtöbbjük jövedelme messze meghaladja a minimálbért – derül ki egy szakértői elemzésből, amelyet az Adevărul.ro portál ismertetett.
Az Eurostat szerdán közzétett adatai szerint a szeptemberi 2,6 százalékról októberben 2,5 százalékra csökkent az éves infláció az Európai Unióban. A tagállamok közül továbbra is Romániában volt a legmagasabb az infláció, 8,4 százalék.
Közel 10 százalékkal drágulnak a vonatjegyek december közepétől – jelentette be a Román Vasúttársaság személyszállító részlege (CFR Călători).
Az oktatási költségvetést jövőre nem érintik további csökkentések, kivéve azokat, amelyeket már az első reformcsomag keretében végrehajtottak – jelentette ki Ilie Bolojan miniszterelnök.
A bírák és ügyészek által kapott különleges nyugdíj összege nem haladhatja meg a nettó fizetésük 70 százalékát, de a nyugdíjkorhatár átmeneti időszaka növekedik – erről döntött a koalíció az értesülések szerint.
A kormány nyugdíjak és fizetések összevonására irányuló terve, amely szerint a nyugdíj összegét a tovább dolgozó köztisztviselők esetében 15 százalékra korlátozzák, minden köztisztviselői kategóriára kiterjed, beleértve az orvosokat és a tanárokat is.
A hazai lakosság zöme leginkább a nagy áruházláncokban vásárolja a disznóhúst, a tenyésztők pedig panaszkodnak, hogy egyre alacsonyabb áron tudják értékesíteni a húst. Az iparági szakértők arra számítanak, hogy ünnepek előtt emelkedhet az ár.
Az Európai Unió tagországai 2023-ban 1720 milliárd eurót költöttek egészségügyi kiadásokra, ami az EU bruttó hazai terméke (GDP) 10,0 százalékának felel meg. Románia és Magyarország a sereghajtók között.
Látogatottsági adatok